Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Hazánkban országszerte nagy igény mutatkozik olyan szakemberekre, akik a fogyatékkal élő, illetőleg speciális igényű gyermekek, fiatalok és felnőttek fejlesztését körültekintően és felkészülten meg tudják oldani. Jelenleg is magasnak mondható a szakemberhiány, ugyanis bár a gyermekpopuláció csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor a sajátos problémával küzdő apróságok száma nem lesz kevesebb. A szegedi gyógypedagógus-képzés beindulásának fő mozgatórugója éppen az volt, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye által alkotott régióban sajnálatosan kevés képzett gyógypedagógus szakember tudta a speciális igényekkel rendelkező tanulók szükségleteit szakmailag kielégíteni. A három megye főjegyzője szándéknyilatkozatának megfelelően, az egyetem és a főiskolai kar vezetésének maximális támogatását és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar szakmai segítségét élvezve indult be Szegeden a képzés. Jelenleg közel ötszáz hallgató tanul itt a tanulásban akadályozott gyerekekkel és értelmileg akadályozott gyerekkel foglalkozó szakirányokon. Nappalin nyolcszoros, diplomás levelezőn hatszoros szokott lenni a túljelentkezés.

 

 

A képzés felelősei sokat tesznek a nemzetközi kapcsolatok élénkítéséért, s kiváló partnerre leltek a pozsonyi Komensky Egyetem Pedagógiai Karában. Stefan Vasek pozsonyi professzor már három éve oktat a szegedi képzésben, s „A speciális pedagógia alapjai” című műve után immár második könyve jelenik meg magyar fordításban, mely a fogyatékosok diagnosztikájával kapcsolatos alapismereteket összegzi. Ormándi János, a JGYTFK Neveléstudományi Tanszék tanszékvezetője és Varga Imre főiskolai adjunktus, a gyógypedagógus szak vezetője is nagyon nagy szerencsének tartják, hogy folyamatos támogatást és segítséget kapnak a pozsonyiaktól.

 

Balról jobbra: Ormándi János, Stefan Vasek és Varga Imre. Fotó: Segesvári Csaba

 

A két fél együttműködése a tudományos kutatás, a publikációs és oktatási tevékenység, valamint a hallgató- és oktatócsere területén valósul meg. Szeged és Pozsony egymásra találása azért is különösen szerencsés, mert Magyarország és Szlovákia hasonló problémákkal küzd a gyógypedagógus-képzés területén, illetve a fogyatékosok munkába állását illetően. Nálunk nagyon sokáig csak Budapesten képeztek gyógypedagógusokat. Ők nem tudták az egész ország problémáit megoldani, hiszen nem szívesen mentek vidékre dolgozni. Ilyetén módon a szükség szülte a szegedi képzés megindítását. Pozsonyban ugyanez volt a helyzet: aki ott végzett, nem akarta elhagyni a várost. Ezért a kelet-szlovákiai Eperjesen kellett gyógypedagógus szakot létrehozni. Szintén közös nevező, hogy egyik ország sem hunyhat szemet a cigány tanulók magas létszáma fölött, akik a kultúra különbözősége miatt sajátos helyzetet képviselnek. Van tehát mit tanulnia egymástól a szegedi és pozsonyi szakembereknek.

 

 

„Éppen egy közös projekt keretei között foglalkozunk a gyógypedagógus-oktatás tartalmi problémáival, melynek eredményeként komparatív tanulmányok születnek. A fogyatékos és kivételesen tehetséges gyerekek problémája is közös kutatás tárgya” – avat be a kooperáció rejtelmeibe Stefan Vasek. A pozsonyi egyetem professzorának a speciális pedagógiával foglalkozó kötete révén a szegedi képzés átlépi a szigorúan vett magyar gyógypedagógia szűkebb kereteit. „A mindennapok igazolják, hogy nemcsak a lemaradóknak, hanem a nagyon tehetségeseknek is speciális, sajátos problémáik vannak, és a többségi iskola általános feltételrendszerei között nem fejleszthetők eredményesen. A tradicionális magyar gyógypedagógia erre nem vonatkozik. A speciális pedagógia igen, ezért is forgatják nagy érdeklődéssel és haszonnal a szegedi hallgatók Vasek professzor könyvét” – árulja el Varga Imre.
A szegedi gyógypedagógus szak vezetői az elméleti tartalmi keretek bővítése mellett különösen nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre, hiszen a leendő gyógypedagógus ott találkozik először azokkal a gyermekekkel, akiket a későbbiekben fejleszteni fog. Rendkívül széles a képzés kapcsolatrendszere. Együttműködési megállapodást kötöttek többek között békési, békéscsabai, magyarbánhegyesi, tarhosi, makói, hódmezővásárhelyi, kecskeméti, kiskunhalasi, kiskunfélegyházi, szolnoki, homoki, debreceni, gyulai, szentesei, ceglédi, orosházi, szegedi és nyíregyházi gyakorlóhelyekkel. Sőt, Zalaegerszeg környékéről olyan sokan jelentkeztek, hogy ott külön csoportot indítottak, az ottani hallgatók csak vizsgázni járnak Szegedre. A szegedi képzés erősségét jelzi, hogy a visszajelzések szerint elméleti és gyakorlati téren is nagyon felkészültek az itt végzettek. Csodálatos diplomamunkák születtek, melyek publikálásra érettek. Tavaly konferenciát is rendeztek, ahol bemutatták a legkiválóbb szakdolgozatokat.

 

 

Szegeden a 2006 szeptemberében kezdő elsős gyógypedagógus-hallgatók a négyéves tanárképzési rendszer szerint végzik majd a tanulmányaikat. Nappali tagozaton 50 államilag finanszírozott és 20 költségtérítéses, levelezőn 35 államilag finanszírozott és 20 költségtérítéses hely a felvételi keretszám. Nagy valószínűséggel azonban később itt is át kell majd térni a három plusz két éves BA-MA rendszerre. A Komensky Egyetem professzora szerint ez azért lenne fontos, mert most nagy nehézségbe ütközik a magyar képzés külföldi értelmezése: azaz, hogy mennyiben értelmezhető ez bachelori vagy magisteri szintnek. „A magyar gyógypedagógia pedig komoly tradíciókkal rendelkezik, nagyon kell tehát vigyázni arra, hogy ezt az értéket az igazi árán lehessen eladni külföldre” – összegez Stefan Vasek.