Szomj
virrad
a pillanat
mozdulatlan
alkonyatban
a pirkadat
bontja sugarát
fekszem
lélegzetem
fojtom vissza
lelkem issza
a félelem
úgy szomjazom rád
az est
sötétet fest
csillagtalan
éji katlan
az égi test
rá
fényed ölt ruhát
alszom
az arcomon
csókod nyoma
álmom hordja
homlokomon
hűs víz ízű szád
Égbolt derekára
Égbolt vászna
derekára
kötve,
csillag árja
a karjára
öntve,
harangnyelv a
lába, szoknya
körbe
lebben haja,
haj csuhajja,
ölbe
kaplak baba,
ne félj, nana
tőle!
Pörgetlek, ha
szól muzsika
fülbe,
csujjogatva,
csizmám csapva,
ülve
aztán korcsma
alján, borba,
szűrbe
belebújva,
bút bujtatva
szűrbe,
égbolt vászna
borul árva
főmre.