Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Európai uniós támogatásból virtuális műtőt hoztak létre a szegedi egyetem Sebészeti Műtéttani Intézetében: az orvostanhallgatók számítógépes szimuláció és fantom testrészek segítségével sajátíthatják el a sebészi szakma alapfogásait.
A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Műtéttani Intézete konzorciumvezetőként – összefogva a pécsi és a debreceni egyetemmel – 220 millió forintot nyert a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban egy mikroszkópokkal kiegészített számítógépes kabinet kialakítására – mondta az Boros Mihály tanszékvetető egyetemi tanár.

 

A hallgatók a számítógép segítségével sajátíthatják el a helyes mozdulatokat. Fotó: DAF

 

A Nagy-Britanniában kifejlesztett számítógépes tananyag és az azt kiegészítő eszközök segítségével az orvostanhallgatók a három vidéki egyetemen megtanulhatják a kissebészet alapfogásait. A hallgatók az emberi bőrhöz minden tulajdonságában hasonló eszközön gyakorolhatják az injekció beadását, fantom testrészeken sajátíthatják el a gyomorszonda, a katéterek vagy a lélegeztető cső levezetését. Szintén műanyagból készült preparátumokon tanulhatják meg a sebvarrást vagy a szemölcsök eltávolítását. A diákok a Sebészeti Klinika alagsorában kialakított számítógépes kabinetben a képernyőkön folyamatosan nyomon követhetik a helyes mozdulatokat és elolvashatják, meghallgathatják a művelethez tartozó elméleti ismereteket is.
A kurzus százhúsz meghirdetett helyére jelentős túljelentkezés volt, így összesen százhatvanan – köztük majdnem húszan fogászhallgatók – kezdhettek neki a sebészszakma megismerésének, egészen az alapoktól. A hallgatók az első órákon megtanultak bemosakodni, beöltözni és szabályosan közlekedni a steril helyiségekben. Igazi bűvészmutatvány például a steril gumikesztyű felvétele úgy, hogy puszta kézzel kizárólag a belső feléhez lehet hozzáérni.
Korábban a hallgatók állatokon, majd betegeken gyakoroltak, ám fokozatosan szigorodtak az állatkísérletekre vonatkozó szabályok. Ezért kezdtek bele Nagy-Britanniában a számítógépes rendszer kifejlesztésében, amelyet az Egyesült Királyságon és Magyarországon kívül az Egyesült Államokban és Németországban használnak.
A sebészrezidensek képzésének továbbfejlesztésére a Regionális Operatív Programban nyert 60 millió forint támogatást az intézet – mondta a professzor.
A szakorvosjelöltek korábban a műtéteken a sebészeket és a betegeket körbeállva figyelték meg a különböző műtéti technikákat, az elmúlt évtizedben azonban egyre elterjedtebbé válnak a minimális beavatkozást lehetővé tevő laparoszkópos módszerek. Ennek lényege, hogy a hagyományos, nagyméretű hasfali metszések helyett a sebész apró nyílásokon keresztül, a hasüregbe juttatott speciális műszerekkel végzi el az operációt. A műtéti területről a képet videokamera továbbítja egy televízió képernyőjére. Az intézetben kialakított számítógépes rendszer segítségével e technikákat ismerhetik meg a szakorvosjelöltek.
A rezidensek háromhetes turnusokban ismerkedhetnek a laparoszkópos módszerekkel. Az év során összesen százhúsz szakorvosjelöltet képeznek ki, az első kurzus októberben indul.