A két emblematikus helyszín, a Grand Café és a Belvárosi mozi nemcsak egyszerűen filmeket vetít, hanem több más kulturális eseménynek is otthont ad. Bár mindkettő kávézót is működtet, hasonlóságuk éppen annyi van, mint különbségük. A Grand Café 1996 óta központi helyszíne a városnak, kulturális csomópont; a kortárs irodalom és filmművészet alkotói szinte kivétel nélkül megfordultak már itt. A „Grand” számos színvonalas konferenciának és fesztiválnak adott otthont, szinte állandóan újabb és újabb kiállított anyagok láthatóak a kávéház falain. Ebből a szempontból a Grand testvérének is nevezhető a Móra Ferenc Kollégium, mindkettő Erdélyi Ágnes munkásságát dicséri.
 |
A Szegedi Ifjúsági Napok az egyik legnépszerűbb nyári fesztivál. Fotó: Segesvári Csaba
|
A Belvárosi mozi kissé populárisabbnak tűnik a művészies Grand mellett, programkínálata azonban így szélesebb közönséget tud vonzani. Épületét eredetileg is filmpalotának építették 1920-ban, és a mozi arról is nevezetes, hogy itt nyílt meg Magyarországon harmadikként, vidéken elsőként 3D-s moziterem. Hasonlóan több funkciós kávéház a nemdohányzó Millenniumi Kávéház, itt jellemzően a dzsesszkoncertek, valamint a népzenei és latin táncestek kerülnek előtérbe. A sárga-zöld csíkos falú pincehelyiségnek állandó közönsége alakult. Az utóbbi években az Assam Teaházban is számos irodalmi beszélgetést rendeztek meg, a nemdohányzó különteremben megfordult a kortárs irodalom több jeles képviselője.
A különböző művészeti ágak közös metszéspontja a Reök-palota és az IH Rendezvényközpont. Előbbi 2008 augusztusában nyílt meg kisebb felújítási munkákat követően, és kisvártatva beépült a szegedi kulturális életbe, az addig fel sem tűnő hiányosságokat pótolva. Itt is számos kulturális eseményt rendeznek meg, színházi előadástól kiállításokig, filmvetítésektől irodalmi estekig. Az IH 1979-ben kezdte meg működését, majd ez az épület is felújítása szorult. Minden szempontból megújulva és akadálymentesítve nyitotta meg újra kapuit 2008 őszén, és fiatalos lendülettel folytatta harminc éve tartó, elmaradhatatlan kulturális munkásságát.
A hagyományosabb intézményekben is bővelkedik Szeged. Két könyvtára van, a pár éve működő József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK) található Egyetemi Könyvtár mellett a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, mindkettőben számos egyéb programot is rendeznek. A Móra Ferenc Múzeumot szintén nemrégiben újították fel, 2007-ben nyílt meg újra, a kiállítások mellett irodalmi beszélgetéseknek is otthont ad.
A Szegedi Nemzeti Színház, Kövér Béla Bábszínház és a Pinceszínház mellett alternatív társulatokban is bővelkedik a városi színházi élet. A MASZK Egyesület, a Focus Műhely és a Szegedi Egyetemi Színház fiatal művészei rendkívül színvonalas előadásaik szinte egyfolytában megtekinthetőek a város különböző kulturális helyszínein. Szeged turisztikai vonzereje a hetvenéves múlttal rendelkező Szeged Szabadtéri Játékok, országunk első nyári színháza.
Három fontos fesztivál is színezi az éveket, az egy hónapos SZTE őszi Kulturális Fesztivál, illetve az Egyetemi Tavasz. Ezek programsorozatába gyakorlatilag minden szegedi intézmény és helyszín bekapcsolódik, a város ilyenkor felpezsdül, egymást érik a különböző programok. Az őszi Kulturális Fesztivált a következő öt évben a város is komoly összeggel, egymillió forinttal támogatja. A SZIN-t pedig valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. A háromnapos fesztivál leginkább könnyűzenei koncertjeiről híres, holott ezenkívül rengeteg más típusú programon is részt lehet venni a Partfürdőn.
Szekeres Nikolett