2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2006  --  5. szám - 2006. március 6.  --  Fókusz
Vadászterület
Az SZTE február 27-én megalakult Gazdasági Tanácsába az egyetem delegáltjaként került be Dervarics Attila, az Électricité de France (EdF) Hungária Kft. vezető tanácsadója. A Démász Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója az SZTE Társadalmi Tanácsának elnökeként az utóbbi években már részt vállalt az egyetemi döntés-előkészítéssel kapcsolatos folyamatokban.
Hosszú előkészítő folyamat és heves viták után született meg a március 1-jén életbe lépett felsőoktatási törvény, mely gazdasági tanács felállításáról rendelkezik. Ez a döntés-előkészítő testület jóval korlátozottabb jogköröket kapott, mint a korábbi törvénytervezetekben szereplő irányítótestület, mely az egyetem legfelső döntéshozó szerve lett volna. Ön szerint milyen hatással lehet majd a tanács az egyetem működésére?
– Valóban óriási különbség van a korábban tervezett irányítótestület és a Gazdasági Tanács hatáskörét illetően. A döntéshozás az új törvény szerint a Szenátus kezében marad, míg a Gazdasági Tanács a stratégiai kérdésekben tesz javaslatokat, előkészíti a döntéseket, illetve ellenőrzési joga lesz a stratégiai döntések végrehajtását illetően. A magam részéről úgy látom, hogy mivel mindkét testületben az egyetem javát szolgáló emberek ülnek, ezért nagy valószínűséggel konszenzus alakul majd ki közöttük. Ha az új testület tagjai jó kérdéseket tesznek föl, jó javaslatokat vázolnak, akkor nagymértékben befolyásolhatják az egyetem fejlődését.
 
Külső szem
 
Ön jelenleg is betölti az SZTE Társadalmi Tanácsának elnöki tisztségét. Ez a külső szakemberekből álló testület a társadalmi-gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenységet kíséri figyelemmel. Mennyire veszti el eddig tanácsadó szerepét a Gazdasági Tanács megalakulásával a Társadalmi Tanács?
– Szerintem a jövő azt kívánja a szegedi egyetemtől, hogy még inkább integrálódjon a régióba. Ha ez így lesz, akkor nem leértékelődik, hanem az új szituációban még inkább felértékelődik a Társadalmi Tanács szerepe. Nagyon jó fórum lesz arra, hogy az egyetem vezetése véleményt kérjen bizonyos kérdésekben a társadalmi-gazdasági szféra szereplőitől. Sőt, további fórumokat kellene találni az együttműködés elősegítésére. Rendkívül fontos ugyanis, hogy az egyetem falai között születő értékes gondolatok széles körben elterjedjenek.
 
Jó úton haladunk, de nem lehetünk elégedettek.
Dervarics Attila
1951-ben született. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. 1993-2003 között a Démász Rt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja, 2003-tól 2005-ig elnök-vezérigazgatója. 2005-től az EdF Hungária Kft., a Démász Rt. többségi részvényesének vezető tanácsadója. 2003-tól az SZTE társadalmi tanácsának elnöke, 2006-tól az SZTE gazdasági tanácsának tagja.
 
 – A gazdasági tanácsok felállításának szükségességét legtöbbször azzal indokolták, hogy az egyetem irányításába be kellene vonni egyfajta gazdasági-üzleti-vállakozói szemléletet. Ugyanakkor az egyetemet nyilván nem lehet úgy irányítani, mint egy gazdálkodó szervezetet.
– Véleményem szerint minden szervezetnek nagyon sokat segíthet egy külső szem, ez alól a felsőoktatási intézmények sem lehetnek kivételek. Magam is azok közé tartozom, akik üzletemberként egy más típusú szemléletet tudnak megismertetni az egyetemmel. Ezért is tettem nagy örömmel eleget a felkérésnek. Hiszem, hogy javaslatokkal és jó kérdésekkel nagyon sokat tudunk segíteni. Magyarországon az iparvállalatok, gazdasági egységek komoly változásokon mentek keresztül az elmúlt 10-15 évben. Ma már vannak sikeres, szervezett nagy cégek, melyek tapasztalatai jól hasznosíthatóak.
 
Ötletből termék
 
Az érem egyik oldala tehát az, hogy az egyetem számára fontos lehet a gazdasági logika, a külső szem, a másik oldalon viszont a régió gazdasága számára kulcsfontosságú az egyetem mint értékes gondolatok szülőhelye. Tovább inspirálhatja a Gazdasági Tanács az egyetem és az üzleti-vállakozói szféra együttműködését?
– Az egyetem és a régió sorsa szorosan összefonódik. Ha a régió dinamikus fejlődésbe kezdene, az kellemes környezetet teremtene az egyetem fejlődéséhez, megfordítva viszont az egyetemen születő felfedezések, gondolatok nagyban hozzájárulhatnak a régió előrelépéséhez. Az innováció területén azt a problémát látom, hogy a kutatók, az egyetemi intézetek, illetve a piacra termelő gazdálkodó szervezetek között igen nagy a távolság, az innovációnak pedig az volna a lényege, hogy egy tudományos felfedezésből piacon értékesíthető termék jöjjön létre. Nagyon sok munkára és pénzre van szükség ahhoz, hogy egy jó gondolatból értékesíthető termék legyen. Sajnos nincsenek meg azok a szakemberek, akik ezt megfelelő szakértelemmel és színvonalon végzik.
Ezek szerint át kell alakítani a képzést.
– Arra már nincs idő, az oktatás önmagában nem oldhatja meg a problémát, mert mire kiképezzük a szakembereket, addigra elhalad mellettünk a világ. Néhány embereknek át kell állni erre a feladatra. Sajnos ezt most sokan vadászterületnek tekintik, hiszen ahol hiány van, ott megjelennek az új erők, ám a minőség egyáltalán nem garantált – ezért lesz jó néhány innovációs törekvés eredménytelen. Tudósokból és jó projektmenedzserekből alakulhat majd ki az a csapat, aki ezt magas színvonalon végezheti Magyarországon. Ezért van kiemelt szerepe a Társadalmi Tanácsnak, a Gazdasági Tanácsnak és hasonló fórumoknak, hiszen itt a gazdasági és a tudományos élet szereplői tapasztalatokat cserélhetnek. Azt kell ugyanis látni az innovációs folyamatban, hogy hiába csodálatos egy gondolat, ha nem képes a kutató vagy annak megbízottja elfogadtatni egy gazdasági szereplővel, hogy érdemes abba pénzt fektetni...
 
Számonkérés
 
Ezzel kapcsolatban többször nyilatkozta már, hogy megindult a verseny a felsőoktatási intézmények között, hiszen a gazdasági szereplők magától értetődően csak a sikerrel kecsegtető egyetemi projektekbe fektetnek be. Hogy áll ebben a versenyben az SZTE?
– Jó úton haladunk, de nem lehetünk elégedettek. Meg kell tanulni eladni a tudományos eredményeinket. Az egyetem folyamatban lévő projektjeinek sikere vagy esetleges sikertelensége nagyon fontos ebből a szempontból. Jómagam az EdF Hungária Kft., a Démász Rt. többségi részvényesének vezető tanácsadójaként a Démásznak az SZTE-vel közösen indított kutatás-fejlesztési programjait menedzselem, melyek rendkívül biztatóak. Elég, ha csak a biomasszára alapozott kutatásokat említem a megújuló energiaforrások területén. Vannak tehát ígéretes projektjeink, de fontos, hogy ezek csak akkor lehetnek sikeresek, ha az egyetem vezetése folyamatosan számon kéri a tanszékek, intézetek teljesítését a különböző kutatás-fejlesztési programokban.
Pintér M. Lajos

labor1_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár