Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Kis csapat ez, nagyszabású vállalkozásokkal. Olyan fiatalokat fog össze, akik az átlagnál nyitottabbak, érdeklődőbbek, és nem elégszenek meg a tömegoktatás kínálta lehetőségekkel. Tegyük fel, hogy valakit különösen érdekel egy téma. Ezt a kérdést viszont az országban csak egyetlen budapesti professzor vizsgálja, aki innen a Tisza partjáról elérhetetlenül távolinak tűnik. Ilyenkor két lehetőség közül választhat az egyszeri egyetemista: vagy igyekszik csak a száraz szakirodalomra hagyatkozva feldolgozni az anyagot, vagy felvételizik a szakkollégiumba. Ez utóbbi esetben ugyanis a diákszervezetnek mind hagyományait, mind pedig pályázatokból finanszírozott pénztárcáját latba vetve elégítheti ki intellektuális étvágyát. Felkérheti az illetőt egy szegedi előadás, de akár egy egész szemeszteres kurzus megtartására is. Sőt, rendezvényszervezői ambícióit is próbára teheti a gyakorlatban: évente részt vehet országos jelentőségű konferenciák megvalósításában.

 

Konferencia

Ilyen volt például a nemrégiben sikerrel lezajlott Közép-Európa társadalmi konfliktusai címet viselő konferencia is. „Közép-Európa az a hely, ami keleten van, de nyugathoz szeretne tartozni” – szólt az eseményhez választott mottó, s ennek megfelelően a szakkollégisták meghívott előadók segítségével azt igyekeztek feltérképezni, hogy mit is jelent ma a „közép-európaiság” mint fogalom, illetve milyen utat jártak be a visegrádi országok a rendszerváltás óta. Mindezt a lehető legtöbb nézőpontból megközelítve. Szerepeltek így a terítéken gazdasági, politikai kérdések éppúgy, mint kulturális vagy etnikai témák, méghozzá nem kisebb meghívottak tolmácsolásában, mint Jeszenszky Géza, Martonyi János, Löffler Tibor vagy éppen Csaba László. Ez volt az idei projekt. Tavaly viszont Kína került ugyanígy kereszttűzbe, az azt megelőző évben pedig a szexualitás ezer arcát igyekezett bemutatni a szegedi szakkollégium által megrendezett konferencia.

Gyökerek

Maga a szakkollégium egyébként mint egyetemi közösségi forma a hetvenes években alakult ki Budapesten. Célja eredetileg az volt, hogy a pártállami időkben tabunak számító kérdéseket a hallgatók szakértők és tanárok bevonásával szabadon, a cenzúrát megkerülve járhassák körül. A kezdeményezés aztán szépen lassan vidéken is gyökeret eresztett; így alakult meg 1995-ben a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium (SZTTSZ) is. Szerepe természetesen ma már másként definiálható, mint a fővárosi elődöké, a kritikai gondolkodás, a különböző nézőpontok ütköztetése viszont máig fontos eleme a diákszervezet arculatának.

Közösség

A csapat tevékenységét két kulcsszó határozza meg: a szakmaiság és a közösség. Előbbi jelenti tehát a saját kurzusok, előadások, tudományos konferenciák szervezését, utóbbi pedig – ami legalább ugyanilyen jelentőségű a tagok szerint – közös bulikat, kirándulásokat, beszélgetős esteket takar. Segíti a közösséggé kovácsolódást az is, hogy a tagok egy része egy fedél alatt lakik a Herman B Kollégiumban, ahová minden szakkollégista jelentkezhet.
Aki ezek alapján netán kedvet kapott, hogy gyarapítsa a csoport létszámát, annak most szerencséje van, mert a szervezet éppen felvételit tart. A Feketesas utcai irodában (vagy a www.stud.u-szeged.hu/szttsz honlapon) még április 20-ig lehet leadni az inkább nyitottságot és kreativitást, mintsem tárgyi tudást tesztelő felvételi feladatlapokat. Ehhez csak egy valamin kell elgondolkodni: mi az, ami igazán izgatja az ember fantáziáját…