Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Török Katalin Tímea (ÁOK I.).  Én jótékonykodnék, ha tudnám, hogy hová vihetem az adományokat. Nincs eléggé propagálva. Összegyűjtöttem egy csomó ruhát, hogy leadjam egy családsegítő szervezetnek, de nem tudom, hogy Szegeden hová menjek. A jótékonysági szervezetekről nem hallok semmit, talán a Szolidaritás Éjszakája volt az egyetlen megmozdulás, amiről plakátok jelentek meg az utcákon, így időben értesültünk róla.

 

Varnyó Andrea (TTK, vegyész I.).  Jótékonykodni csak akkor szoktam, ha megtehetem, de általában nincs erre pénzem. Amit oda tudok adni az utcán egy hajléktalannak vagy a rákos gyerekeknek gyűjtő embereknek, azt természetesen odaadom. Ha pénzt adsz, arról nem mindig tudod biztosan, hogy jó helyre kerül-e, de egyszerűbb pénzt adni, mint összegyűjteni a ruhákat vagy az élelmiszert.

 

Laczi Katalin (JGYTFK matek-számítástechnika III.). Szoktam jótékonykodni, például azoknak, akik a rákos beteg gyerekeknek gyűjtenek az utcán. Ha otthon keresnek meg, akkor is adok pár száz forintot. Ehhez persze kell az, hogy igazolják magukat, mert az ember semmiben nem lehet biztos, így abban sem hogy jó helyre kerül a pénze. Mindkét adományozási forma jó, ha pénzt, illetve ha ruhát vagy élelmiszert ad az ember. A szegedi jótékonysági szervezetekről semmit nem hallottam, nem hirdetik magukat se plakáton, se a médián keresztül, legalábbis én eddig nem találkoztam velük.

 

Karsai Gabriella (JGYTFK gyógypedagógia III.). Elgondolkoztam már azon, hogy adakozzam-e, és ha igen milyen formában tegyem ezt meg, de még nem adakoztam. Nem találtam olyan fórumot, ahol ezt meg lehetne tenni. Én vásárhelyi vagyok, de ott sincs rá mód, vagy csak én nem tudok róla. Szegeden sem ismerek semmilyen jótékonysági szervezetet. Ha az emberek pénzt adnak, az is hasznos, ha jó helyre kerül, de így télen a hajléktalanoknak például a ruhanemű lenne a fontosabb és a hasznosabb.