A buddhista tanítások ezer évvel ezelőtt honosodtak meg Tibetben, majd a 20. század második felében hiteles átadással rendelkező tanítók révén a nyugati kultúrában is terjedni kezdtek; itt azonban nem vallásként gyökereztek meg, sokkal inkább szemléletként és életformaként. Amikor valaki gyakorolni kezd, szimbolikusan menedéket vesz – azaz megnyílik azon értékek felé, amelyek a védelem és a fejlődés alapjait képezik – a Három Drágakőben (a buddhaállapot céljában, a tanításokban és a gyakorlók közösségében) és a Három Gyökérben (a Lámában, a Jidamokban és a Védelmezőkben). A menedék végső tárgya azonban a tudat megvilágosodott természete, a Menedékfa mindennek képi megjelenítése; a Tibet kincsei kiállítás szobrait e koncepció alapján válogatták össze. (A buddha olyan lény vagy állapot, amely megszabadult minden zavaró érzelemtől és merev elképzeléstől, és megvalósított minden olyan tulajdonságot, amely elválaszthatatlan a tudat természetétől.)
Így láthatóak egyes buddhaaspektusok, azaz egy-egy megvilágosodott tulajdonság emanációi, például a sokak által ismert Szerető Szemek (tibetiül Csanrézig), amely minden buddha megkülönböztetés nélküli szeretetét, együttérzését, átérző örömét és elfogulatlanságát szimbolizálja.
Megismerkedhetünk a buddhista hagyományvonal fontos képviselőivel is. Mivel a tanítások szóbeli átadáson alapulnak, a buddhizmusban kiemelkedő szerepük van a tanítóknak, hiszen ha a tanítvány képes őket buddhaként látni, akkor a tanításokat is úgy kapja meg, mintha magától Buddhától kapná őket; ami erőteljes hatással van a fejlődésre. Évszázadok óta hagyományozódnak a tanítások tanítóról tanítóra. Megjelennek a különböző formájú Jidamok, azaz a buddhák fény- és energiaformái, melyek a megvilágosodást szimbolizálják; női vagy férfi, egyedüli vagy egyesülésben lévő, békés vagy védelmező alakban. A Védelmezők az aktivitás forrásai, ők alakítják át az akadályokat a fejlődés részévé. A kiállítás megismertet még a buddhista szertartások fontos tárgyaival, többek között a meditációban használatos malával, a Gyémánt Út buddhizmusban használatos csengővel és dordzséval (jogarral).
A bemutatott alkotások nemcsak elkápráztatóan gyönyörűek, de rendkívüli erőtérrel is bírnak. A jórészt magángyűjteményben lévő szobrokkal kapcsolatban – a vendégkönyv tanúsága szerint – többekben felvetődött a kérdés, ki és mikor készítette őket. Ez buddhista szempontból egyáltalán nem fontos. Törekvéseik egyik célja ugyanis éppen az egó visszaszorítása, majd teljes megszüntetése a tudat felismerésének céljából. Ezek a szobrok időtlen tanításokat megtestesítő időtlen értékek, egyáltalán nem készítőjük a fontos.
Kapcsolódó rendezvényként szombatonként buddhista utazótanítók tartottak előadásokat a Móra Ferenc Múzeumban (A mandaláktól a sztúpákig, Buddhizmus a 21. században, illetve Halál és újraszületés), szerdánként pedig buddhista filmeket vetítettek a SZTEage-ben (Buddhizmus a modern világban, Áttetsző láma, illetve Jógik a mai Tibetben), majd ezek megtekintését követően utazótanítók válaszoltak az esetleges kérdésekre. ők a Gyémánt Út buddhizmus utazótanítói, akik Láma Ole Nydahl, a vonal nyugati tanítója megbízásából az országon belül és kívül tanításokat adnak a buddhizmusról.
Az előadások és filmvetítések napjait kivéve pedig minden nap 19 órától nyilvános meditációkat tartanak a Kossuth Lajos sgt. 29. szám alatti meditációs központban. A kiállítás november 7-éig tekinthető meg a Móra Ferenc Múzeumban.
Sz. N.
Kultúra ,