Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az elmúlt évtizedek alatt az amerikai egyetemi/felsőoktatási intézmények jelentős átalakuláson mentek keresztül. A felsőoktatási intézmények elkerülhetetlen „elpiacosodása”, az úgynevezett vállalkozói egyetemek felemelkedése számos olyan kérdést vetett fel, amelynek komoly kihatása van az egyetemi oktatás színvonalára, az oktatók minőségére stb.
A tanulmánykötet szerzői között megtalálhatunk egyetemi oktatókat, doktoranduszokat, újságírót, szervezeti vezetőket.
A Bevezetőben a szerzők jelzik, hogy ideje leszámolnunk azzal a hagyományos sztereotípiával, amely szerint az egyetemi professzoraink kicsit bohókás, pipázó, konzervatív, elefántcsont-tornyába elvonuló elméleti emberek. Helyette a valóság inkább az, hogy az oktatók megélhetésük miatt egyik intézményből a másikba rohangásznak, az önigazgató tudósok közössége a múlté, helyettük az intézmények adminisztrátoraié a meghatározó szerep.
A kötet három részből épül fel. A vállalkozó egyetem felemelkedése című fejezetben történeti és szociológiai megközelítésből próbálják értelmezni a változások hatását a szerzők. Az elpiacosodás szélsőséges esettanulmányát mutatja be Ana Marie Cox a Phoenix egyetem kapcsán, elemezve azt a folyamatot, ahogy az oktatás egyre inkább árucikkek adásvételéről kezd szólni. David Noble írása a digitális diplomák, a távoktatás kritikája. Denise Tanguay az érdem szerinti fizetési rendszer hatását elemzi, ami együtt jár a vezetői/menedzseri kontroll megerősödésével. Benjamin Jonhson az oktatói gárda átalakulásának jelenséget mutatja be: az oktatás egyre inkább rosszul fizetett, időszakosan alkalmazott, létbizonytalansággal küszködő munkaerő kezébe helyeződik át. A második fejezet személyesebb történeteket mutat be, a korábban érintett problémák egyéni szintű hatásait láthatjuk például Alexis Moore és Kevin Mattson esszéjében azokat az erőfeszítéseket követhetjük nyomon, amelyet a megélhetésért tesznek a több munkahely között ingázó óraadók. Corey Robin beszámolója képet ad arról az ellenséges hangulatról egy Yale egyetemi eset kapcsán, ami a kari hierarchiában uralkodik a végzett hallgatók és az ottani alkalmazottak között. Érdekes Joel Westheimer esete is, aki bemutatja, hogyan változott meg a hozzá való viszonyulás az intézményi adminisztráció részéről, miután nyíltan támogatta a végzett hallgatók szerveződését.
A harmadik fejezet azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek a felmerült kérdésekre válaszreakciókat adtak. Olvashatunk arról, hogy milyen nehézségekbe került a látszólag nyitott és szabad egyetemi világban a végzett diákok és a tanársegédek érdekeit képviselő szövetség létrehozása, egy sikeres és egy sikertelen példán. Cary Nelson és Barbara Gottfried - Barbara Zabel tanulmánya arról a kezdeményezésről számol be, amelynek célja ennek az érdekvédelmi mozgalomnak a kiszélesítése. Susan Meisenhelder a Califonia Faculty Association szervezet esetét mutatja be, ami az alkalmazottak egy igen széles koalícióját hozta létre az egyetemi intézményi rendszerben. A szerző kiemeli, hogy a szövetség nemcsak a tagjai megfelelőbb körülményeiért harcolt, hanem megpróbált a felsőoktatásról szóló vita feltételein is változtatni.
A kötetet összeállítók célja is ez: belépni egy új tematikával a felsőoktatásról szóló viták színterére, és ebben formáló szerepet adni az akadémiai munkaerő érdekérvényesítésének.

 

/STEAL THIS UNIVERSITY: The Rise of the Corporate University and the Acedemic Labor Movement. Edited by Benjamin Johnson, Patrick Kavanagh, and Kevin Mattson Routledge, New York & London, 2003/
(www.unipresszo.hu)