Rozsda közt burjánzó részvétetek kettészakad ereimben. Tökéletlen vonallá tettek minden vásznon minden festők. Apró fekete pontban törpülök óriássá, Végtelen színetekben válok láthatatlanná számomra. |
Eszmélek és felfogom a tudatlant. Szétfeszülök a friss porban, mit hamvaimban találtok Vérengző kutyák Veszett állatok. Aztán malmot építek belőle, hogy holnap is nevessetek. |