2024. április 20., szombat English version
Archívum  --  2005  --  3. szám - 2005 február 28.  --  Hangsúly
Pályakezdés vagy szakmai gyakorlat?
Általános probléma a fiatal munkavállalóknál a gyakorlati tudás kérdése. Nyilvánvaló, hogy egy pályakezdőtől, akinek az egyetemi évek tojáshéja ott csüng még a tarisznyáján, nem várható el több éves szakmai tapasztalat. Azt tudjuk, hogy a szakmunkásoknál a gyakorlati oktatás megfelelő, sőt nagy hangsúlyt kap - az inasiskolák tanoncaiból szép számmal kerülnek ki a kiváló mesterek. De vajon, mi a helyzet a főiskolák, és egyetemek háza táján? A felsőoktatásban, hogyan készítik fel a diákokat? Milyen gyakorlati ismeretekkel kerülnek ki a nagyvilágba?
Városunk nagyobb cégeinél érdeklődtünk, megállják-e helyük a munkakezdő diplomások. Természetesen mindegyik vállalatnál tisztában vannak a fiatalok tapasztalatlanságával, és próbálják cégen belüli kiegészítő képzéssel kompenzálni a hiányosságokat.
A Tisza Volán jelenleg is alkalmaz két frissen végzett egyetemistát, és további nyolc diákot foglalkoztat mint gyakornok. A cégnél ez a gyakornokképzés, ami tíz-tizenhárom hét, biztosítja a megfelelő szakirányú ismeretek megszerzését. A vállalat munkaügyi osztályának szóvivője elmondta, hogy maximálisan meg vannak elégedve a fiatalokkal. A megüresedett helyekre minden esetben a gyakornokok közül választanak. Egyedül a helyismeretben, ami a Tisza Volánnál nagyon fontos, akadnak hiányosságok, de ez néhány hét gyakorlattal kiküszöbölhető.
A Pick Szeged Rt. nevében a termelési osztály vezérigazgató-helyettese, Hevesi László nyilatkozott lapunknak. Az 1869-ben alapított cégnél közel száz főiskolai, és mintegy negyven egyetemi végzettségű szakember dolgozik. A cég foglalkoztatási koncepciója szerint mindig is nyitott volt a fiatal munkaerő iránt, így az egyetem, és a Pick között komoly együttműködés alakult ki, aminek köszönhető, hogy a szellemi „utánpótlás" mindig megfelelő előképzettséggel rendelkezik. Példának említette, hogy a kilencvenes években a nyugati exportok megnövekedésével egyre szigorúbb minőségbiztosítási igényeknek kellett megfelelni, így a SZÉF külön szakon oktatni kezdte a minőségbiztosítás ismeretit. Ez a rugalmasság, és együttműködés teszi lehetővé, hogy 2004-ben is összesen tizenkilenc friss diplomást tudtak alkalmazni.
A pedagógusképzés területének sarkalatos pontja a gyakorlati ismeret. Hiszen ez az a szakma, még ha közhely-ízű is e kijelentés, ahol a jövőért vállalható legnagyobb felelősség mellett döntenek a hallgatók. Tanárok lesznek. És a hiányos gyakorlati előképzettség is épp úgy hatni fog a pulpitus mögött, mint a felkészültség. Csak ellentétes irányban. Városunk általános iskoláiba, és gimnáziumaiba felvételt nyert kezdő tanáraink kiváló ismeretekkel rendelkeznek, az SZTE megfelelő, sőt szinte ideális szakirányú tudással engedi útjára végzőseit - több, lapunk által megkérdezett iskola igazgatója nyilatkozott elismerően pályakezdő kollégáikról. Dicsérő szavakkal illették végzős tanáraink elméleti tudását, tantárgyi ismeretét és tanításuk metodikáját.
De egy beszélgetés az egyik alternatív iskola igazgatójával, gondolkodásra késztetett, ugyanis a pedagógiát, a gyereknevelés gyakorlati tudását más nézőpontból világította meg. Természetesen egy speciális iskolában több a nehezen kezelhető gyerek. A tanulók problémái szerteágazóbbak, mint a hagyományos tanintézményekben, éppen ezért ezen iskolák falai között hamarabb szembeötlik a tanárképzés esetleges hiányossága. Az igazgató véleménye szerint nem kielégítő a tanárok gyakorlati felkészültsége. A tanármesterséghez nem elegendő a tantárgy ismerete, és a képesség e tudás átadására. A diákok sokoldalú személyiségek, akiket különböző tulajdonságok jellemeznek, minden osztályban vannak nehezebben tanuló, problémásabb gyerekek. De mindenkihez van egy ajtó, és a tanár mesterség éppen arról szól, hogy megtaláljuk, és kinyissuk ezt a kaput. Ez az út nem mindig az egyes, és az ötös osztályzat különbségén át vezet. A kezdő tanárokat arra is meg kell tanítani, hogyan találják meg ezt az utat. Megoldást jelenthetne például, ha több, akár pszichológiai, akár pedagógiai jellegű, szituációs gyakorlatot tartalmaznának a foglalkozások. Hospitálni kellene a gyermek, serdülő, sőt a felnőtt oktatás területén is, valamint a nehezebben kezelhető, vagy sérült tanulóknál is. Az a húsz, harminc gyakorlati óra az utolsó szemeszterben nem készít fel a tanári pályára az iskola igazgatója szerint.
A diákok többsége is úgy vélekedik, hogy gyakorló óraadóként sokszor többet tanult a szakmáról, mint az elmúlt néhány évben. A pedagógusnevelésben kívánatos lenne tehát a sokoldalúbb gyakorlati felkészítés, a cégek tekintetében pedig az állandó együttműködés fenntartása az egyetemmel.
Bezár