2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2005  --  17. szám - 2005 október 17.  --  Kultúra
Ópusztaszer könyvbe zárva
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága Akadémiai Könyvszemle sorozatában mutatták be a Legendák földjén című tanulmánykötet, melynek inkább az alcíme – Fejezetek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark krónikájából – tükrözi a kötet témáját. A történelmi helyszín, a park harmincötödik és a parkot üzemeltető ONTE Kht. tizedik évfordulója révén mind a park, mind annak rendszeres látogatói megérdemlik az összefoglaló kötetet, melyet Tóth Attila, művészeti író és Tandi Lajos, a kötet szerkesztője mutatott be.
„Ennek a könyvnek a legnagyobb erénye, hogy Ópusztaszerről, a történelmi helyszínről és magáról az emlékparkról teljes és hiteles képet ad, tényekkel és sok-sok hozzáfűznivalóval, amire eddig még nem volt példa” – mondta a könyvbemutatón Tóth Attila. A tények és a hozzáfűznivalók mellett bőven helyet kapnak az olvasmányos történetek és az évekkel, évtizedekkel ezelőtti archív fényképanyagok, illetve a mai fotókörkép. A művészettörténész hangsúlyozta, fontos Ópusztaszer hiteles jelenléte a köztudatban, és a frissen megjelent könyv révén reméli, hogy az emlékpark zarándokhellyé válik még több magyar számára. Köszönetet mondott a kötet létrejövetelében kulcsfontosságú szerepet játszó személyeknek: Szabó G. Lászlónak, Trogmayer Ottónak, Juhász Antalnak. Tandi Lajos elmondta, hogy a kötet két alapmotívuma a dokumentált múlt, mely a történelmi visszatekintésről és az emlékpark történetéről szól, illetve Ópusztaszer jelene, mely szinte hívja az embereket, hogy ismerjék meg történelmünk egyik legnevezetesebb színhelyét. Nagy László, az ONTE ügyvezető igazgatója rávilágított arra, hogy miért is volt már nagy szükség a könyv megjelenésére. Az emlékpark harmincötödik, illetve a kht. tizedik évfordulója mellett úgymond egy belső kényszer szülte a könyvet. Egy ilyen neves muzeális intézménynek már régóta szüksége volt egy szép kötetre. Mindemellett fontos, hogy album formájában is megmutatkozzon a hely varázsa és szellemisége.
Az 1896-os országgyűlés a  VIII. tc.-ben rendelte el az ország hét pontján emlékhely állítását, többek között Pusztaszeren, a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet június 27-én fényes ünnepség közepette helyezték el. A háború és a tanácsköztársaság erősen visszavetette a Pusztaszer körüli lelkesedést, majd a második világháború ismét gátat vetett az elképzeléseknek. Az 1945-ös földosztás után, a kommunista időszak legkeményebb éveiben egyáltalán nem lehetett szó megemlékezésekről. A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása. Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma – Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként – mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.
Németh Attila Gergő
Bezár