A kar szervezete
A Bölcsészettudományi Kar szervezetileg 9 intézetre (Pedagógiai és Pszichológiai; Társadalomelméleti; Magyar Nyelv és Irodalmi; Germán Filológiai; Angol-Amerikai; Neolatin Kultúrák; Szláv; Néprajzi, Ókortudományi, Orientalisztikai és Régészeti; valamint Történeti Intézet), és ezeken belül közel 40 tanszékre tagolódik. 2007-ben összesen 15 alapszak indul majd. A karon Neveléstudományi, Nyelvtudományi, Irodalomtudományi és Történelemtudományi Doktori Iskola működik.
A szakok
A magyar alapszakon a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető eljárásokat ismerheti meg a hallgató. Az alapszakon belül színháztörténet, irodalomtudomány, finnugor, ügyvitel, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia és neolatin szakirányok választhatók, de ezek mellett nagyszámú szakirányú specializáció választására is van mód.
A történelem alapszak olyan jelentkezőknek kínál továbbtanulási lehetőséget, akik egyetemes és magyar történelemből szeretnének felsőfokú ismeretekre szert tenni. Az alapszakon belül választható szakirány a történelem és a régészet.
A néprajz alapszak választása esetén lehetőség nyílik a néprajztudomány, az európai etnológia és kulturális antropológia alapjainak megismerésére. Választható szakirány a táncantropológia.
A pedagógia alapszakon a neveléstudomány és annak alkalmazása terén felhalmozódott műveltséganyag elsajátítására van lehetősége a hallgatónak. Választható szakirányok: oktatási asszisztens, kutatási asszisztens, nevelési asszisztens.
A pszichológia alapszakra jelentkezők olyan készségeket és technikákat sajátíthatnak el a képzés során, amelyek révén képessé válnak az egyének, csoportok és szervezetek megismerésére és fejlesztésére.
A klasszikus és jelen kultúra magas szintű megismerésére törekvők a szabad bölcsészet alapszakon folytathatnak felsőfokú tanulmányokat. Az alapszak filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció- és médiatudomány, valamint művészettörténet szakirányokon nyújt további specializációs lehetőséget. A filozófia, valamint a filmelmélet és filmtörténet tanári szakként is felvehetők a későbbiekben.
Informatikus könyvtáros alapszakon a jelöltek korszerű könyvtári és informatikai ismereteket szerezhetnek. Képessé válnak információhordozók és dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és közreadására, a könyvtári munka és tájékoztatási tevékenység szervezésére és az alapfokozatnak megfelelő könyvtári munkakör betöltésére. Választható szakirányok: könyvtártörténeti, európai uniós könyvtáros, tartalomszolgáltatás, kiadói ismeretek, nyilvános és iskolai könyvtáros, információ menedzsment, különgyűjtemények.
Kommunikáció és médiatudomány alapszakon a kommunikációhoz és médiához kapcsolódó ismeretek elsajátítása biztosítja azt a felkészültséget, amellyel a végzettek a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkaköröket (például public relations, marketing, üzleti kommunikáció, újságírás, hálózati kommunikáció, közéleti kommunikáció, egyházi kommunikáció, nemzetközi kommunikáció, archiválás) láthatnak el, továbbá közvetítő-társadalmi segítőként, mediátorként is foglalkoztathatók.
Szociológia alapszakon a társadalomról, az életminőségről, az esélyegyenlőségről, a társadalmi demokráciáról, a szociális integrációról szerezhetnek olyan alapvető ismereteket a jelöltek, amelyek birtokában közreműködhetnek társadalmi konfliktusok kezelésében, fejlesztési projektek, pályázatok előkészítésében, értékesítésében.
A nyelvi alapszakokon a célnyelvi országok kultúrájáról, történelméről, irodalmáról és nyelvéről (illetőleg az ókori nyelvek és kultúrák esetében a klasszikus antik műveltségről) szerezhetők további, felsőfokú ismeretek. Anglisztika alapszakon választható szakirányok az angol és az amerikanisztika. Germanisztika alapszakon választható szakirányok a német és a német nemzetiségi. Romanisztika alapszakon választható szakirányok a francia, olasz, spanyol és román (román nemzetiségi). Szlavisztika alapszakon választható szakirányok a bolgár, cseh, orosz, szerb, szlovák és ukrán. A keleti nyelvek és kultúrák alapszakon választható szakirány az altajisztika. Az ókori nyelvek és kultúrák alapszakon válaszható szakirány a klasszika-filológia.
Az új rendszer a gyakorlatban
Az alapfokozatot nyújtó első, 6 féléves ciklus részben a munkaerőpiacon is értékesíthető szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, részben pedig megfelelő elméleti alapozást nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés a bölcsészettudományokban 4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenetele van: a munkaerőpiac, illetve a 6 féléves doktori képzés, amely a tudományos fokozat (PhD-cím) megszerzésére készít fel, s e képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzésbe előreláthatólag a hallgatók 30 százaléka kerülhet be állami finanszírozottként, a doktori képzésben pedig már csak a hallgatók 7 százalékának tanulmányait finanszírozza az állam.
Ahhoz, hogy az alapképzésben diplomát szerezzen valaki, összesen 180 kreditet kell összegyűjtenie (vagyis félévenként nagyjából 30 kreditet). Ebből 120 kredit magának az alapszaknak a szakmai anyaga, 10 kredit szabadon választható tantárgyakból gyűlik össze, 50 kredites képzés pedig lehet az adott szak vagy valamilyen más szak szakirányú képzése. (Egy magyar szakos hallgató például a magyar szakon kötelezően megszerzendő 120 kredit mellé teljesítheti egy másik szak specializált képzését is.) Ezenfelül minden szaknak létezik egy 50 kredites (minor) változata is, amelyek elvégzése az illető szak legfontosabb ismeretköreibe való beavatást jelenti. Fontos tudni, hogy a jövőben csak kétszakos tanárokat lehet kibocsátani a felsőoktatásból. Tehát aki később tanár akar lenni, annak muszáj valamilyen másik, iskolákban oktatott közismereti (akár TTK-s) szaknak a minor változatát felvennie.