Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Alig­ha té­ve­dés ki­je­len­te­ni, hogy a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ti­zen­két ka­ra kö­zül a Ju­hász Gyu­la Pe­da­gó­gus­kép­ző Ka­ron a leg­erő­sebb a kö­zös­sé­gi ko­hé­zi­ós erő és az egy­más­ra va­ló oda­fi­gye­lés. A ne­mes ér­te­lem­ben vett „ju­gyus" ös­­sze­tar­to­zás és azo­nos­ság­tu­dat egész élet­re szó­ló ma­ga­tar­tás­min­tá­val és er­köl­csi tar­tás­sal vér­te­zi fel az in­téz­mény hall­ga­tó­it. A JGYPK-n ápol­ják a leg­erő­seb­ben a kö­zös­sé­gi élet szép ha­gyo­má­nya­it (gó­lya­tá­bor, lam­pi­o­nos est, gó­lya­bál, Ju­hász Gyu­la Na­pok a hí­res Le­gyél te a csil­lag­sze­mű ju­hász! ve­tél­ke­dő­vel st­b.), s itt a leg­in­ten­zí­vebb a hall­ga­tói klub­élet is. Min­dig is az em­be­rek­kel va­ló fog­lal­ko­zás­ra, az em­be­rek­kel va­ló tö­rő­dés­re ne­vel­tek, s eb­ből to­vább­ra sem en­ged­nek. Min­den egyes hall­ga­tó­ra oda­fi­gyel­nek, sen­kit sem hagy­nak ma­gá­ra a fel­ső­ok­ta­tás ré­gi és új út­vesz­tő­i­ben. „Min­den tan­szé­ken van egy olyan ok­ta­tó, aki­hez bár­mi­lyen prob­lé­má­val oda tu­dunk men­ni, aki se­gít akár a ta­nul­má­nyi, akár a sze­mé­lyes prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ban" – mond­ja Nagy Zol­tán Pé­ter, a ka­ri hall­ga­tói ön­kor­mány­zat el­nö­ke.

 

 

A Ju­hász Gyu­la Pe­da­gó­gus­kép­ző Kar kö­szö­ni, jól van. Meg­ta­lál­ta he­lyét az új, bo­lo­gnai struk­tú­rá­ban, mely­ben nin­cse­nek már fő­is­ko­lai és egye­te­mi sza­kok, ha­nem az egye­tem alap- (vagy bach­e­lori) és er­re épü­lő mes­ter­szin­tű kép­zé­se­ket hir­det meg. Az in­téz­mény fő pro­fil­ja a ta­nár­kép­zés­ről a pe­da­gó­gus­kép­zés­re vál­to­zott, mert a ta­nár­kép­zés át­ke­rült a mes­ter­szint­re, a szer­ve­zé­sét pe­dig az SZTE-n a böl­csész­kar ne­ve­lés­tu­do­má­nyi tan­szé­ke vég­zi majd. A JGYP­K-n en­nek meg­fe­le­lő­en 2007 szep­tem­be­ré­ben ti­zen­két alap­kép­zés és ti­zen­öt sa­ját fel­ső­fo­kú szak­kép­zés in­dul majd. Az alap­kép­zé­sek el­vég­zé­se után nyi­tott az út a mun­ka­erő­pi­ac, a fel­ső­fo­kú szak­kép­zé­sek vagy akár a mes­ter­szin­tű kép­zés, s azon ke­resz­tül a ta­nár sza­kos dip­lo­ma fe­lé.

 

TÖRTÉNET

A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar jogelődje 1873-ban alakult meg Budapesten, s 1928-ban költözött Szegedre. A főiskola 1973-ban vette fel Juhász Gyula nevét, s 2000. január 1. óta az integrált SZTE egyik karaként működik. A karon jelenleg 6669 hallgató tanul, közülük 3108-an nappali tagozatosok, 3561-en levelezősök. Felsőfokú szakképzésben 356-an vesznek részt.

 

Az új pro­fil­hoz iga­zod­va a ka­ron idén szep­tem­ber­től meg­kez­dő­dik az óvo­da­pe­da­gó­gu­sok kép­zé­se, s ter­mé­sze­te­sen in­dul­nak a már ha­gyo­má­nyos és nép­sze­rű gyógy­pe­da­gó­gus és ta­ní­tó sza­kok is. „Kü­lö­nö­sen a gyógy­pe­da­gó­gus­ok kép­zé­sét erő­sí­tet­tük meg az el­múlt idő­szak­ban: szer­te­ága­zó nem­zet­kö­zi kap­cso­lat­rend­szert épí­tet­tünk ki, s a két, Sze­ge­den kép­vi­selt szak­irány­ban (ér­tel­mi­leg aka­dá­lyo­zot­tak pe­da­gó­gi­á­ja, ta­nu­lás­ban aka­dá­lyo­zot­tak pe­da­gó­gi­á­ja) jó esél­­lyel pá­lyá­zunk az or­szá­gos köz­pont­tá vá­lás­ra" – tá­jé­koz­tat Tóth Sz­ergej dékán­helyettes. Nagy hang­súlyt fek­tet­nek to­váb­bá a fel­nőtt­kép­zé­si sza­kok­ra (an­dragó­gia, rek­re­á­ció­szer­ve­zés-élet­mód­fej­lesz­tés, test­ne­ve­lő-edző), va­la­mint új irány­ként je­lent­kez­nek a tár­sa­dal­mi ta­nul­má­nyok alap­kép­zés­sel. Spe­ci­á­lis és köz­ked­velt mű­vé­sze­ti alap­kép­zé­se­ik (ének-ze­ne, ké­pi áb­rá­zo­lás) el­vég­zé­se pe­dig le­he­tő­sé­get biz­to­sít akár a ta­ná­ri, akár a mű­vé­szi pro­fi­lú mes­ter­kép­zé­sek­re va­ló be­lé­pés­re.

 

KÉPZÉSEK

2007 szeptemberében a következő 6 féléves alapszakok indulnak: andragógia (választható szakirány: művelődésszervező), ének-zene, germa- nisztika – német nemzetiségi szakirány, gyógypedagógus (választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája és tanulásban akadályozottak pedagógiája; 7+1 féléves képzés!), képi ábrázolás, óvodapedagógus, rekreációszervezés és egészségfejlesztés, romanisztika – román nemzetiségi szakirány, szlavisztika – szlovák nemzetiségi szakirány, tanító és nemzetiségi (német, román, szlovák) szakirányai (8 féléves képzés!), társadalmi tanulmányok, testnevelő-edző. Felsőfokú szakképzések (4 félévesek): csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó, gazdálkodási menedzserasszisztens, gazdasági idegennyelvű levelező, hulladékgazdálkodási technológus, ifjúságsegítő, informatikai statisztikus és gazdasági tervező, intézményi kommunikátor, képzési szakasszisztens, külgazdasági üzletkötő, médiatechnológus asszisztens, mezőgazdasági menedzserasszisztens, mezőgazdasági műszaki menedzser- asszisztens, műszaki informatikai mérnökasszisztens, sportkommunikátor, titkárságvezető.

 

A fel­ső­fo­kú szak­kép­zé­se­i­ket azok­nak ajánl­ják, akik rö­vi­debb idő alatt sze­ret­né­nek a mun­ka­erő­pi­a­con el­fo­ga­dott tu­dás­sal és az er­ről szó­ló ok­le­vél­lel ren­del­kez­ni. A fel­ső­fo­kú szak­kép­zés­re fel­vett di­á­kok hall­ga­tói jog­vi­szon­­nyal ren­del­kez­nek, s an­nak min­den elő­nyét (ösz­tön­díj, di­ák­iga­zol­vány, kol­lé­gi­um stb.) él­vez­he­tik. A két­éves komp­lex kép­zés vé­gez­té­vel rög­tön ki le­het lép­ni a mun­ka vi­lá­gá­ba, de ter­mé­sze­te­sen az alap­kép­zé­sek fe­lé is nyit­va áll a ka­pu, rá­adá­sul az FSZ-képzéseken szer­zett kred­itek jó ré­szét bach­e­lori szin­ten is be­szá­mít­ják.