Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A verseny négyéves történetében a legtöbb pályázatot értékelhették a szakmai zsűrik a „SZTEhetségkutató 2007” egyetemi tehetségkutatón. November 27-én este a JATE Klubban tartott eredményhirdetés a két napja ugyanitt zajló zenekari verseny befejező akkordja volt, de itt adták át a vers és fotó kategória díjait is. A magas színvonalat a komoly szakmai zsűrik is garantálták – hangsúlyozták a szervezők.

Vers kategóriában Zelena András zsűritag, a Modern Magyar Irodalmi Tanszék PhD-hallgatója tolmácsolta a zsűri értékelését, és adta át a díjakat. Biztatott mindenkit, hogy ne csak a barátaiknak mutassák meg a fiókban lapuló verseiket, hanem álljanak tanáraik vagy folyóirat-szerkesztők elé a munkáikkal.

A fotó kategóriában a zsűrit Segesvári Csaba fotóriporter képviselte, aki építő kritikáit fogalmazta meg a pályázókhoz. „Széles spektrumon mozgott a pályamunkák minősége, de ez talán annak is betudható, hogy nem volt kötött téma köré csoportosítható a beadvány. Gyakran találkoztunk ugyanis koncepciótlan képekkel, néhol a mondanivalóra sem figyeltek. A díjazottaknál persze a felsorolt értékek nem hiányoztak” – mondta.

A zenei kategória befutóját fogadta a legnagyobb várakozással a főként a nemrég még versengő zenekarokból álló közönség. Szurdi Zsolt zsűritag, a Rock Klub vezetője, a Gőzerő zenekar oszlopos tagja lapunknak elmondta, kiemelkedő színvonallal találkoztak a versenynapokon. „Klónok nélküli, egyéni zenéket, többnyire saját számokat hallhattunk. A korábbi években nem volt ilyen biztos a hangszerkezelés sem.” Szerinte a helyi könnyűzenei élet jó irányba tart, amire ez a tehetségkutató is példa. Segíthetné ezt a kiváló szegedi zeneoktatás, ám a felfogásbeli különbségek akadályt jelentenek. „A legtöbb konzis játszik valamilyen könnyűzenei zenekarban, és itt is sokuk lépett fel. Az iskolában mégsem szeretik ezt, mondván: rontja az érzékét. Ezzel nem értek egyet. Az én időmben a konzin jószerivel csak a mellékhelyiségben lehetett világzenével, dzseszszel foglalkozni, mégis sokan jártunk oda. Korántsem ellentétes a két stílus, és örülnénk, ha Szegeden is lenne könnyűzenei iskola.”

A szintén zsűriző Czutor Zoltánt, a Belmondó (és a Nyers) zenekar frontemberét is meglepte az itt tapasztalat magas színvonal: „Nemrég bíráskodtam a budapesti A38-as hajón egy hasonló tehetségkutatón, és a mostani szegedi fellépők közül tíz együttes komoly sikert ért volna el ott. Ezeknek a zenekaroknak van jövőjük, és a továbblépés ma már Szegedről sem nehezebb, mint akár a fővárosból, hiszen az internettel nincs elérhetetlen. Ezeknek a fiataloknak azonban nem szabad elfeledniük, hogy állhatatosnak kell lenni. El kell hinnünk, hogy azok lehetünk, amikké válni akarunk, különben a közönség se fogja elhinni.”

Az első díjakat Tari Gergely (vers), Zalatnay Zámor (fotó) és a Sheket zenekar (zene) kapták.