2022. június 26., vasárnap English version
Archívum  --  2007  --  16. szám - 2007. november 26.  --  Sport
Sportbúvárkodás, AIESEC, Japán
A sportbúvárkodás az 1950-es évek elején rohamosan terjedt el Európa országaiban, köztük hazánkban is. A sportág elterjedésében nagy szerepe volt Jacques-Yves Cousteau találmányának, a sűrített levegős légzőkészüléknek, amely lehetővé teszi a hoszszabb idejű víz alatt tartózkodást, a víz alatti élet tanulmányozását és a sportot.
A búvársportnak több versenyága van: uszonyos és búvárúszás, tájékozódási búvárúszás, víz alatti hoki, víz alatti rögbi és víz alatti céllövészet.
Az uszonyos- és búvárúszó- versenyeket uszodában rendezik, hasonlóan a klasszikus úszáshoz. A búvárúszásban a legfontosabb felszerelési eszköz az uszony, amelynek segítségével a versenyzők lényegesen gyorsabban haladnak előre a vízben, mint a klasszikus úszók. Az uszony sok fejlesztésen ment át, míg elért mai változatához, ami a „répa” nevet viseli az uszony fejének vastag répa alakja miatt. A maiak páros uszonyok, ami azt jelenti, hogy a két lábon egy uszony van.
 
 
A sokszoros magyar bajnok Lengyel Lilla a szárazon. Fotó: S. Cs.
 
A búvárúszóversenyeken három versenykategória szerepel: a búvárúszás légzésvisszatartással (maximálisan 50 méteres távon), itt a versenyzőnek egy levegővel végig a víz alatt kell úsznia. A következő a búvárúszás légzőkészülékkel (100, 400 és 800 méteres távokon), itt az úszónak légzőkészülék segítségével végig víz alatt kell úsznia, csakis a fordulók alkalmával emelkedhet a felszín fölé testének bármely része. S végül az uszonyos vízfelszíni úszás (50, 100, 200, 400, 800, 1500, valamint a váltók 4x100 és 4x200 méteres távokon), ahol a sportoló a rajt és a forduló után legfeljebb 15 métert úszhat víz alatt, a táv többi részét a víz felszínén kell megtennie. Teste egy részének mindig látszania kell (a légcső is testrésznek számít).
Szegeden Gyémánt Imre honosította meg a sportágat, megalapítván a Szegedi Muréna Úszó- és Búvárklubot. Itt nevelkedett, edzett a többszörös világbajnok Savanya Norbert, Bozsó Beáta és az Európa-bajnok Kanyó Dénes. Valamint itt készül Lengyel Lilla is, aki az SZTE Gazdaságtudományi Karán másodéves gazdálkodás-menedzsment szakos hallgató. Lilla több mint negyvenszeres magyar bajnok, és három országos csúcsot is tart. Eddigi legjobb eredményét 2007 júliusában érte el, amikor a búvárúszó-világbajnokságon az olaszországi Bariban ezüstérmet szerzett 200 méteren uszonyos gyorsúszásban, 0.8 másodperccel lemaradva a világcsúcstól.
„Kilenc éve búvárkodom, jelenlegi edzőm – Gyémánt Imre tavalyi halála után – Kanyó Dénes. Hétköznap általában napi kettőt szoktam edzeni, így összejön a heti kilenc-tíz. Sajnos erős klórallergiám van, ami nem túl szerencsés egy uszodában, de ez nem tántoríthat el az edzésektől, versenyektől”– mondta a Szegedi Egyetemnek a 19 éves sportember.
Lillának az egyetem és az edzések mellett marad még energiája, ugyanis az AIESEC szegedi irodájában, a humán erőforrás osztályon tevékenykedik. Az ENSZ által elismert AIESEC a világ legnagyobb nemzetközi szervezete fiatalok számára. Folyamatosan gyarapodó hálózatuk 22.000 taggal bír, több mint 95 országban, 800 egyetemen és főiskolán van jelen. Magyarország 1972-ben csatlakozott, ma 8 magyar városban, 12 helyi irodával működik az AIESEC. „Fő tevékenységünk egy olyan egyedülálló tapasztalatszerzési program, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy felfedezzék, miben tehetségesek, és fejlesszék már meglévő képességeiket, vagy újakra tegyenek szert. Különböző gyakornoki programjai vannak a szervezetnek, az én nagy álmom az, hogy eljussak Japánba” – beszélt távlati céljairól Lilla.
D. T. I.
Bezár