Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

A mezőgazdasági mérnök szakon több szakirány közül választhatnak a jelentkezők az első évfolyam elvégzése után. Dönthetnek úgy, hogy a mezőgazdasági vállalkozói, netán a mezőgazdasági környezetvédelmi területet ismerik meg jobban, vagy a kertészeti és növényvédelmit, esetleg az agrárgazdasági és logisztikai, valamint vadgazdálkodási szakirányok közül választhatnak. A következő tanév újdonságot is hoz az MGK-n, ugyanis társállattenyésztő szakirányt is indítanak.

A tantervi célkitűzés mindegyik szakirány esetében, hogy olyan gyakorlati szakembereket bocsássanak ki az intézmény falai közül, akik alkalmasak mezőgazdasági üzemekben vagy magánvállalkozásokban a gazdálkodás tervezésére, szervezésére, irányítására és gazdaságos működtetésére egyaránt.

Bodnár Károly megbízott dékán elmondta, hogy a piaci igényekhez való igazodás miatt vezetik be a társállattenyésztő szakirányt a 2007/2008-as tanévtől. A mai diákok érettségi után ugyanis nem feltétlenül a sertésgondozó szakmáról álmodoznak, a világ átrendeződése a fiatalok érdeklődési körében is megmutatkozik. Ha pedig egy intézmény versenyképes akar maradni, igazodnia kell ezekhez a folyamatokhoz. Át kell gondolni, hogy mi számít gazdasági haszonállatnak akkor, amikor ma már hazánkban is milliós számban tenyésztenek kutyát vagy macskát. Folyamatosan érkeznek már ma is olyan érdeklődési körű fiatalok a karra, akik például lovakkal szeretnének foglalkozni vagy egzotikus állatokkal, és nem szarvasmarha-tenyésztéssel. Természetes, hogy ezeknek az állatfajoknak a tartása, takarmányozása jelentősen eltér a klasszikus értelemben vett haszonállatokétól, és ezekre kell felkészíteniük a fiatalokat. Világszerte egyre nagyobb üzlet ez a terület, és akár a tenyésztési oldalát tekinti bárki, akár a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat, be kell látni, hogy ezt is képzett szakemberekkel kell ellátni – hangsúlyozta Bodnár Károly.

 

 

A vadgazda mérnökképzés külön szakként 2006-ban indult a vásárhelyi karon. Nagy reményekkel indulnak az idei tanév elé is, mert úgy látják a kar oktatói, hogy nem csak azért választják ezt a szakmát a fiatalok, mert például sportvadászok szeretnének lenni, hiszen az ahhoz szükséges vizsgát máshol is leteheti bárki. A megbízott dékán szerint aki ilyen szakot választ, az a természettel is elkötelezi magát, és a későbbiekben akár a természetvédelem területén is elhelyezkedhet, hiszen olyan ismeretekkel is rendelkezni fog. Emellett fontos tudni, hogy minden vadgazdálkodó egységnél jogszabályok írják elő, hogy milyen végzettségű emberek láthatnak el bizonyos munkaköröket, így jóformán a törvény is biztosít egyfajta piacot ennek a képzésnek. Erre jó példát jelentenek a vadásztársaságok, melyekre szintén vonatkoznak bizonyos szabályok, s ezek betartását egyre szigorúbban ellenőrzik. A vadgazda mérnökök végzettségük megszerzése után foglalkozhatnak például vadtenyésztéssel, vadászattal, vadvédelemmel, valamint vadászattervezéssel foglalkozó vállalkozások, egyesületek, szakhatóságok vezető munkaköreinek betöltését is vállalhatják. A végzett diákok igazolást is kapnak, mely alapján mentesülnek az állami vadászvizsga-bizonyítvány és fegyverviselési engedély megszerzéséhez szükséges vizsgák alól is.

 

 

A karon – a szakirányok jellegéből adódóan is – rendkívül hangsúlyos a gyakorlati oktatás. Az első és második évfolyamon 2 hetesi szolgálatot teljesítenek a hallgatók, míg a harmadik évben az ökonómiai ismeretek gyakorlati alkalmazását végzik. Az eddigieken felül minden hallgatónak összesen 7 hétig tartó összefüggő üzemi gyakorlatot kell teljesítenie. A gyakorlatok alapvetően a kar saját tanüzemében, illetve a környék mezőgazdasági vállalkozóinál történnek. Az összefüggő gyakorlatokat a diákok elsősorban lakóhelyük közelében teljesítik, így a távolabbról Hódmezővásárhelyre jelentkező diákoknak lehetőségük van az ország más területein is letölteniük az előírt hét hetet. A vadgazda mérnök szakos hallgatók pedig az Alföld, valamint a Dunántúl vadászterületein töltik gyakorlatukat.

Az SZTE MGK-n 2002 szeptembere óta kreditrendszerben folyik az oktatómunka. A diploma kiadásának feltétele a 180 plusz 30 kredit megszerzése, valamint a valamely élő idegen nyelvből letett középfokú C típusú állami nyelvvizsga.

 

 

Az SZTE MGK-n évek óta nyomon követik a diákok szakmai pályafutását. Létrehozták a Végzett Hallgatók Egyesületét, melynek tagjai levelezés útján tartják a kapcsolatot az öregdiákokkal. Az általuk gyűjtött adatokból látszik, hogy a végzett hallgatók közel kétharmada talál magának állást vagy konkrétan a szakmájában, vagy pedig az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások körében. Sokan helyezkednek el például takarmányforgalmazó cégeknél vagy konkrétan a takarmánygyártás területén. Népszerű a termékforgalmazói munkakör is a mezőgazdasági mérnökök között, vagy például olyan gépi szolgáltatások területén találnak maguknak munkát a végzett diákok, melyek szintén kötődnek a mezőgazdasághoz. Az egykori hallgatók közül többen gazdaboltot nyitottak, vagyis nem konkrétan termelőmunkát végeznek, de mégis tudják hasznosítani az intézményben tanultakat.

A diákok egy része továbbtanul, és természetesen gazdálkodók is kikerülnek a vásárhelyi kar falai közül, de olyan munkahelyeket is választanak egyesek, melyek elsőre nehezen köthetőek a Vásárhelyen folyó képzéshez. Biztosítótársaságok, pénzintézetek alkalmazottai közül is többen jártak az MGK-ra. Ők például a mezőgazdasági hitelek ügyintézésben tudnak hatékonyak lenni szakmai hátterük miatt. A biztosítótársaságoknál pedig a különböző mezőgazdasági kárfelmérésnél van szükség tudásukra, de például rendőrségi szakértő is lett több egykori diákból. Természetesen vannak pályaelhagyók is és olyanok, akikről nincs információja az intézménynek.

Bodnár Károly az adatokat elemezve úgy látja, hogy a karon folyó képzés, esetleg kiegészítve más jellegű tanulmányokkal, széles körű elhelyezkedési lehetőségeket nyújt a Vásárhelyen végzett hallgatóknak.