2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2007  --  16. szám - 2007. november 26.  --  Fókusz
Egyesítették erőforrásaikat
Tíz intézetre alapuló, új szervezeti struktúrát alakított ki a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar. Galambos Gábor dékán a változások okáról és tartalmáról nyilatkozott a Szegedi Egyetemnek.
– Miért volt szükség az új kari struktúrára?
– Kényszerből. Befejezett tényként kell elfogadnunk, hogy az integrált egyetem minden karközi vitás kérdésben karunk hátrányára döntött. Nem jelent ez kevesebbet, mint minden olyan képzés elvesztését, amelyben korábban egyetemi képzés folyt a Bölcsészet- és Természettudományi Karokon. További nehéz döntésként éltük meg, hogy tanárképző karként a tanárképzésért folytatott küzdelemben is vereséget szenvedtünk. Ezek után át kellett értékelnünk helyzetünket. Szeretném világossá tenni a dolgokat: a kérdés nem a kar továbbélése vagy – ahogy ezt sokan szerették volna – a megszűnése volt, hanem arra kellett választ találnunk, milyen képzési szerkezetet alakítsunk ki, amely biztosítékot teremt a számunkra ahhoz, hogy együtt tudjunk működni az egyetem többi karával.
– Hogyan néz ki az új szervezeti felépítés?
– Az új szerkezet kialakításánál három alapvető elvet tartottunk szem előtt. Egyrészt erősebben fel kívántuk mutatni azokat a kari gondozásában megmaradt tradicionális értékeket, amelyekkel ez a kar immáron 135 éve rendelkezik. Ezt szolgálta a Művészeti, a Testnevelési és Sporttudományi, a Felnőttképzési és a Nemzetiségi Intézetek szervezése.
Másodszor meg kívántuk erősíteni a korábbi években elindított azon képzéseinket, amelyek stratégiai szempontból döntőek lehetnek a középtávú időszakban.
 
A pedagógusképző kar továbbra is tradicionális értékeire kíván építeni.
Fotó: Segesvári Csaba
 
A Tanító- és Óvóképző, a Gyógypedagógus-képző és az Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézetek valósítják meg ezt a szándékot.
Végül, de nem utolsósorban fontos célunknak tekintettük, hogy megteremtsük azoknak az új képzéseknek és tevékenységeknek a szervezeti feltételeit, amelyek az SZTE képzési portfoliójának réseibe, ellátatlan területeire pályázhatnak a siker reményével. Az Alkalmazott Természettudományi, az Alkalmazott Humántudományi Intézet és a Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ alkotja az intézetek ezen harmadik nagy egységét. (Az új struktúra: http://www.jgytf.u-szeged.hu/  tanszek/index.html, az új orga-nogram: http://www.jgytf.u-szeged.hu/kar/szervegys/ index.html – a szerk.)
Amit még meg kell jegyeznem: a fenti szereposztás karon belül nem elkülönülést jelent, inkább koncentrált együttműködést. A létrejött nagyobb egységek tisztábban – elaprózott tanszéki érdekek nélkül – jeleníthetik meg az együttműködés lehetséges formáit, nem csak az oktatásban, de a kutatásban is. Az erőforrások egyesítése révén merészebb célok is megfogalmazódhatnak.
– Milyen hangsúlyváltoztatásokkal jár az új rendszer a kar képzési kínálatában?
– Ahhoz, hogy a helyzetet világosan lássuk, engedjen meg néhány adatot. Az átalakulás előtt a kar hallgatói létszámának 80 százaléka vett részt a tanárképzésben, és a tanárképzésünk 60 százaléka tartozott a bölcsész és a természettudományos közismereti tanárképzésbe. Ezek a képzések elkerültek tőlünk. Ugye nem kell különösebb indoklás ahhoz, ha azt mondom, hogy alapjaiban változnak meg a hangsúlyok! Olyan – korábban „húzószakoknak” számító – képzéseink futnak ki, mint a számítástechnika, a magyar, a történelem vagy az angol, de jelentős hallgatói létszámot képviseltek a természettudományi képzéseink is. Ezekre a szakokra évfolyamonként több mint 500 hallgatót tudtunk felvenni az államilag támogatott képzési formában. A kiesések pótlásra ma elsősorban a gyógypedagógus-, az óvodapedagógus- és a tanítóképzés, valamint a társadalmi tanulmányok szak hivatott. A művészetközvetítő szakokon, a testnevelés szakon és az egészségtan-képzésben megőriztük – országos szinten is – a pozícióinkat.
 
Galambos Gábor egyetemi tanár, a JGYPK dékánja. Fotó: Vörös Csaba
 
– Milyen szerepet szánnak a felsőfokú szakképzéseiknek?
– Úgy értékeljük, hogy időben elvégeztük a nyitást a szakképzés irányába, ahol regionális szerepre vállalkozunk. Évek óta dolgozunk azon, hogy a felsőfokú szakképzésben megfelelő kínálatot tudjunk biztosítani. Meggyőződésem, hogy itt komoly tartalékok vannak. A bolognai folyamatra történő átállás egyik legnagyobb előnye az, hogy rövid képzési ciklusokból állítja össze a felsőfokú tanulmányokat, és ezek közül a felsőfokú szakképzés – mint első lépcsőfok – méltánytalanul hangsúlytalan helyzetben van. Itt – nem csak a SZTE-n belül – egy olyan űr tátong, amelyet ki lehet tölteni. Ma a karon 18 FSZ-képzés indítható, amely több mint 400 hallgatót jelent évfolyamonként. Ha megtaláljuk az együttműködés lehetőségeit a munkaerőpiac résztvevőivel, akkor jó pozíciókat foglalhatunk el.
A rövid ciklusú képzések egyik formája a szakirányú továbbképzés rendszere is. Az intézetek kezelésében, már integrált szinten jött létre számos ilyen képzés, jól példázva az egyesített erők hatékonyságát.
– Hogyan tud a JGYPK a továbbiakban részt vállalni a pedagógusok képzésében?
– A „klasszikus” közismereti tanárképzésben kétségtelenül teret vesztettünk, de az új intézeti struktúrával támogatott, kialakulóban lévő képzési szerkezet azt mutatja, hogy számos új lehetőség nyílik előttünk a pedagógusképzés különböző szegmenseiben. Nem véletlen, hogy a kar nevében is kértük a változtatást. Nem titkolt célunk, hogy a pedagógusképzés teljes vertikumában tudjunk kínálatot nyújtani a felsőoktatásba jelentkezőknek. Ennek érdekében erőfeszítéseket teszünk további pedagógusképzési szakok indítására és a szakoktatóképzés meghonosítására is.
 
LISTAVEZETŐK
A HVG Diploma 2008. különszámában megjelent felmérés szerint a pedagógusképzés területén akkreditált intézmények (összesen 20) rangsorában az SZTE JGYPK 2006 után 2007-ben is messze kiemelkedik a mezőnyből. A kar az oktatók kiválósága, a minősített és tudományos rangú oktatók arányát tekintve is az első helyen végzett, a hallgatók kiválósága területén pedig második lett.
 
A tanárképzés szervezésének elkerülése a karról nem jelenti azt, hogy a JGYPK nem vesz részt tanárok képzésében. A pedagógusképzés tanárképzést is jelent tágabb értelemben. A szenátus támogatta 17 tanári szakképzettség indítási szándékát karunkon. Ezek a mesterszintű tanárképzések fogják teljessé tenni a pedagógusképzési vertikumot, és megteremtik a többi képzésünk mesterszinten folytatásának lehetőségét jelenlegi és korábbi hallgatóink számára.
Nem lenne teljes a kép, ha kihagynánk a pedagógus-továbbképzések rendszerét. A Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ – az intézetek szakmai erejére támaszkodva, illetve begyűjtve a megrendelő közoktatási intézmények igényeit – olyan továbbképzési portfoliót épít, amelyben a rendező elv a felmerült igény lehető legjobb kielégítése, a regionális tudásközpont szerep vállalása.
– Van ára az átalakulásnak?
– Sajnos mint minden nagyobb irányváltásnak, ennek a folyamatnak is megvannak a vesztesei. Aki figyelte a karon lezajlódó folyamatokat, láthatta, hogy egy ilyen mértékű irányváltás végrehajtásához nagyon fájdalmas döntéseket is meg kellett hozni. A kar az elmúlt év során számos olyan oktatójától vált meg, akiknek az új képzési szerkezetben nem tudunk megfelelő munkát biztosítani. Azt szoktam mondani, hogy ez nem egyszer „tachycardiás zavarokat” eredményezett a vezetőség tagjainál, de be kellett látnunk, hogy a kar hosszú távú működőképességének biztosítása olyan szempont, aminek a feltételeit még ilyen áron is meg kell teremteni. Annak azonban kifejezetten örülök, hogy a kar közössége megértette a döntések szükségességét, és együttműködött a kar vezetésével. Ez tette lehetővé, hogy az átalakítás első lépéseit már végre tudtuk hajtani, és ez a biztosítéka annak, hogy a szükséges korrekciók megtételével a tervezett úton következetesen végigmehessünk.
Pintér M. Lajos

DSC_6710_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár