2021. január 23., szombat English version
Archívum  --  2009  --  11. szám - 2009. november 9.  --  Szabadegyetem
Trópusi medicina – magyaroknak
A Sza­bad­egye­tem – Sze­ged ok­tó­ber 14-i elő­adá­sát Bá­lint Gá­bor Sán­dor, az SZTE Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­má­nyi Kar Pszi­chi­át­ri­ai Tan­szék­ének nyu­gal­ma­zott egye­te­mi ta­ná­ra tar­tot­ta Tró­pu­si me­di­ci­na – ma­gya­rok­nak cím­mel.
Címkék: Szabadegyetem

Bá­lint Gá­bor Sán­dor elő­adá­sát egy zam­bi­ai, 9 hó­na­po­san el­hunyt kis­lány, Justin Phiri em­lé­ké­nek aján­lot­ta.
A tró­pu­si me­di­ci­na az or­vos­tu­do­mány azon ré­sze, amely olyan egész­ség­ügyi kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik, me­lyek a tró­pu­si és szubt­ró­pu­si te­rü­le­te­ken spe­ci­á­li­san for­dul­nak elő, el­ter­jed­teb­bek vagy jel­lem­zőb­bek, il­let­ve ne­he­zeb­ben el­len­őriz­he­tők, mint más­hol, és el­ső­sor­ban (de nem ki­zá­ró­lag) fer­tő­zé­ses jel­le­gű­ek.

szabadegyetem1
Bálint Gábor Sándor a trópusi betegségekről beszélt. Fo­tók: S. Cs.
A WHO 1995-ös je­len­té­se sze­rint az „ext­rém sze­gény­sé­get” mint a be­teg­sé­gek oko­zó­ját szin­te a leg­utol­só he­lyen ta­lál­juk, pe­dig szin­te min­den tró­pu­si öve­zet­be tar­to­zó or­szág egy­ér­tel­mű jel­lem­ző­je. Fel­mé­ré­sek alap­ján meg­ha­tá­roz­ták azt is, hogy a leg­na­gyobb je­len­tő­ség­gel bí­ró tró­pu­si be­teg­sé­gek a ma­lá­ria, a Schis­to­so­mi­a­sis, a Try­panoso­mi­a­sis, Filar­i­a­sis és a lep­ra. Az el­ső há­rom be­teg­ség tü­ne­te­it, le­het­sé­ges meg­elő­zé­sét is­mer­tet­te meg az elő­adás, az­zal a ma­gya­rá­zat­tal, hogy ezek azok a be­teg­sé­gek, me­lyek a leg­na­gyobb ve­szélyt je­len­tik a ki­uta­zó ma­gya­rok­ra.
A ma­lá­ria szó a kö­zép­kor­ból szár­ma­zik, a „mal ari­a”, rossz le­ve­gő el­ne­ve­zés­ből ered. Ez a pa­ra­zi­ta­fer­tő­zés a 21. szá­zad ele­jén a leg­na­gyobb és leg­bo­nyo­lul­tabb egész­ség­ügyi prob­lé­ma – tud­tuk meg az elő­adá­son. Éven­te több mint 300-400 mil­lió meg­be­te­ge­dést okoz, amely­ből 2,5-3 mil­lió eset ha­lá­los, s az ál­do­za­tok több­sé­ge 5 éven alu­li gye­rek.
A ma­lá­ria pro­to­zoon fer­tő­zés, me­lyet egy bi­zo­nyos szú­nyog ter­jeszt. A be­teg­ség tü­ne­tei kö­zé tar­to­zik a 2-3 he­tes lap­pan­gást kö­ve­tő­en a láz, me­lyet hi­deg­rá­zás előz meg, és iz­za­dás kö­vet. A leg­sú­lyo­sabb ese­tek­ben a ve­sék és az agy is ká­ro­sod­hatnak, ké­sői tü­net­ként vér­sze­gény­ség, máj- és lép­duz­za­nat, va­la­mint ki­úju­lás kö­vet­he­ti. A ma­lá­ria meg­előz­he­tő gyógy­sze­res ke­ze­lés­sel, me­lyet ki­uta­zás előtt 2 hét­tel meg kell kez­de­ni, és fo­lya­ma­to­san a ha­za­té­rést kö­ve­tő­en 1 hó­na­pig foly­tat­ni kell. A be­teg­ség gyó­gyít­ha­tó, de élet­be­vá­gó, hogy a ke­ze­lés mi­nél ha­ma­rabb meg­kez­dőd­jön. A ma­lá­ri­á­val kap­cso­lat­ban ket­tős prob­lé­ma me­rül fel, egy­részt, hogy a pa­ra­zi­ták több­sé­ge el­len­ál­ló­vá vált a gyógy­sze­rek­kel szem­ben, ugyan­ak­kor a fer­tő­zést hor­do­zó szú­nyo­gok is re­zisz­ten­sek a ro­var­ir­tó sze­rek­re.
A vér­mé­tely ál­tal oko­zott pa­ra­zi­ta­fer­tő­zés (Schistsomiasis) a má­so­dik leg­sú­lyo­sabb fer­tő­zés a tró­pu­so­kon. Éven­te 200 mil­lió meg­be­te­ge­dést okoz, az éves ha­lá­lo­zá­sok szá­ma pe­dig 20 000-re te­he­tő. Ezt a be­teg­sé­get is nagy­mér­ték­ben az „ext­rém sze­gény­ség­ből” adó­dó prob­lé­mák okoz­zák, mert nincs tisz­ta ivó­víz, csa­tor­ná­zás, és nincs mel­lék­he­lyi­ség sem.
A be­teg­ség tü­ne­tei máj- és lép­duz­za­nat, ál­ta­lá­nos gyen­ge­ség, ha­si folyadék­gyülem. A prob­lé­mát nem is ma­ga a fé­reg, ha­nem a pe­ték okoz­zák, me­lyek egy ré­sze a szék­let­tel vagy vi­ze­let­tel tá­vo­zik a szer­ve­zet­ből, de a má­sik ré­sze meg­ra­gad a szer­vek fa­lá­ban, pél­dá­ul a húgy­hó­lyag­ban. A hos­­szú éve­kig tar­tó lo­ká­lis gyul­la­dás­nak pe­dig rák­kel­tő ha­tá­sa van. A be­teg­sé­get meg­előz­ni gyógy­sze­re­sen nem le­het, be kell tar­ta­ni azt az alap­el­vet, hogy a tró­pu­so­kon a ter­mé­sze­tes vi­zek­ben nincs für­dés! A gyó­gyí­tás le­het­sé­ges, de kel­le­met­len.
A har­ma­dik leg­gya­ko­ribb be­teg­ség a Try­panoso­mi­a­sis, mely­nek af­ri­kai for­má­ja – is­mer­tebb ne­vén – az Álom­kór; a ter­jesz­tő vek­to­ra a tse-tse légy. A csí­pés he­lyén fe­kély ke­let­ke­zik, majd ezt nyi­rok­cso­mó-duz­za­nat kö­ve­ti, ezt 1-3 hét múl­va láz, fej­fá­jás, súly­vesz­tés, szív­izom­gyul­la­dás, he­pa­ti­tisz, majd ha­lál kí­sér­he­ti. Az álom ez eset­ben nem va­lós ál­mot, ha­nem ön­tu­dat­lan ál­la­po­tot je­lent. A be­teg­ség gyó­gyít­ha­tó, ha idő­ben meg­kez­dő­dik a ke­ze­lés.
A Try­panoso­mi­a­sis ame­ri­kai for­má­ja tel­je­sen más, ezt a csó­ko­ló­zó bo­gár, a „kis­sing bug” okoz­za. Hos­­szú le­fo­lyá­sú, kró­ni­kus be­teg­ség, amely­nél szin­tén a má­sik két be­teg­ség­hez ha­son­ló­an meg­ha­tá­ro­zó té­nye­ző a sze­gény­ség. Így ez már nem csak or­vos­tu­do­má­nyi, ha­nem nagy tár­sa­dal­mi prob­lé­ma is.

Tóth Bog­lár­ka

Bezár