Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Szegeden és a régióban talán a hétköznapi ember számára is egyre ismertebb a Biopolisz program, melyről már néhány alkalommal lapunk is beszámolt. Korábban már három alkalommal hallhattunk előadást a programról a Mindentudás Egyetemén: Mikó Tivadar professzor az egészségipari fejlesztési modulról, Kovács Kornél professzor a biotechnológiai modulról, Kiricsi Imre professzor pedig a környezettechnológiai modulról tartott tartalmas beszámolót. A negyedik fejlesztési program a szoftverfejlesztés, mely az SZTE Informatikai Tanszékcsoport égisze alatt működik. A cél ezúttal is hasonló, mint az előzőeknél; jöjjön létre egy szoftveripari centrum, mely ebben a térségben gazdasági fejlődést okozhat.

A címben szereplő kérdés kissé költői, de manapság már eldőlt, hogy amikor szoftverről beszélünk, akkor az egy ipari termék. Ám ahhoz, hogy valóban iparnak tekintsük a szoftvergyártást, még jó néhány problémát meg kell oldani. A szoftverek egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy manapság már mindenütt használjuk őket. Még azok is kapcsolatba kerülnek a szoftverrel, akik nem foglalkoznak számítógéppel. Ezt a tényt az támasztja alá, hogy az egy évben gyártott chipek több mint 90 százaléka nem is számítógépekbe kerül, hanem az úgynevezett beágyazott rendszerekbe, mint mobiltelefonok, televíziók stb.

Mivel a szoftverfejlesztés viszonylag új iparág, még nem alakultak ki az általánosan elfogadott szabványok a fejlesztési folyamatokra, illetve minőségi követelményekre. Ez nagyon veszélyes, hiszen például egy szoftverhiba súlyos károkat okozhat. Azt is figyelembe kell venni, hogy a műszaki fejlődés rendkívül gyors ütemű, nagyon megnőtt a számítógépek kapacitása, gyorsasága, és a programozók természetesen ezt ki is használják. A legnagyobb probléma, hogy a szoftverfejlődés nem tud lépést tartani a hardverek dinamikus előrelépéseivel. A probléma különösen igaz a beágyazott rendszerek (például repülők, autók fedélzeti szoftverei) vagy orvosi alkalmazások esetén. A problémák megoldásában sokat segíthet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó módszerek alkalmazása, például gépi tanulási modellek létrehozása.

A legfontosabb kérdés, hogy az egyetemi tudásbázist és az új iparágat közös célok motiválják-e. A válasz egyértelműen igen, a közös cél pedig a régió gazdasági fejlesztése (új munkahelyek, termékek stb.). Régiónkban az egyetemi kutató-fejlesztő tudásbázis találkozik a szoftveripari igényekkel. Ezenkívül a programnak a Biopolisz többi moduljával is kapcsolatban kell állnia, mert így lehet könnyebben elérni a közös gazdasági célokat. A szoftveripari fejlesztési modul keretében az SZTE Informatikai Tanszékcsoport nemzetközileg elismert kutatás-fejlesztési eredményeire támaszkodva a szoftverminőség, a már említett beágyazott vagy mobil rendszerek, a mesterséges intelligencia, az operációkutatás, az orvosi jel- és képfeldolgozás területén ipari partnerekkel együttműködve kívánnak fejlesztési munkát végezni.  A tervhez hozzátartozik egy Szoftveripari Innovációs és Kutatóközpont létrehozása is.