Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„A mai mezőgazdaság már korántsem az, ami jellemző volt például a szocializmus időszakában” – hangsúlyozta Bodnár Károly, a Mezőgazdasági Kar megbízott dékánja. A rendszerváltás után sok egyéni és társas vállalkozás indult, és ma már nem elegendő egy vállalkozónak, aki ilyen tevékenységet akar végezni, hogy szigorúan csak ahhoz értsen, miként kell például egy állatot felnevelni, egy terméket előállítani, vagy esetleg növényt termeszteni. Természetesen mindezek az ismeretek szükségesek, de manapság már ismerni kell azokat az igen bonyolult technikákat és modern technológiákat is, melyekkel ezek a munkafolyamatok a lehető leghatékonyabban elvégezhetőek.

 

 

 

Míg korábban viszonylag egyszerű módszerekkel művelték a földet, vagy tartották az állatokat, most már például olyan traktorok vannak a gazdálkodók tulajdonában, melyek műholdas kapcsolattal rendelkeznek, és akár arra is alkalmasak, hogy adott esetben hozambecslést végezzenek. Ebből a példából is látható, hogy ilyen körülmények között azok, akik BSc-képzésre jelentkeznek, olyan információkat, ismereteket, valamint rálátást kapnak az egész rendszerre, melyek segítik mindennapjaikat ebben a felgyorsult világban. Bodnár Károly szerint olyan versenypályán kell megállniuk a helyüket, ahol a nyugati gazdálkodóknak a gyermekei is adott esetben ugyanilyen képzésen vettek részt. A fejlett technika ismerete mellett az is elengedhetetlen, hogy a fiatalok tisztában legyenek azzal, hogy nem elég előállítani egy terméket, hanem versenyezni is kell a piacon. Ehhez pedig sokrétű vállalkozási, gazdasági ismeretekre van szüksége egy olyan embernek, akit korábban egyszerűen termelőnek neveztünk. A megbízott dékán szerint ha valaki korszerűen akar gazdálkodni, ahhoz legalább egy BSc-képzésre szüksége van. Természetesen ez nem követelmény például támogatások igénylésekor, de a versenyképességet ezekkel az ismeretekkel lehet fokozni.

 

ADATTÁR

Több mint száz éves múltra tekint viszsza az agrárképzés Hódmezővásárhelyen, ahol 1896-ban alapították meg az alsófokú földműves iskolát. A II. világháborút követően először mezőgazdasági középiskola lett az intézményből, melynek falai között 1961-től folyik felsőfokú képzés. A kar – átszervezések sorozata után – 1992 szeptemberétől mezőgazdasági mérnököket képez. Először a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, majd az Állatorvostudományi Egyetem, míg 1987-től a Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezetéhez tartozott. A felsőoktatási integráció eredményeképpen 2000-től az SZTE karaként működik tovább. A karon 2006-tól képeznek vadgazda mérnököket, a mezőgazdasági mérnököknek pedig új szakirányt is indítanak a 2007/2008-as tanévtől, társállattenyésztők is lehetnek az itt végzettek. A legújabb statisztikákból kiderült, hogy az SZTE MGK a mezőgazdasági mérnökképzés tekintetében az első helyen végzett abban a rangsorban, melyet az alapján állítottak fel, hogy mekkora arányban jelölték az adott szakot az első helyen felvételikor a diákok. Az elmúlt két tanévben növekedett a hallgatói létszám, jelenleg 207 elsős diák van Vásárhelyen, összesen pedig 706-an járnak az MGK-ra.

 

Az MGK-n folyó képzéshez szervesen kapcsolódik a gyakorlat is. Az intézménynek rendelkeznie kell laborháttérrel, bemutatóeszközökkel és olyan gazdálkodási terekkel, melyek jól modellezik a mai vállalkozói világot. Partneri kapcsolatot alakítottak ki környékbeli gazdálkodókkal is, így a diákok megismerhetik a legmodernebb technikai eszközöket és technológiákat is, és elemezhetik, hogy miként működnek mindezek a gyakorlatban. A kar saját tanüzemében kecsketenyésztési mintafarm, holland típusú szarvasmarhatelep, Funki-rendszerű sertéstelep van, emellett juhászat, őshonos magyar kendermagos fajtafenntartó telep található itt, sőt még strucctelep is. Ezek mindegyikén megfordulnak a hallgatók hosszabb-rövidebb ideig. Ezenfelül betekintést nyerhetnek abba is, hogy egy adott évszakban milyen munkák akadnak egy 400 hektáros területen, melyen különböző növényeket termesztenek.