Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Molnár Gyöngyvér (képünkön), az MTA-SZTE Képességkutató Kutatócsoport egyetemi adjunktusa idén (más szegediek mellett) Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára által 1972-ben alapított díjat 35 évesnél fiatalabb, akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó kutatók kaphatják meg szakmai munkájuk ösztönzésére, illetve kiemelkedő tudományos eredményeik elismeréseként.

Molnár Gyöngyvér a díjat több év kutatásaiért nyerte el, amelyeket 2006-os Tudástranszfer és komplex problémamegoldás című monográfiájában foglalt össze. A könyv első fele szakirodalmi áttekintés a tudástranszferről és a problémamegoldásról. Saját kutatásaiban azzal foglalkozik, hogy a diákok mennyire tudják hasznosítani az iskolában elsajátított ismereteket a mindennapi életben, és hogy mekkora a szakadék az iskolai feladatok és a mindennapi problémák megoldása között. Az elmúlt év(tized)ekben jelentősen megváltozott, mit tekintünk értékes tudásnak. A TIMSS-felmérések még a diszciplináris tudást kérték számon a diákokon (ezeken Magyarország jól szerepelt), a PISA-mérésekben azonban már a komplex problémamegoldás is nagy szerepet kapott.
Az SZTE fiatal oktatójának kutatásai félúton helyezkednek el a korábbi TIMSS- és a PISA-vizsgálatok között, hiszen ő nem szakad el anynyira az iskolától, mint amennyire azt a PISA-mérésekben teszik. E nemzetközi felmérésektől eltérően ő kizárólag Magyarországon végzi kutatásait. Általános iskola harmadik osztályától harmadikos gimnazistákig terjed az a csoport, akiken az iskolában elsajátított tudás más élethelyzetekre való átvitelét vizsgálja. Ehhez kapcsolódóan foglalkozik a kontextuskötöttség problémájával is, vagyis azzal, hogy ha egy adott helyzetben megtanulunk valamit, azt csak az adott közegben, vagy egy másik helyzetben is képesek vagyunk-e alkalmazni.
Munkája hazánkban részben hiánypótlónak számít, és ez is indokolhatja azt a tényt, hogy a neveléstudomány területén elsőként érdemelte ki az Akadémiai Ifjúsági Díjat. Mindez szerinte Csapó Benő egyetemi tanár, korábbi témavezetője nélkül nem sikerülhetett volna. Kutatásai értékét az is növeli, hogy nagy részét még a 2003-as PISA-felmérés előtt végezte, és már azelőtt konkrét eredményekkel szolgált, mielőtt a PISA-eredményeket közzétették volna.
Kutatásai mellett a nevéhez fűződik az egyetemünkön idén februárban létrehozott A jövő tanterme is. Egy ideje ugyanis információs-kommunikációs technikákkal is foglalkozik, így ő lehetett a Microsoft Magyarország támogatásával megvalósult projekt szakmai vezetője. Attól kezdve, hogy milyen legyen a terem technológiai felszereltsége (tábla PC-k, ultramobil PC-k, interaktív tábla, szavazórendszer, wireless projektor, stb.), a falak színének megválasztásáig és a bútorok megtervezéséig minden az ő munkáját dicséri. Az itt található eszközök mindegyike jól alkalmazható az oktatásban, használatukat kurzusokon is tanítja.
Jelenleg azon dolgozik, hogy az adatbázis-alapú tesztelést lehetővé tevő TAO elnevezésű programot bevonja a kutatásokba. Ez egy nyílt forráskódú program, tehát szabadon kiegészíthető, programozható. A számítógépen kitölthető tesztek előnye, hogy a program a felhasználó képességeihez igazíthatja a kérdések nehézségét, valamint az, hogy utólagos feldolgozás nélkül rögtön rendelkezésre állnak az eredmények. Molnár Gyöngyvér szerint azért is fontos minél előbb ebbe az irányba elmozdulni, mert a PISA 2013-tól már nem lesz papír-, hanem csak számítógép-alapú, és ha az oktatásban nem használnak hasonló programokat, a magyar diákok helyzeti hátrányból indulnak majd a nemzetközi felmérés során.