Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korába kalauzolnak bennünket azok a források, melyeket a SZTE BTK Történeti Intézet, illetve a Fekete Ház fiatal munkatársa, Miklós Péter történész tavaly megjelent „A jelen kor vészes napjaiban” című kötetében összegyűjtött, sajtó alá rendezett és szakszerű kommentárokkal látott el. A magyar történelem legdicsőbb napjait idézik meg a csanádi egyházmegye plébániáinak történetéről, a papok életéről rengeteg új adatot szolgáltató dokumentumok.

A csanádi püspöki címet a vizsgált korszakban két nagy hírű és liberális reformer politikus főpap, Lonovics József, majd Horváth Mihály – későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter – viselte. Mindkét főpásztor sokat volt távol, ezért címzetes püspöki helynökök segítették munkájukat. Az egyházmegye hányattatott sorsát az is jól jelzi, hogy 1848 október-novemberében – Temesvár osztrák bevétele miatt – kettészakadt, területi egysége csak a szabadságharc leverése után állt helyre.

A Miklós Péter által közreadott – a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltárban őrzött – levelek a szabadságharc kora katolikus egyházi életének mindennapjaiba is bepillantást engednek. A helytörténeti érdekességek és információk mellett értékes hadtörténeti, jogtörténeti, gazdaságtörténeti és történeti néprajzi adatokat is kínálnak az olvasóknak. A gyűjtemény legnagyobb részét a Kistelek és Szeged-Rókus történetéhez kapcsolódó források teszik ki, de az egyik legizgalmasabb egységet a szőregi levelek alkotják. Szőregnél a szabadságharc idején több csatát is vívtak, s a településen különösen nagy erővel törtek felszínre az etnikai, nyelvi, vallási gyökerű magyar–szerb-ellentétek. Az egyik közölt jelentés szerzője, a helyi plébános, Követs Endre is részt vett a harcokban, amiért később néhány évre szolgálaton kívül helyezték. 1849. június 20-án kelt levele többek között a szőregi és környékbeli ellenségeskedésekről, dúlásokról, a lakosság meneküléséről tudósít, s az is kiderül belőle, milyen károk érték a templomot.

A könyv szerkesztője bizonyos tematikus és földrajzi összefüggések alapján, az érintett települések szerint rendezte sorba az iratokat, előzetes hely- és egyháztörténeti bevezető szöveggel látta el őket, s külön érdekesség, hogy az eredeti írásmód és központozás alapján adta közre a dokumentumokat, még inkább segítve ezzel a mai érdeklődőnek az adott korban történő elmélyülését.

Miklós Péter (szerk.): „A jelen kor vészes napjaiban”. Dokumentumok a csanádi püspökség 1848/49-es történetéhez. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár, Szeged, 2006.