2022. január 24., hétfő English version
Archívum  --  2010  --  9. szám - 2010. szeptember 27.  --  Sport
A ma­gyar sa­já­tos­sá­go­kért
Az Ál­la­mi Szám­ve­vő­szék ko­ráb­bi el­nö­ké­vel, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak ok­ta­tó­já­val, az MLSZ el­nök­sé­gi tag­já­val, Ko­vács Ár­pád­dal be­szél­get­tünk az egyik val­lás­ról, a fut­ball­ról.
Címkék: Sport

– Tizenkét éven ke­resz­tül volt az Ál­la­mi Szám­ve­vő­szék el­nö­ke, meg­le­he­tő­sen so­kat sze­re­pelt a mé­di­á­ban, de azt nem le­he­tett tud­ni, hogy sze­re­ti a fut­ballt. Hon­nan a kap­cso­lat?
– Egy meg­ha­tá­ro­zó fut­bal­lal kap­cso­la­tos él­mé­nyem 1996-ra da­tá­ló­dik. Ek­kor Né­met­or­szág­ban jár­tam, egy szén­se­gély­ről szó­ló köl­csön el­szá­mo­lást kel­lett be­mu­tat­nom a bon­ni par­la­ment­ben. A bi­zott­sá­gi meg­hall­ga­tás és az ebéd kö­zöt­ti holt­idő­ben el­vit­tek en­gem és a ma­gyar de­le­gá­ció töb­bi tag­ját a Mo­dern Né­met­or­szág Mú­ze­um­ba. A tár­lat egy ha­tal­mas fo­tó­val nyit, a fut­bal­lis­ta Rahn lát­ha­tó raj­ta, amint az 1954-es ber­ni vb-dön­tőn be­lö­vi a har­ma­dik, min­dent el­dön­tő gólt. Ezt a pil­la­na­tot te­kin­tik a mo­dern Né­met­or­szág meg­szü­le­té­sé­nek, és ez egy fan­tasz­ti­kus, mély be­nyo­más volt szá­mom­ra, an­nak el­le­né­re, hogy ne­künk lőt­te. Ter­mé­sze­te­sen ko­rább­ról is van kap­cso­ló­dás: ugyan gyer­mek­ko­rom­ban nem volt olyan jel­le­gű el­kö­te­le­zett­sé­gem, hogy én fut­bal­lis­ta le­szek, sőt so­sem vol­tam nagy fut­ball­bo­lond, de egész egy­sze­rű­en sze­ret­tem, sze­re­tem a já­té­kot. Egye­te­mis­ta éve­im alatt – s azt kö­ve­tő­en is egy da­ra­big –, mas­­szív Fra­di-szur­ko­ló­ként lel­kes meccs­re já­ró em­ber vol­tam. Egyéb­ként ak­tí­van és ver­seny­sze­rű­en vi­tor­lá­zom, fo­ciz­ni vál­la­la­ti bu­limec­­cse­ken szok­tam, ka­pus­ként vagy bal­bekk sze­rep­kör­ben.

kovacs
Kovács Árpád: a szórakoztató, trükkös magyar foci eltűnt a grundokkal együtt. Fo­tó: Segesvári Csaba

– Élet­ko­rá­ból adó­dó­an nyil­ván van­nak sze­mé­lyes él­mé­nyei az 50-es, 60-as évek vi­lág­ve­rő ma­gyar csa­pa­ta­i­ról. Ki­ket em­lí­te­ne meg?
– Hos­­sza­san so­rol­hat­nám a ne­ve­ket, mert an­­nyi jó fut­bal­lis­ta volt ak­ko­ri­ban, de Al­bert Fló­ri­ánt, az egyet­len ma­gyar arany­lab­dást ne­ve­sí­te­ném és emel­ném ki. Bu­dán la­kott, nem oly mes­­sze tő­lünk, vi­szony­lag gyak­ran ta­lál­koz­tam ve­le, el­ér­he­tő és köz­vet­len volt, a já­té­ka pe­dig ki­fi­no­mult, zse­ni­á­lis és él­mény­sze­rű egy­ben. Ké­sőbb, a nyolc­va­nas évek­ből, a szin­tén Fe­renc­vá­ros­ban fut­bal­lo­zó Nyíl, az­az Nyi­la­si Ti­bor já­té­ka ra­ga­dott tel­je­sen ma­gá­val. Ak­kor alig­ha gon­dol­tam, hogy ma az MLSZ-ben együtt dol­goz­ha­tok ve­le.
– Alig­ha­nem ab­ban egyet­ér­tünk, hogy a mai ma­gyar lab­da­rú­gást tel­jes kö­rű vál­ság jel­lem­zi: a já­té­ko­sok és a né­zők szá­mát, a sta­di­o­nok és az edző­pá­lyák ál­la­po­tát, az edzői kar szak­mai hoz­zá­ér­té­sét, az után­pót­lás egé­szét te­kint­ve, va­la­mint a mé­dia hoz­zá­ál­lá­sát is. Hogy le­het itt ren­det rak­ni?
– Néz­ze, nem olyan nagy a ren­det­len­ség, mint amen­­nyi­re azt so­kan gon­dol­ják. Az tény, hogy az a já­ték tel­je­sen át­ala­kult, ami­hez én szo­ci­a­li­zál­va vol­tam a hat­va­nas évek­ben, s ta­lán még a het­ve­nes évek ele­jén. A szó­ra­koz­ta­tó, trük­kös ma­gyar fo­ci el­tűnt a grun­dok­kal és kö­rül­be­lül ezer fut­ball­pá­lyá­val együt­t. Az új kor­mány és az új MLSZ el­kö­te­le­zett a ma­gyar fut­ball fel­eme­lé­se irán­t. A fut­bal­lunk­ban meg kell ta­lál­nunk ré­gi ön­ma­gun­kat, azt a jel­leg­ze­tes­sé­get, ami csak min­ket jel­lem­zett és nem le­ko­pí­roz­ni más és más nyu­gat-eu­ró­pai meg­ol­dá­so­kat. Az MLSZ biz­tos lá­ba­kon áll, van 174 ezer iga­zolt já­té­ko­sunk, a kü­lön­bö­ző osz­tá­lyú baj­nok­sá­gok jól szer­ve­zet­tek és az edző­kép­zé­si rend­sze­rünk ko­moly, Eu­ró­pá­ban hasz­nál­ha­tó dip­lo­mát ad, va­la­mint gom­ba­mód sza­po­rod­nak a lab­da­rú­gó-aka­dé­mi­á­ink. Ezek szi­lárd ala­pul szol­gál­hat­nak a jö­vő­re néz­ve, de a si­ker nem egyik nap­ról a má­sik­ra jön, ezt el kell fo­gad­nunk. Meg­lá­tá­som sze­rint tíz év múl­va lesz­nek kéz­zel fog­ha­tó ered­mé­nyek.
– Nagy erők je­len­tek meg most a ma­gyar fut­ball­ban, ele­gen­dő Csányi Sán­dor­ra, Vizi E. Szil­vesz­ter­re és ön­re utal­ni. Kik­nek hisz­nek a je­len­le­gi ma­gyar lab­da­rú­gás sze­rep­lői kö­zül?
– Az egyes rész­fel­adat­ok és a szak­mai kér­dé­sek kü­lön­bö­ző szak­bi­zott­ság­ok­nak van­nak ki­ad­va, tel­je­sen szer­ve­zett mó­don, he­ti rend­sze­res­ség­gel, fo­lya­ma­tos in­for­má­ció­töl­tés­sel, te­hát nem fül­be­sú­gá­sos ala­pon. Na­gyon so­kan sze­ret­né­nek se­gí­te­ni, rég nem lá­tott ös­­sze­fo­gás és egy­ség állt az új ve­ze­tés mö­gé. Az el­nök­ség nem csak üz­let­em­be­rek­ből és szű­ken vett szak­ma­be­li­ek­ből áll, ha­nem si­ke­res, nagy szer­ve­ze­te­ket irá­nyí­tó, kel­lő ve­ze­tői és szer­ve­zői ru­tin­nal ren­del­ke­ző em­be­rek­ből. Ilyen Csányi Sán­dor, Vizi E. Szil­vesz­ter és – meg­koc­káz­ta­tom – én is, de a töb­bi el­nök­sé­gi ta­got is em­lít­het­ném. A mi fel­ada­tunk a fel­té­tel­rend­szer és a ke­re­tek ma­gas szin­tű biz­to­sí­tá­sa.
– Hogy ke­rült a szö­vet­ség­hez? Mi a fel­ada­ta?
– Csányi Sán­dor­hoz több mint húsz­éves szak­mai és sze­mé­lyes kap­cso­lat fűz, ő in­vi­tált meg az el­nök­ség­be. Nyil­ván nem a fo­ci­tu­dá­som mi­att kér­tek fel, így fut­ball­szak­mai kér­dé­sek­ben ter­mé­sze­te­sen nem al­ko­tok majd vé­le­ményt, de ha va­la­mi­be be­le­fog a szö­vet­ség, meg­kér­de­zem, hon­nan lesz rá pénz, s pró­bá­lok ér­té­ke­ket kép­vi­sel­ni. Egyéb­ként is szin­te min­den a pénz kö­rül fo­rog, szó­val tu­dok se­gí­te­ni. Azon­ban na­gyon ha­mar meg­ta­nul­tam, hogy a lab­da­rú­gó-szö­vet­ség nem a vá­lo­ga­tott­ról, nem az után­pót­lás-vá­lo­ga­tot­tak­ról és nem is klub­csa­pa­tok­ról szól, ha­nem ar­ról, hogy ho­gyan le­het több tíz­ezer kis­gye­rek­kel meg­sze­ret­tet­ni a sport­ágat. Fel­épí­te­ni azt a bá­zist, ami­ből majd ki­vá­lasz­tó­dik az a já­té­kos tö­meg, ami­ből itt­hon ér­té­ket ter­me­lő mó­don ját­szó fut­bal­lis­ták jön­nek ki, és azok, akik az or­szág él­vo­na­lát, vá­lo­ga­tott­ját és csúcs klub­csa­pa­ta­it ad­ják.
– A ma­gyar lab­da­rú­gás para­dox­on­a, hogy a sport­ág­nak ala­csony a tár­sa­dal­mi presz­tí­zse, ugyan­ak­kor a Sport Tv-ben sok­kal töb­ben né­zik az NB 1-et, mint a nagy baj­nok­sá­gok mér­kő­zé­se­it. Ez­zel együtt a te­le­ví­zi­ós jog­dí­jak még min­dig nem nyúj­ta­nak ele­gen­dő be­vé­telt a klu­bok­nak. Kí­ván­nak-e ezen vál­toz­tat­ni?
– Mi­ért kap­ná­nak a klu­bok több pénzt? A té­vés és a rek­lám­jo­gok­nak meg­fe­le­lő sza­bá­lyok sze­rint tisz­tes­sé­ge­sen szét van oszt­va a be­vé­tel a pro­fi osz­tály­ban sze­rep­lő csa­pa­tok és a szö­vet­ség kö­zött. A pénz­ügyi hát­tér ren­de­ző­dé­sét és meg­erő­sö­dé­sét a sport­nak az adó­zá­si rend­szer­be in­teg­rá­lá­sa és el­is­mer­te­té­se fog­ja meg­ol­da­ni, va­la­mint az adó­ked­vez­mény biz­to­sí­tá­sa a tár­sa­sá­gi adó­ból, mely elő­nyö­ket a lát­vány-csa­pat­spor­tok él­vez­het­nek, így a fut­ball is.
– Ho­gyan ér­té­ke­li az ed­dig le­ját­szott két Eu­ró­pa-baj­no­ki se­lej­te­ző­mec­­csün­ket?
– Meg­tisz­tel­tek az­zal, hogy meg­in­vi­tál­tak Stock­holm­ba, de ép­pen a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem év­nyi­tó­ján volt je­le­né­sem. A te­le­ví­zi­ó­ban ter­mé­sze­te­sen meg­néz­tem a mec­­cset, és a csa­pa­tot el­kí­sé­rő ve­ze­tők­kel is be­szél­get­tem. Az el­ső fél­idő­ben tel­je­sen szer­ve­zet­ten ját­szott a vá­lo­ga­tott, nor­má­lis me­der­ben ment a já­ték, a be­ka­pott gól azon­ban min­dent meg­vál­toz­ta­tott, sza­bály­sze­rű­en ös­­sze­csuk­lott a csa­pat. A jö­vő­ben ezen kel­le­ne vál­toz­tat­ni, a tar­tá­sun­kat nem ve­he­ti el egy gól. Az itt­ho­ni, moldá­vok el­le­ni mec­­csen na­gyon haj­tot­tak a fi­úk, né­ha szé­pen és szel­le­me­sen fut­bal­loz­tak, lát­ha­tó­an bi­zo­nyí­ta­ni akar­tak a szép­szá­mú, jó han­gu­la­tot te­rem­tő kö­zön­ség­nek. A ven­dé­gek kul­tu­rált fut­bal­lal ruk­kol­tak elő, sőt több hely­ze­tük is volt, mint ne­künk, de a ka­pott gó­lun­kat el­ke­rül­he­tő­nek tar­tom. Re­á­lis ered­mé­nyek szü­let­tek.
– Vé­ge­ze­tül: mi kell ah­hoz, hogy a sze­ge­di­ek is vég­re már NB I-es mec­­csek­re jár­has­sa­nak?
– El­ső­sor­ban el­szá­nás, ös­­sze­fo­gás és egy biz­tos pénz­ügyi hát­tér­rel ren­del­ke­ző cég vagy cso­port. Azon túl va­gyunk már, hogy presz­tízs­szem­pont­ok alap­ján le­gyen egy nagy­vá­ros­nak fut­ball­csa­pa­ta.

Dlusz­tus T. Im­re

Bezár