2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2005  --  19. szám - 2005. november 14.  --  Hangsúly
Megfelelni az elvárásoknak...
Hogy mi az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat feladata, és milyen szerepet tölt be az átlagegyetemista mindennapjaiban, azzal a hallgatók kilencven százaléka nincs tisztában. Erről kérdeztük a legilletékesebbet, Telegdy Gergelyt, az SZTE EHÖK elnökét.
Az EHÖK egy központi egyetemi egység, amely önkormányzatiságának köszönhetően önálló és független, hiszen szervezetét, tagságát, cselekedeteit saját döntései alapján szervezi. Tagságát a tizenegy kari hallgatói önkormányzat adja. Elnöksége a kari HÖK-ök delegáltjaiból áll, feladata, hogy a hallgatók érdekeit szem előtt tartva lássa el az operatív feladatokat. A szervezet öt bizottságból épül fel, ezek mellett működik még a Felügyelő Bizottságot, amely az EHÖK és a kari HÖK-ök szabályszerű működését, gazdálkodását és a választások lebonyolítását ellenőrzi, és csak a Választmánynak tartozik beszámolóval.
Az EHÖK legfőbb döntéshozó szerve az EHÖK Választmánya, amelybe a karok hallgatóarányosan delegálják a képviselőiket. Februárban jött létre a Vezetőségi Tanács, amely a bizottsági elnökökből, illetőleg a végrehajtó apparátus képviselőiből áll.
A kari HÖK-ök felépítése sokkal komplexebb. Alapvetően két csoportra osztható a választásbeli különbségek alapján. Az SZTE-n belül a hallgatói önkormányzatok képviselőinek többsége közvetlen hallgatói választással kerül pozícióba, tehát a hallgató a jelölési és a választási fordulóban dönt arról, hogy kik legyenek a hallgatói önkormányzat képviselő-testületének tagjai. Létezik egy másik rendszer is, amelyben előírt mechanizmusok alapján választják meg a küldötteket, akik elektori rendszer alapján választják meg az irányító testületet.
„Szegeden akut működési nehézség nincs sem a kari HÖK-ök, sem az EHÖK munkájában. A legnehezebb feladat az, hogy a tizenegy kar érdekeit egyeztetve hozzunk megalapozott döntéseket. Tapasztalatom szerint a kari HÖK-ök gazdálkodása stabil, köszönhetően annak, hogy felelős vezetők vannak, akik a rájuk bízott normatívát megfelelő módon hasznosítják. Komoly működési problémánk nincs, a legnagyobb gond évek óta a hallgatói passzivitás és a megfelelő utánpótlás hiánya jelenti” – véli Telegdy Gergely.
A rendszert sok támadás éri, amelyek egy része rosszindulatú, de ezzel a problémával minden vezetőnek szembe kell néznie. Néhányan szükséges rosszként élik meg, hogy az EHÖK-nek, illetve a kari HÖK-ök nagy a befolyása az egyetemet és a karokat érintő döntésekben. Előítéletek mindig voltak a szervezettel szemben, amelyet csak kemény munkával lehet eloszlatni – nyilatkozta az EHÖK-elnök.
A HÖK-ök legitimitását az teremti meg, hogy a hallgatók választják meg a képviselő-testületet, ennek ellenére, amint pozícióba kerültek az addig megbízhatónak vélt diákok, a hallgatók megítélés azonnal megváltozik, s hajlamosat előítéleteket táplálni a „HÖK-ösök” iránt. A politológia ismeri ezt a jelenséget: azokkal szemben, akik még ha csak csekély mértékben is, de döntést hoznak az életünket érintő kérdésekben, hajlamosak vagyunk negatív érzelmeket táplálni, még akkor is, ha igazából nem is tudjuk, mit is csinálnak valójában. S mint mindenhol, abszolút jó döntés sohasem születik, ami valaki életében jó, azt lehet, hogy valaki roszszul éli meg. Az emberek hajlamosak arra, hogy csak a rossz dolgoknak tulajdonítanak hírértéket, a jó és előremutató kezdeményezéseket természetesnek veszik, nem foglalkoznak vele. Minden kornak megvannak a maga kihívásai, ezeknek kell megfelelni, és a szegedi hallgatói önkormányzatok ennek szellemében igyekeznek megállni a helyüket – értékelt Telegdy Gergely.
Bezár