Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A tradicionálisan egyetemi sportnak számító vívás már a Kolozsvárról történő átköltözéstől fogva jelen volt a szegedi universitas életében. „A Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Clubból Kitartás Egyetemi Atlétikai Clubbá átalakult KEAC vívószakosztályában országos élvonalbeli vívók versenyeztek. A KEAC 1940-es hazatérése után a SZEAC, majd a SZEOL AK színeiben folytatták a vívók a legmagasabb szinten egészen a hetvenes évek végéig” – idézi fel a múltat Benedek György professzor, orvoskari dékán.

 

 

A hallgatók és oktatók részéről a kezdetektől fogva komoly igény mutatkozott a klubszerű vívásra. Az egyetem 2007-ben éppen ennek szellemében vette át a három évvel korábban alakult Szegedi Vívó Egyesületet. (Az érdeklődők minden részletre kiterjedő információkat találnak a szakosztályról www.szegedvivas.hu honlapon.) Az SZTE lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni a klubot, a működés költségeit azonban legnagyobb részben a sportághoz kötődő szegedi magánszemélyek, közintézmények és vállalkozások – köztük is kiemelten Gellért Ákos, valamint a Lombard Lízing cég – biztosítják. A nyugodt és tervszerű építkezés megindulása azonban – árulja el az elnök és a vezetőedző – elképzelhetetlen lenne a megfelelő szülői háttér nélkül. „A vívásban  a szülők a legnagyobb szponzorai a gyermeknek mindenütt a világon” – érzékelteti mindezt Drevenka Péter.

Az SZTE Vívó Klub sokrétű célkitűzései mind a szegedi, illetve az egyetemi vívóélet fellendülését, mind az SZTE vonzerejének növelését szolgálni kívánják. Elsősorban az utánpótlásneveléssel foglalkoznak, így műhelyükben – az edzések a Krúdy-szakközépiskola tornatermében folynak – a jövő nagy vívóbajnokainak, elsősorban tőrözőinek – ez Drevenka Péter „szakterülete” – képzése zajlik. Minden fegyvernemben fogadni tudják azonban a sportolókat, ami az SZTE tudományos hírével és rangjával párosulva komoly érv lehet azon fiatal vívók számára, akik felsőfokú tanulmányaik mellett sem hagynának fel az élsporttal. Akik pedig már itt lesznek igazolt versenyzők, minden bizonnyal szintén Szegeden indulnak majd harcba diplomájukért. Mindemellett az SZTE Vívó Klub minden egyetemi polgár számára biztosítja a lehetőséget, hogy megismerkedjen a vívás alapjaival, illetve egészen a szenior korosztályig űzze Magyarország egyik sikersportját.

Ami az utánpótlást illeti, jelenleg mintegy húsz kezdővel foglalkoznak az egyesület edzői – Drevenka Péter munkáját Nagy Ágnes és Kiss Tibor segíti –, s majdnem ennyien vannak azok is, akik már vívnak, azaz elsajátították az alapokat. Közülük néhányan már országos versenyek döntőiben is megmutatták magukat, de Drevenka Péter szerint az igazi áttörés még csak most következhet. „Magyarországon a tőrvívás tulajdonképpen Budapestet, Zalaegerszeget, Szegedet és Hódmezővásárhelyt jelenti. Nyugodtan mondhatom, a tizenkét-tizenhárom éves vívóink felveszik a versenyt vidéki vetélytársaikkal, de egy-két pesti klub sportolóival is. Azért dolgozunk, hogy az egyre szélesedő bázisból minél többen emelkedhessenek ki. Úgy érzem, a mostani közösségből többen is szép eredményeket érhetnek el már a közeljövőben” – így a vezetőedző. A szegedi klub immár rangos versenyeket is rendez: a nemrégiben a Gellért Szabadidőközpontban megtartott országos gyermekversenyt május 3-án és 4-én a magyar serdülőbajnokság, jövőre pedig a remények szerint a Magyar Egyetemi-Főiskolai Bajnokság döntője követi.

A folyamatos fejlődéshez nagyban hozzájárul, hogy a Patrónus Program keretében egyéves főállású státuszt nyertek: Drevenka Péter a 2007/2008-as szezonban Solti Antal, az MTK mesteredzője, a többszörös vb-érmes, csapat-Európa-bajnok Mohamed Aida felkészítőjének szakmai támogatását élvezi. Heti rendszerességgel jár hozzá a fővárosba, illetve együtt vesznek részt a nemzetközi versenyeken is: ennek révén a hazai és a nemzetközi elit is tudomást szerezhet a csongrádi megyeszékhelyen folyó – egyetemi lehetőségekkel is párosuló – vívóéletről.

„Az egyetem vonzerejét számszerűleg is növeli, hogy van vívószakosztálya” – mutat rá Benedek György, milyen haszna származik az SZTE-nek az immár egyéves együttműködésből. Ennek jegyében már most is sokan – így Endrődi Balázs, Nagy Zsolt, Molnár Kata, Rupnik Zsófia, Udvarhelyi Boglárka, Sipos Réka, Erdélyi Péter, Bitter Csilla vagy – sportolnak az SZTE Vívó Klubban, miközben tanulmányaikat a szegedi egyetem valamely karán folytatják. Közülük a legtöbben egyelőre nem az itteni klub igazolt versenyzői, de Szegeden edzenek, s a MEFOB-on az SZTE-t képviselik.

Ha már felkészülés, az egyesület egyik legnagyobb problémáját az ideális vívóterem hiánya jelenti. A vívás alapszinten is igen komoly infrastruktúrát – tizennégy méter hosszú pástok, találatjelzőgépek, vezetékezés – igényel. A Krúdyban mobil technikával dolgoznak, de az össze- és szétszerelés nem csak érzékeny időveszteséget jelent a külön korcsoportokban megtartott foglalkozásokon, de az ezek által okozott amortizáció sem tesz jót a szűkös pénztárcának. Amúgy is költségigényes sportról van szó – a modern sisakokból, mellényekből, fegyverekből álló alapfelszerelés ára akár a 200 ezer forintot is eléri, ehhez jönnek az utazási, nevezési és szállásdíjak –, így a vívópalánták a szülők jóvoltából lassan, apránként öltöznek fel, kezdenek el asszózni.

Az egyetem nemrégiben 250 ezer forinttal segítette a klubot. Ebből az összegből vívóruhákat vásárolnak. Így ha bármelyik sportkedvelő egyetemista vagy oktató szeretné kipróbálni a legkönnyebben érthető és elsajátítható fegyvernemet, a párbajtőrt, igazi felszerelésbe öltözhet, majd baráti párbajban mérheti fel tudását.