Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A lehetséges versenyképességi pólusok közül Szeged a legfölkészültebb a szervezettséget és a koncepcionális kérdéseket tekintve a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT-2) előkészítési fázisában – jelentette ki Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a Szeged 2015 tanács alakuló ülésén. Az önkormányzat, az egyetem, a kereskedelmi- és iparkamara, valamint a politikai pártok vezetőiből álló szervezet feladata, hogy kidolgozza Szeged hosszú távú, politikai ciklusokon átívelő fejlesztési koncepcióját, amely elsősorban a 2007-13-as uniós tervezési ciklusra szóló stratégiai elképzeléseket jelenti.
Nem lehet egy programot anélkül megvalósítani, hogy a társadalom és a gazdaság meghatározó szereplői ne álljanak az elképzelések mögött – hangsúlyozta a politikus. Éppen ezért a kormányzat nyílt tervezési folyamat során kívánja meghatározni, hogy a 2007-13-as időszakban rendelkezésre álló közel 8000 milliárd forintnyi uniós és magyar forrást mely főbb fejlesztési célokra fordítsuk.
A miniszter kifejtette, a NFT-2-ben fontos szerepet töltenek be a versenyképességi pólusok: azok, az ország hosszú távú fejlődése szempontjából meghatározó települések, melyek jelentős regionális és határokon átnyúló vonzással bírnak. Ezeknek a városoknak rendelkezniük kell megfelelő tudományos, kutatási és gazdasági potenciállal, valamint az ezek kiszolgálásához szükséges infrastruktúrával. Azoknak a településeknek, melyek pályáznak a versenyképességi pólus címre, jó programokkal, részletesen kidolgozott tervekkel kell meg küzdeniük az uniós fejlesztési támogatásért, melyet aztán hatékonyan kell felhasználniuk – hangsúlyozta Baráth Etele.
A Szegedi Tudományegyetem 2003-ban élére állt a tervezési folyamatnak, a koncepció elkészítését komoly tudományos munka előzte meg – mondta Szabó Gábor rektor. Az egyetem finanszírozta kutatások során Lengyel Imre professzor és csapata interjúkat készített a régió meghatározó gazdasági szereplőivel és megvizsgált számos nemzetközi példát.
Az előkészítő munka során kiderült, egyetlen stratégiai célunk lehet: fokozni a város és a régió tőkevonzó képességét – jelentette ki a rektor.
Az elmúlt három év során az egyetem jelentős lépéseket tett ebbe az irányba: kialakította a megfelelő szervezeti struktúrát, és anyagi hátteret is teremtett a fejlesztésekhez. A munka eredményeként összesen 7,2 milliárd forintnyi K+F forrást nyert el az SZTE, tizenöt szabadalmat jegyeztek be, s létrejött az első spin-off cég is. Az egyetem a város fejlődéséhez elsősorban korszerű tudással rendelkező humánerőforrás biztosításával tud hozzájárulni – mondta a rektor.
A megfelelő utánpótlás érdekében az egyetemnek egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az idegen ajkú diákok képzésére. Az intézmény jól felfogott érdeke a külföldi diákok fogadása, hiszen fokozatosan csökken a beiskolázható gyerekek száma. Ahhoz azonban, hogy a Szegeden megszerzett tudás helyben hasznosuljon, nagyon sokat kell még tennünk – közölte a rektor.
Egyértelműen a tudásalapú gazdasággal rendelkező városok lesznek az unió növekedési pólusai, a feldolgozóipar jelentősége fokozatosan csökken – jelentette ki Lengyel Imre.
Csongrád megyében nincs olyan húzóágazat, amely az egyetemmel öszszefogva versenyképessé tehetné a gazdaságot. Nincs más lehetőség, mint hogy Leuvenhez hasonlóan az egyetem köré csoportosuló új cégek és betelepülő multik legyenek a fejlődés motorjai. Az egyetemen és a kutatóintézetekben található tudományos kapacitás kétharmada a biotechnológiához és az élettudományokhoz kapcsolódik, így egyértelmű, ez lehet Szeged számára a jövő versenyképes húzóágazata.
A fejlesztések első ütemében a hiányzó infrastruktúra mellett a megfelelő intézményrendszer kialakítására van szükség. Ehhez a munkához az egyetem már hozzálátott, elkezdődött a technológiai tudástranszfer intézményrendszerének kiépítése.