2022. június 26., vasárnap English version
Archívum  --  2007  --  16. szám - 2007. november 26.  --  Mindentudás Egyeteme
Mágneses folyadékok a jövő orvostudományában
Hajdú Angéla a Szegedi Tudományegyetem kémia szakán végzett 2006-ban mint klinikai kémikus. Előadásából átfogó képet kaphattak a hallgatók a mágneses folyadékokról. Megtudtuk, hogyan alakultak ki, milyen alkalmazási területeik vannak, és hogy milyen alkalmazási területeik lesznek.
Hajdú Angéla jelenleg PhD-hallgató a kémiai doktori iskolában. Sikeres hónapok állnak mögötte: október-novemberben svájci tanulmányúton vett részt Michal Borkovec professzor irányításával. Októberben Szántó Ferenc best of posters díjat kapott, novemberben pedig Pro Scientia Aranyérmet vehetett át.
Kifejtette: az első ismert mágneses jelenség a Föld mágneses tere volt, amelyet kétezer évvel ezelőtt már felfedeztek. Az 1600-as évekig ezeket a mágneses tereket csak iránytűknél (északi, déli pólus) használták. 1750-ben elkészült az állandó mágnes vas-oxidból, majd az 1800-as években Davy felfedezte, hogy mágnesre vasreszeléket szórva azok egy adott elrendezést mutatnak.
 
 
Hajdú Angéla PhD-hallgatóként állhatott a Mindentudás Egyeteme Szeged katedrájára.
Fotó: S. Cs.
 
„Mágneses folyadék előállítása: mágneses részecskéket szétoszlatunk folyadék közegben, homogén módon, majd ezeket külső mágneses térrel manipuláljuk. Ezek a mágneses részecskék a nano- és mikrotartományban vannak. Mikrométeres részecskénél, ha mágneses teret alkalmazunk, beállnak az erővonalak irányába. A mágneses folyadék a nanotartományban ezzel szemben magát a közeget is viszi egy külső mágneses tér alkalmazásánál” – mondta a 25 éves kémikus.
Az első próbálkozások stabil mágneses folyadékok (MF) előállítására az 1960-as évekig nyúlnak vissza, amikor a NASA az űrhajók hajtóanyagaként mágneses térrel manipulálható folyadékot tervezett kifejleszteni. Nem sikerült, sosem alkalmazták. Mára már elterjedt a mindennapi használati tárgyaink körében is. Például a hifi hangszórók membrán felfüggesztésénél, amely így nagy teljesítmény mellet minimális torzításra képes. Használják még a tintasugaras nyomtatóknál, hidaknál és mosógépek lengéscsillapításánál is.
 
KÖVETKEZIK
November 28-án 18 órakor Lelki működészavaraink biológiai alapjai címmel Janka Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika) tart előadást a Mindentudás Egyetemén. őt Seres László egyetemi tanár (SZTE JGYPK Kémia és Kémiai Informatika Tanszék) követi, aki december 5-én 18 órakor a 21. század energia- és kőolajellátásának  környezetvédelmi aspektusairól beszél majd a TIK kongresszusi termében.
 
Vizes közegű mágneses folyadékok kifejlesztésével, fiziológiás körülmények között megfelelő stabilizálással az orvostudományokban a diagnosztika és a terápia területén is használják már. A diagnosztikában, az MRI-ben használják. Előnye a röntgennel szemben, hogy nemcsak a csontokat képes vizualizálni, hanem a lágy szöveteket is. Hátránya pedig: jelenleg GD-kelátot alkalmaznak kontrasztanyagnak, ami nem specifikus, így nem lehet célzottan egy adott szervet megnézni a vizsgálat során.
A terápiában a célzott hatóanyag bejuttatás az egyik fő cél. Főleg daganatos betegségek esetén tervezik a használatát, kihasználva a rákos sejtek „falánkságát” és a mágneses hordozóhoz kötött hatóanyag külső mágnessel való lokalizálhatóságát. Nagyon ígéretes terület a MF-k hipertermiás terápiában való alkalmazása, melyben a nanorészecskék ferro- vagy szuperparamágneses tulajdonságát használják ki. „A tumoros szövetekbe juttatott mágneses folyadék nanorészecskéi mozgásba jönnek, vagy mágneses momentumuk fordulnak elő külső váltakozó mágneses tér hatására, miközben hő szabadul fel. Ha a lokális melegítést megfelelő ideig alkalmazzák (30 percig minimum 42 Celsius-fokon), a daganatos sejtek elpusztulnak, mivel jóval érzékenyebbek a hőmérséklet változására, mint az egészséges sejtek”. Így kiegészítő kezelésként használhatók daganatos betegségek esetén, ezzel is csökkentve a kemoterapeutikumok dózisát és mellékhatásait, költségeit.
D.T.I.
Bezár