2020. december 2., szerda English version
Archívum  --  2007  --  2. szám - 2007. február 12.  --  Sport
Fagyos jégkör
Magyarország – már csak formáját tekintve is – peckesen szeli a sport világtengerét, ám valahogy télen mindig a jég fogságába kerül. Vízen, parkettán, tatamin, páston és lóháton kis nemzetünk akár óriásokat is ledönt lábáról, de amint a tél beköszönt…
Ezért is örvendetes, hogy a legdinamikusabban fejlődő téli sportunkat, a rövid pályás gyorskorcsolyázást két egyetemista is képviseli városunkban. A sportág jelenéről s múltjáról, az egyéni tervekről beszélgettünk Lajtos Szandra elsőéves rekreáció és egészségfejlesztés és Tutrai Tamás negyedéves testnevelés-rekreáció szakos hallgatókkal.
 
Lajtos Szandra (43-as) újra az élre vágna. Fotó: S. Cs.
 
Értékes és hiányzó pontok
 
„Amióta a 2006-os téli olimpián két pontszerző helyezésünk is volt – Huszár Erika a negyedik, Knoch Viktor pedig az ötödik helyen végzett – a sportág népszerűségét tekintve érezhető némi változás. Az országos, de főként a helyi média többet foglalkozik velünk, de még közel sem annyit, mint egyéb sportokkal” – válaszolt Szandra a rövid pályás gyorskorcsolyát méltató mondataimra, majd az egyéni teljesítményére kitérve fogalmazott meg kritikát. A fiatal sportoló szerint ugyanis a 2006-os szezon egy kissé kesernyésre sikeredett. Hiába futotta ő a legjobb időket ötszázon a válogatóversenyeken, mégsem utazhatott ki a téli olimpiára. (Bár 2002-ben Salt Lake Cityben ötszázon és ezer méteren is elindult, alig tizenhat(!) évesen, az első szegedi téli olimpikonként.) Szandrának most a váltóval lett volna esélye Torinóban versenyezni, de a csapat nem jutott ki, egyéniben pedig csak két lány utazott, akik a többi távokon jobban teljesítettek nála. A világkupákon azonban jól szerepelt, és a lengyelországi Európa-bajnokságon a váltóval bronzérmet szereztek. Hasonlóan alakult Tutrai Tamás sorsa is, hiszen az ötkarikás játékokról ő is lemaradt.
„Az előző szezonom rosszul sikerült. A váltó keretében benne voltam, de az olimpiára nem sikerült kijutnunk. Meg kell hogy mondjam, a kori sem ment úgy, ahogy én szerettem volna. Túledzettség jelei tükröződtek teljesítményemen" – vázolta fel a problémákat Tamás. A válogatott versenyző elmondta, hogy a fejlődése érdekében sikerült egyesületet váltania. A szegedi klubbal nem tudott megegyezni a fővárosi edzéslátogatást illetően, ezért tavaly nyáron átigazolt a  TRG SE-hez, ahol a válogatott edzőjével gyakorolhat.
 
Felemás újév
 
Az új esztendő mindkettőjük számára döcögősen indult. Szandra a 2007-es sheffieldi Eb-t kudarcként élte meg, hiszen titkon arra számított, hogy ötszáz méteren bizonyíthat. Az edző azonban nem jelölte egyéniben. Ráadásul a váltóban bukott.
„Én rontottam el a döntőt” – idézte fel szomorú emlékeit a versenyző. „A németek voltak az elsők, az olaszok a másodikok. Egészen feljöttem, csakhogy túl nagy volt a tempóm. A kanyar elején az olasz koris kihúzódott, hogy majd a kanyar végén megelőzi a németet. Becsúsztam belülre, és összeütköztünk. Kizártak minket, tehát csak negyedikek lettünk.” A 2007-es Téli Universiadén – az olimpia helyszínén, Torinóban – javítani szeretett volna, de itt sajnos eltaktikázta magát. Talán még nem bírta rendezni fejében a zűrt. Mindenesetre most már próbál pozitívan gondolkodni, hiszen hátra van még egy csapat-világbajnokság meg egy fontos kupasorozat is.
„Már a decemberi versenyeken éreztem, hogy sokat javítottam a technikai felkészültségemen" – értékelte az új esztendő első versenyeit Tutrai Tamás. „A januári Eb-n sajnos csak tartalék voltam, de az Universiade kárpótolt mindenért. Igazi olimpiai hangulat fogadott. A keleti versenyzőket leszámítva szinte ugyanazok a gyorskorcsolyázók álltak rajthoz, mint az olimpián. A világ legjobbjaival küzdhettem, s bár nem sikerült pontszerző helyet megcsípni, de az egyéni időeredményeimen sokat javítottam.” A távlati cél természetesen mindkettőjük számára 2010, a következő téli olimpia: Vancouver.
 
„Gatyában” a dobogón
 
Amikor a sportág helyzetéről és jövőjéről kezdtünk el beszélgetni, a két szegedi versenyző egyetértett abban, hogy a magyar rövid pályás gyorskorcsolyázók finoman szólva mostoha körülmények közt karcolják a jeget. Szandra mesélte, hogy sok mindent elárul a helyzetről az Eb díjkiosztója, ahol a magyar fiúk egyenmelegítő nélkül álltak dobogóra. Tutrai Tamás saját példáján keresztül érzékeltette a sportág gazdasági kapacitását. A pesti tréningekért hétezer forintot fizet az edzőnek, négyezret pedig a jéghasználatért. A gyorskorcsolyát tőlünk nyugatra sokkal jobban támogatja a média. Magyarországon legfeljebb a család és egyéni szponzorok segítik a legjobbakat, illetve van egy alapítvány, amely jutalmazza a világversenyek pontszerzőit. A szövetség csak az edzőtáborok és a versenyek kiadásait finanszírozza. Pedig egy válogatott versenyző ennél azért több megbecsülést érdemel Európában. Legyen akár földön, vízben vagy jégen.
Dobó Csaba

DSC_13641_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak
    szeptember 07. - december 12.
  • Kreditátvitel (MODULO-n)
    november 23. - december 06.
  • Vizsgákra jelentkezés
    november 30. - február 04.
  • Zaválníj Bogdán doktori védése
    december 03.
  • MARTYIN-CSAMANGÓ ZITA doktori disszertációjának nyilvános vitája
    december 04.

Gyorslinkek

Bezár