– Miért tartotta fontosnak dékán úr, hogy az ÁOK tanácsa elé terjessze az egyetem esetleges névváltoztatásának kérdését?
– Hadd bocsássam előre, óriási lehetőségek rejlenek egyetemünk számára Szent-Györgyi Albert nevének felvételében! A Szent-Györgyi-emlékszoba avatásakor Szabó Gábor rektor úr azt mondta, az SZTE közvéleményének kell véleményt nyilvánítania ebben az ügyben.
Benedek György szerint Szent-Györgyi Albert tudományterülettől függetlenül példakép lehet az egyetemi oktatóknak és a fiatalságnak.
Ehhez kívánt kapcsolódni állásfoglalásával az ÁOK, illetve annak kari tanácsa. Azt hiszem, kézenfekvő, hogy mi karoljuk fel ezt a kezdeményezést, hiszen Szent-Györgyi Albert az orvoskar egyetemi tanára, dékánja, orvoskémiai intézeti igazgatója volt, másrészt az orvoskar az egyik utódja a korábbi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek. Nagy örömömre kivétel nélkül mindenki lelkesen üdvözölte előterjesztésemet.
Tudni kell, hogy a világ számos egyeteme viseli valamely kiváló személy – nagyszerű tudósok vagy Németországban például az alapító fejedelmek – nevét. Magyarország nem túl gazdag ilyen világhírű tudósokban, főleg olyanokban, akik tényleg itthon végezték nemzetközileg is elismert munkájukat. Éppen ezért véleményem, véleményünk szerint komoly rangot adna a szegedi egyetemnek, ha Nobel-díjas professzora nevét viselné, aki itteni kutatásaiért kapta meg a legmagasabb tudományos elismerést.
– Egyfajta márkanévnek tekinthetjük tehát a Szent-Györgyi Albert nevet?
– Igen, mindenképpen. A magyarországi hallgatókért folyó versenyben ez által is kiemelkednénk vetélytársaink – így a debreceni és a pécsi egyetem – közül. A felsőoktatásba jelentkező fiatalok számára komoly vonzerőt jelentene annak markánsabb kinyilvánítása, hogy a szegedi egyetem Nobel-díjas tudóssal rendelkezik. Hiszen valljuk be, hogy 18 éves korában mindenki, aki kutatónak készül – nagyon helyesen – Nobel-díjas szeretne lenni.
– Mivel Szent-Györgyi Albert neve a világ minden részén ismert, felteszem, a külföldi hallgatókat is nagyobb eséllyel lehetne idecsábítani.
– Számos országban jártam felvételiztetni, illetve diákokat toborozni az orvoskar idegen nyelvű képzéseire, így személyes tapasztalatom, hogy a legtöbb helyen Budapesten kívül más magyarországi várost nem ismernek. Ugyanakkor azonnal nagyot nő a külföldiek szemében is a szegedi egyetem, ha az ember elmondja, hogy itt Nobel-díjas tudós alkotott, Nobel-díjat érő kutatások folytak. Bátran állíthatom, ha vállaljuk Szent-Györgyi nevének – ha úgy tetszik: ennek a márkanévnek – a felvételét, utána már nem kell tovább magyarázni ranglistás helyezéseinket, publikációs mutatóinkat, kiváló laboratóriumaink számát stb.
– Az ÁOK tehát egységesen kiáll a javaslat mellett. Milyen további lépéseket terveznek a névváltoztatás megvalósítása érdekében?
– Őszintén hiszem, hogy nem jelent majd nehézséget, de a következő időszakban el kell fogadtatnunk az egyetemi közvéleménnyel, hogy Szent-Györgyi nevének viselése jelentősen növelheti az intézmény hírét, vonzerejét, értékét. Hosszabb-rövidebb vitának kell kezdődnie, melynek során az egyetemi közvélemény megtárgyalja kérdést, ezt követve dönthet majd a szenátus az esetleges névváltoztatásról.
– Milyen érvekre és ellenérvekre számít a vitában?
– Biztos vagyok benne, hogy jóval több dolog szól Szent-Györgyi neve mellett, mint az ellen. Nobel-díjas tudósunk olyan kutatói hozzáállással végezte munkáját, mely nemcsak az orvostudományban, de minden más kutatásban is irányt mutathat. Észrevenni a mindennapiban, amit más nem lát; egy olyan hétköznapi dologból Nobel-díjas eredményt elérni, hogy ha elvágjuk az almát, barnulni fog – ez a szemlélet tudományterülettől függetlenül példakép lehet az oktatóknak és a fiatalságnak. A másik, amit kiemelnék: Szent-Györgyit példamutató, igazi egyetemi szemlélet jellemezte, mely nem csupán a kutatást, de az egyetemi sportot, kultúrát, társadalmi életet is magába foglalta. Ezt a szellemiséget ő hozta be Cambridge-ből, s honosította meg Szegeden. Igazi európai egyetemi szemléletet képviselt, ennek továbbvitelét a nevének felvételével fémjelezhetné az SZTE.
Ami pedig az ellenérveket illeti, meghallgatjuk őket, s megfelelünk rájuk.
Benedek György a Szent-Györgyi-emlékszobában. Fotók: Segesvári Csaba
– Néhány évvel ezelőtt, mikor a kolozsvári örökséggel kapcsolatos vita komolyabb lendületet kapott az egyetemen, s többek között felmerült: az egyetemalapító Báthory István erdélyi fejedelem nevét is felvehetné az SZTE, a legtöbben azt mondták, célszerű megőrizni a már bejáratott, nemzetközileg is ismert Szegedi Tudományegyetem (University of Szeged) elnevezést. Ebből a szempontból nem tartja kockázatosnak a változtatást?
– Érdekes felvetés, de nem tartok attól, hogy határainkon innen vagy túl nehézséget okozna ez a módosítás. Felmerülhet még, hogy Szent-Györgyi nevét nehéz kiejteni a világban, ám legtöbb magyar szóval hasonló a helyzet. Mindent egybevetve azt hiszem, a pozitív érvek túlsúlyba fognak kerülni.
– A szegedi felsőoktatás történetét, a szegedi felsőoktatási intézmények múltját ismerve nem lehet megkerülni a kérdést: mit gondol, József Attila neve is előkerül majd a következő eszmecserék során?
– Meglátásom szerint az egyetemi közvéleményben már van akkora nagyvonalúság, hogy nem alakulhatnak ki táborok a különböző zászlók körül. Figyelembe kell venni, hogy nemzetközi szinten Szent-Györgyi Albert neve jelent sokat, lehet igazán versenyképes – nem kisebbítve ezzel József Attila érdemeit, nagyságát. Másrészről pedig Szent-Györgyi ugyan az orvoskar professzora volt, de ő tanította a kémiát az egész egyetemnek, melyet egy tanévben rektorként is irányított. Azaz valóban az orvoskarhoz kötődik leginkább, de ezzel együtt öröksége legalább annyira az egész egyetemé, mint az ÁOK-é. Kari tanácsunk az ellenszavazat nélküli határozattal kinyilvánította, hogy sajátunknak érezzük Nobel-díjas professzorunkat, de szeretnénk, ha neve az egész egyetem értékét, rangját növelné.
Pintér M. Lajos