Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A kémia mellett a biológia, a fizika és a matematika területén végzett felmérés négy minőségmutató – a publikációk, a hivatkozások és a magas hivatkozású szerzők száma, valamint a Marie Curie-projektekben való részvétel – alapján rangsorolt. Az SZTE a publikációkból szerzett „ezüst” minősítéssel került a „top” kategóriába a kémia területén. Az ELTE fizikából és matematikából, a BME szintén kémiából került a „top” csoportba. Az első, „excellence” kategóriába nem került magyar egyetem.

„A befektetett munkának, illetve a sok és színvonalas publikációnak tulajdonítható a listában elfoglalt előkelő hely” – fogalmazott Erdőhelyi András tanszékcsoport-vezető. „A Kémiai Tanszékcsoporton dolgozik a kémikusok zöme, de a Gyógyszerkémiai és az Orvosi Vegytani Intézet, valamint az MTA-kutatócsoportok teljesítménye is hozzájárulhatott az eredményhez” – tette hozzá a professzor.

A tanszékcsoportban viszonylag sok magasan kvalifikált oktató professzor és docens dolgozik, és részt vesznek szinte valamennyi egyetemi nagyprojektben. „A jelenlegi finanszírozási rendszer  nem veszi figyelembe a kutatási eredményeket, és hogy milyen szép helyezéseket érünk el nemzetközi összehasonlításban – anyagi problémák nehezítik oktatóink előmenetelét. A hallgatói gyakorlatok költségeit a kutatási bevételekből próbáljuk támogatni” – emelte ki a tanszékcsoportvezető.

A kémiaképzést tekintve a magyar egyetemekhez viszonyítva mind felszereltségben, mind pedig hallgatói létszámot illetően jó helyen áll az SZTE. „Magyarországon elsőként szereztük meg az eurobachelor fokozatot, ami azt jelenti, hogy az általunk kibocsátott diploma egyenértékű bármely más európai diplomával. Az euromaster akkreditációja is folyamatban van” – hangsúlyozta a professzor. A budapesti, magas reklám- és PR-értékkel rendelkező ELTE után a Debreceni Egyetemmel körülbelül azonos szintű kémiaképzést nyújt a tanszékcsoport.

Európai összehasonlítást tekintve a fiatalok megtartása okoz nehézséget: „A kémia területén körülbelül harminc állami finanszírozású PhD-hallgatónk van, míg például egy német intézet – tehát nem egy egész tanszékcsoport – 25-30 doktorandusszal működik; és lényegesen magasabb jövedelemmel is tudnak elhelyezkedni a PhD-val rendelkezők” – tudtuk meg Erdőhelyi Andrástól, aki a nehézségekről szólva hozzátette: Szeged körül nem igazán működik kémiai ipar, ezért nehéz megtalálniuk a gyakorlatközeli képzést és kutatást biztosító közvetlen ipari kapcsolatokat.

„Egyáltalán már az a tény komoly eredménynek tekinthető, hogy a szegedi egyetemet észrevették Európában, a neve felkerült erre a listára. Ez presztízskérdés, ami azt mutatja, hogy komolyan veszik a magyar oktatókat és kutatókat” – beszélt a professzor a felmérés jelentőségéről.