2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2007  --  10. szám - 2007. május 7.  --  Egyetemi élet
Új otthonok
Hamarosan új épületbe költözik az SZTE Gazdaságtudományi Kara és a Biológus Tanszékcsoport több egysége. A beruházások műszaki átadása az elmúlt hetekben megtörtént, jelenleg az apróbb, főleg esztétikai hibákat javítják a kivitelezők, az egyetem pedig szintenként veszi át az épületeket. Az egyetemi nagyberuházásokról Rovó István műszaki főigazgató-helyettest kérdeztük.
Tapasztalat és tanulság
 
„Amikor a 410 ágyas klinikát építettük, Vadon Gábor profeszszor vezette a radiológiát. Nyugodtan kijelenthetem, maximalista volt. Mindent tökéletesre álmodott, és kegyetlenül megkövetelte tőlünk, hogy a műszaki problémákra találjuk meg a tökéletes megoldást. A feszültség érzékelhető volt köztünk” – emlékezett viszsza a szakember a ma is „új klinikának” hívott tömb 17 esztendővel ezelőtti építésére. „Aztán amikor az ünnepélyes átadásra sor került, a szokásos kézfogások és gratulációk között a kezem nem engedte el rögtön, hanem a szemembe nézett, elmosolyodott és azt mondta 'na látod, ugye hogy megérte'. Akkor értettem meg, hogy nagy dolgok nem langyos sétagaloppban, hanem kemény vitákból, akaratok és vélemények egymásnak feszüléséből, sokszor kínból születnek. De az összes munkát, fáradságot, vitát feledteti egy emberi mosoly, a közös siker együttes öröme” – mondta.
Rovó István szerint a műszak feladata, hogy a beruházásokat úgy bonyolítsa, hogy a majdan elkészült épület a leendő felhasználók számára minél optimálisabb feltételeket biztosítson az oktatásra, kutatásra vagy gyógyításra.  Mint minden szakmában, az építészetben is vannak szabályok, melyeket be kell tartani, és csak akkor valósul meg a cél, ha valóban jó partneri viszony alakul ki a beruházás bonyolítója és a leendő felhasználó között. A főigazgató-helyettes úgy látja, a most befejeződött két beruházás ilyen szempontból is nehezen indult, de ma már kijelenthető: sikeresen zárult.
 
Biológiai épület
 
A tervezésénél az volt a TTK vezérelve, hogy berendezni később is lehet, de hozzáépíteni már nem. Ezt a műszak tudomásul vette, de a szokásos bekerülési költség alsó határát figyelembe véve is csak mintegy 4 ezer m2-re elegendő forrás állt a kar rendelkezésére. Rovó István többször kérte, figyelmeztette a tervezőt, hogy maradjon a „kubatúrán” belül, de a végső formátum, melyet a kar vezetése elfogadott, 4.540 m2-t tartalmazott. Természetesen csodák nincsenek vagy csak igen ritkán, ezért a tervezett épületen minden lehetséges egyszerűsítést elvégeztek, mely nem gátolta a funkcionális működtetést, de még így is a pályázat végén közbeszerzési eljárás során megállapítható volt, hogy a vállalási árak messze meghaladták a rendelkezésre álló forrásokat. Kivétel a Baucont Zrt., mely a többiekhez hasonlóan 1.6 milliárd forintra számolta ki a beruházás értékét, de 305 millió forint referenciakedvezményt adott, így ajánlata a szűken finanszírozható tartományba esett. „Ekkor már tudtuk, hogy nem lesz könnyű a beruházás menete, mert ilyen 'alulvállalásnál' a kivitelező igyekszik minden eszközzel csökkenteni a költségeit, míg nekünk az a feladatunk, hogy megköveteljük a szerződés szerinti teljesítést. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a munkák menete közben változtak a beköltözendő egységek, így jelentős átszervezést kellett elvégezni, ami végül tervezőváltáshoz is vezetett” – emlékezett vissza a szakember.
A TTK Varga Csaba docenst bízta meg a beruházás koordinálásával, aki jól átlátta a feladatot, nagy igyekezettel próbált tökéleteset alkotni, érezte és látta a lehetőségeket, és remek munkakapcsolatot alakított ki a műszakkal és a kivitelezővel. Így a végére minden megoldódott, és Rovó István úgy érzi, közösen a lehetőségekhez képest kihozták a beruházásból a maximumot.
A biológiai épületet Szabó László (DOB 60 Kft., Bp.) és Varga László (DUNA-TISZA Ingatlan Fejlesztő Kft. Szeged) tervezte. Az 1,3 milliárdos – 2005. októberében kezdődött – beruházás kivitelezője a Baucont Zrt. volt. A március 16-án elkészült épület nettó szintterülete 4.540 m2 (a bruttó szintterület 6.778 m2). A földszinten és az első három szinten hallgatói laborok, előkészítők, számítógéptermek, szemináriumi szobák, laboratóriumok, oktatói szobák és mindezeket kiszolgáló raktárak vannak. A negyedik szinten a gépészeti terek,  az „E” szárnyban pedig többek között egy 62 fős szemináriumi terem, egy 256 fős nagy előadó és az átrium található.
 
 
 
Közgáz
 
„A GTK számára új otthont adó Kálvária sugárúti épület felújítása elég problémásan indult. Először az egyetem számára a legkedvezőbb ajánlatot adó tervező kiválasztását Koczor György építész szerzői jogaira hivatkozva megvétózta. Így a gyors és biztos előrehaladás érdekében az a döntés született, hogy őt bízzuk meg az épület tervezésével. A nyilvános közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta két vesztes cég, de a közbeszerzési döntőbizottság helyben hagyta az egyetem döntését, így késéssel ugyan, de elindulhatott az épület felújítása. A feltárások után pedig kiderült, hogy további statikai vizsgálatok, és ennek eredményeként a födém megerősítése szükséges” – emlékezett a döcögős kezdésre Rovó István.
„Innen kezdve töretlenül haladtunk előre, és bízvást mondhatom, hogy a kemény, küzdelmes munka nagyon szép eredményt szült. A tervező mindent megtett, hogy gyönyörű, az épületnek régi rangjához illő megjelenítést adjon. A kivitelező néha kicsit neheztelve az újabb és újabb 'esztétikai csodák' miatt, de minden szakmai tudását latba vetve, nagyon szépen megvalósította a tervezői álmokat. Mindent egybevetve nagyon eredményes csapattal dolgoztunk” – mondta a főigazgató-helyettes. Rovó István szerint Majó Zoltán fejlesztési igazgató, aki a GTK részéről koordinálta az építkezést, már nagy „szakmai” rutinnal rendelkezik, hisz a TIK építése közben sok tapasztalatot szerzett. Nagy erélylyel, de kellő megfontoltsággal és realitásérzékkel képviselte a kar érdekeit.
A GTK új épületét a Biharvári Lajos vezette szegedi Lépték Kft. készítette. A 2.262 m2-es,  464 millió forintba kerülő felújítás, átépítés 2006. márciusában kezdődött, a műszaki átadás pedig 2007. április 25-én volt. Az épület földszintjén a recepció, a hallgatói ügyintézés, az oktatásszervezés, másoló és a büfé kap helyet. Az első emeleten oktatási helyiségek, szerverszoba, a másodikon pedig a dékáni hivatal lesz. Egy szinttel följebb a tanszéki helyiségeket, tárgyalót, intézetvezetői irodákat, titkárságot és tréningteremet alakítottak ki. A tetőtérben pedig tanszéki és gépészeti helyiségek vannak. A „kábakőnek” elnevezett udvari épületben egy multimédiás termet és egy nyitott olvasóhelyiséget hoztak létre.
Az egyetem a HEFOP pályázatán a közgazdasági kooperációs tér átalakításhoz, bővítéséhez mintegy 100 millió, a biológiai épület építéséhez pedig mintegy félmilliárd forintot nyert. 
Rovó István elmondta, „két küzdelmes, de igen eredményes beruházáson vagyunk túl, folyik a műszaki átadás és a használatbavételi engedélyek beszerzése. Reméljük, hogy hamarosan hasonló nagyságú és szépségű munkák eredményeként tovább tudjuk egyetemünket szépíteni, jobbítani és mind jobb feltételt tudunk biztosítani az épületben dolgozóknak”.
 
Solvo
 
Az új biológiai épület legfelső szintjére költözik a közép-európai régió meghatározó biotechnológiai cége, a Solvo. A mintegy ezer négyzetméteren főként laboratóriumok működnek, s itt dolgozik majd a cég mintegy félszáz szegedi alkalmazottja.

Az egyetem és a biotechnológiai vállalkozás együttműködése hosszú évekre nyúlik vissza, jelenleg fél tucat közös pályázat fut, az SZTE ebből származó bevétele meghaladja a félmilliárd forintot – mondta ifj. Duda Ernő vezérigazgató. A cég több mint tíz egyetemi kutatócsoporttal dolgozik együtt, alapkutatásból származó eredményeket „termékesít” és visz piacra, így kézenfekvő lépés az összeköltözés – tette hozzá. A vállalkozás az elmúlt években 16 új szabadalmat jegyzett be, és 52 terméket vezetett be a piacra, elsősorban gyógyszerkutatásban használt reagenseket. A Solvo termékeit és szolgáltatásait a világ húsz vezető gyógyszergyára mind használja. Ezek az eredmények ifj. Duda Ernő szerint többek között annak köszönhetők, hogy a munka jelentős részét egyetemi laborokkal karöltve végzik. A kutatás mellett a vállalkozás és munkatársai az oktatásból is kiveszik a részüket, hallgatók, doktoranduszok már jelenleg is dolgoznak a Solvónál, ez a kapcsolat is erősödni fog az összeköltözéssel. Számos olyan műszer is az egyetemi épületbe kerül, melyekkel jelenleg a biológus tanszékek nem rendelkeznek – közölte a szakember. A Solvo és az egyetem kapcsolata nem csak a tudomány területére korlátozódik, hiszen a cég főszponzora az SZTE férfikosárlabda-csapatának is. A Solvo számtalan hazai és külföldi elismerés mellett 2005-ben elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat, tavaly pedig az Év Vállalata díjat.

A vezérigazgató a közelmúltban a sajtóban szegedi biotechnológiai vállalkozásokkal, köztük a Solvóval kapcsolatban megjelent írások kapcsán elmondta, a jogi eljárásokat a Solvo – és több más, a cikkekben érintett személy és szervezet – elindította.

F. J.
Bezár