Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A diplománál többet ér a mozijegy, mert azzal legalább be lehet menni a moziba, míg a másik papír nem garantálja a bejutást sehová sem. E mosolyra fakasztó és egyben elgondolkodtató bölcsességet előszeretettel idézik  a cégek képviselői, ha a pályakezdők problémáiról esik szó. A Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi összesítése szerint hazánkban csaknem 350 ezren keresnek munkát, közülük 16 ezernek van legalább egy diplomája. A diplomások életpályáját mutató vizsgálatok szerint az egészségügyi, műszaki, mérnöki végzettségűek nagy része el tud helyezkedni a szakmájában, a tanári oklevéllel rendelkezők jelentős része azonban más területen keresi boldogulását. A karrier-tanácsadók szerint az oktatási rendszer hiányosságain kívül sok fiatal maga is tehet arról, hogy diplomával a kézben, tapasztalat nélkül áll az álláspiac szélén, és sehová nem nyer bebocsátást. A hivatásos tanácsadók e kellemetlen állapot megelőzésére az egyetemi, főiskolás évek alatti munkahelyi tapasztalatszerzést, más néven szakmai gyakorlatot ajánlják. Az állást kínáló cégek közül sokan szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkezőket keresnek, így annak a pályakezdőnek általában nagyobb az esélye, aki az iskolás évek végén munkatapasztalatot tud felmutatni.
A cégeknek manapság ugyanis kiemelt fontosságú, hogy az alkalmazott meg tudjon felelni a folyamatosan változó körülmények hatására átalakuló munkaköröknek is. Ehhez viszont sokszor olyan kompetenciák szükségesek, amelyek igazán csak tapasztalattal szerezhetőek meg. A szakmai gyakorlat tehát nem a pénzkeresésről és a gyors előmenetelről szól. Inkább olyan befektetés, melynek hasznát a munkavállaló később, a munkaerőpiacra kikerülve látja. Manapság, amikor a vállalatokhoz több száz önéletrajz érkezik egy-egy pozíció betöltésére, jelentős előnyt élveznek azok a jelentkezők, akik fel tudnak mutatni valamennyi szakmájukban szerzett tapasztalatot.
A szakmai gyakorlat mind a diáknak, mind a cégnek számos előnnyel jár. A résztvevő fiatalok beletanulnak a munkafolyamatokba, a cég munkatársai megismerik képességeiket, így kölcsönös elégedettség esetén a vállalat időt és pénzt takaríthat a munkaerő-felvételi folyamatban.
A főiskolás, egyetemista a gyakorlaton személyes kapcsolatokat is kiépíthet, ami nagyon fontos az álláskeresésben. A karrier-tanácsadók fontosnak tartják, hogy az egyetemi gyakorlat sok későbbi kellemetlen helyzettől megóvhat. Gyakorlaton a fiatal dolgozó önismerete is fejlődik, megtapasztalhatja, milyen csapatban dolgozni, megismerheti egy vállalat kultúráját, s valós munkahelyi szituációkban érzékelheti, hogy milyen kompetenciákban, kulcsképességekben kell még fejlődnie, illetve milyen jellegű munka motiválja igazán, de akár arra is rájöhet még időben, hogy egyáltalán nem érdekli az adott terület.
Vannak olyan felsőoktatási intézmények, illetve ezeken belül oktatott szakok, ahol a diploma feltétele a kötelező szakmai gyakorlat letöltése. Ez alól nem bújhatnak ki a diákok. Az ilyen, központilag előírt gyakorlatok letöltéséhez segítséget nyújtanak az egyetemek, melyek számos céggel kapcsolatban állnak. Ha a hallgató ezt az utat választja, akkor könnyebb dolga van, mint ha maga keresgél a lehetőségek között. Az iskola segítségével talált gyakorlati hely esetén nem biztos, hogy olyan céghez kerül, ahol érdeklődésének illetve szakmai területének megfelelő munkát biztosítanak számára. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karán évente 300-400 hallgatónak kell egyhónapos szakmai gyakorlaton részt venni. Az egyetem körülbelül száz céggel áll kapcsolatban, így mindenkinek tudnak helyet biztosítani. A hallgatóknak általában heti 40 órát kell dolgozniuk, a végén pedig jelentést kell írniuk a munkájukról. A diákok ösztöndíjat is kapnak a gyakorlat idejére.
Mint az élet több területén, így a munkakeresés alkalmával is mindenkinek saját magának kell a lehetőségeit feltárni és döntést hoznia. Az elindulásban és a keresgélésben számos, az egyetem mellett működő szervezet segíti a diplomásokat. Ha valaki már egyetemistaként belekezd karrierje építésébe, kapcsolatépítésre vagy tapasztalatszerzésre fordítja szabadidejét, akkor a kereséssel jobb, ha nem várja meg a nyári szünetet. A legjobb, ha már a tavaszi állásbörzéken nekilát a keresgélésnek, és akár a helyszínen leadja jelentkezését. Ha nem használja fel az álláskeresés fent említett csatornáit, és postán jelentkezik vagy telefonon keresi meg a cégeket, a tapasztalatok szerint 2-3 beszélgetés után bizonyosan csüggedten feladja próbálkozásait. Mivel azonban hajtja az elhatározás, tovább folytatja a keresést, de a tizenötödik cég után arra a véleményre jut, hogy protekció és ismerősök nélkül sajnos nem megy. A cégek állítása szerint ez nem igaz, ha valaki elég kitartó, biztosan megtalálja az érdeklődésének megfelelő gyakorlati helyet.