2020. november 25., szerda English version
Archívum  --  2010  --  5. szám - 2010. március 29.  --  Szabadegyetem
Ver­gi­li­us, Eu­ró­pa egyik meg­ala­pí­tó­ja
Mit kö­szön­het Eu­ró­pa Ver­gi­li­us­nak? Hon­nan in­dul, ho­gyan vál­to­zik, ho­vá ve­zet­he­tő vis­­sza a mai Eu­ró­pa fo­gal­ma? Ezek­re a kér­dé­sek­re ke­res­te a vá­laszt Tar Ibo­lya, az SZTE BTK Klasszika-Filológia Tan­szék ny. egye­te­mi do­cen­sé­nek elő­adá­sa a Sza­bad­egye­tem – Sze­ged ka­ted­rá­ján már­ci­us 17-én.
Címkék: Szabadegyetem

Az an­tik­vi­tás­ban Eu­ró­pa fo­gal­mát so­ká­ig Europé mí­to­szá­val kap­csol­ták ös­­sze, ugyan­ak­kor Eu­ró­pa ne­ve nem ez­zel a tör­té­net­tel hoz­ha­tó ös­­sze­füg­gés­be, ha­nem egy sé­mi ki­fe­je­zés­sel. A szó je­len­té­se nyu­ga­ti, va­gyis a sé­mi te­rü­le­tek­hez ké­pest nyu­gat­ra fek­vő ré­sze­ket ne­vez­ték így.

taribolya
Tar Ibolya a művészetek megbecsüléséről is szólt.
Ele­in­te csak kis te­rü­let­re hasz­nál­ták az el­ne­ve­zést, majd ez egy­re job­ban ki­ter­jedt. A K. e. 6. szá­zad­tól már el­kü­lö­ní­tet­ték Eu­ró­pa és Ázsia te­rü­le­tét. A gö­rög ko­lo­ni­zá­ció ha­tá­sá­ra a Kr. e. 3-2. szá­zad­ban a ha­tár ke­le­ten már meg­kö­ze­lí­tet­te Eu­ró­pa mai ha­tár­vo­na­lát. A Kr. e. 1 szá­zad­tól kezd­ve pe­dig a Ró­mai Bi­ro­da­lom mai ér­te­lem­ben vett eu­ró­pai ré­sze­it ér­tik alat­ta, amely a ter­jesz­ke­dé­sek és fel­fe­de­zé­sek ha­tá­sá­ra észak­ra egy­re tá­gult.
Eu­ró­pa fo­gal­ma bár a mai ér­te­lem­ben nem lé­te­zett, még­is egy olyan kul­tu­rá­lis egy­sé­get je­lent­he­tett, amely­nek kö­zös gyö­ke­rei van­nak, s ezek a gyö­ke­rek a Ró­mai Bi­ro­da­lom ide­jé­re, ezen be­lül is Augus­tus ko­rá­ra ve­zet­he­tők vissza.
Eb­ben az idő­ben a Ró­mai Bi­ro­da­lom már te­te­mes mé­re­te­ket öl­tött, Kr. e. 31-ben pe­dig az actiu­mi csa­ta után egy bé­kés idő­szak kö­szön­tött be, a pax Romana. Ez az idő­szak al­kal­mas volt ar­ra, hogy a mű­vé­szet fej­lőd­jön, hogy az iro­da­lom mel­lett a kép­ző­mű­vé­szet va­la­men­­nyi ága és az épí­té­szet is ki­vá­ló al­ko­tá­so­kat hoz­zon lét­re. Mind­emel­lett a mű­vé­szek egy­faj­ta ide­o­ló­gi­á­nak is ér­vényt ad­hat­tak anél­kül, hogy szol­gai mó­don ez­zel azonusul­niuk kel­lett vol­na.
A Ró­mai Bi­ro­da­lom je­gyé­ben meg­szü­le­tett és ki­kris­tá­lyo­so­dott az, hogy en­nek az egy­ség­nek mi­lyen fel­ada­ta és el­hi­va­tott­sá­ga van, amit Ver­gi­li­us is meg­fo­gal­ma­zott. Ide tar­to­zott az el­nyo­mot­tak fel­eme­lé­se; a gő­gö­sök le­igá­zá­sa; a bé­ke meg­te­rem­té­se is­te­ni pa­rancs­ra; és Ró­ma mint mind­ezek moz­ga­tó­ja je­lent meg. Ez­zel egy új arany­kor el­jö­ve­tel­ét tűz­ték ki cé­lul, mely­nek alap­ja a meg­bont­ha­tat­lan bé­ke.
Ver­gi­li­us szel­le­mi sí­kon Eu­ró­pa aty­ja, egyik meg­ala­po­zó­ja – mond­ta elő­adá­sá­ban Tar Ibo­lya. Tel­jes élet­mű­vé­ben ér­vé­nye­sül az ed­di­gi tra­dí­ció ös­­szeg­zé­se s en­nek új­já va­ló ko­vá­cso­lá­sa; to­váb­bá mo­rá­lis, fi­lo­zó­fi­ai és te­o­ló­gi­ai tar­tal­mak köz­ve­tí­té­se. S ez­zel az an­tik-ke­resz­tény ha­gyo­mány­ból ki­nö­vő eu­ró­pai iro­da­lom pél­dá­já­vá vá­lik.
Klas­­szi­kus­sá­got hoz lét­re, mely­re jel­lem­ző a tar­ta­lom és for­ma tö­ké­le­tes egy­sé­ge, ahol az egész mű­vé­szi al­ko­tást va­la­mi­lyen fi­lo­zó­fi­ai és te­o­ló­gi­ai kon­tex­tus­ba is hoz­za, vizs­gál­juk akár a Geor­gicát, az Ae­ne­ist vagy az ec­lo­gá­kat.
Mi ala­poz­za meg Ver­gi­li­us meg­kér­dő­je­lez­he­tet­len te­kin­té­lyét? Klas­­szi­kus mi­nő­ség, ami ál­lan­dó vi­szo­nyí­tá­si alap. Mind­emel­lett pe­dig az, hogy Ver­gi­li­ust a ke­resz­tény­ség elő­fu­tá­rá­nak tar­tot­ták. Nem­csak a IV. ec­lo­ga mi­att, ahol so­kan a meg­éne­kelt szü­le­ten­dő gyer­me­ket a Mes­si­ás­sal azo­no­sí­tot­ták, ha­nem Ae­ne­as meg­for­má­lá­sá­ért is, mi­vel olyan eré­nyek meg­tes­te­sí­tő­je volt, me­lye­ket a ke­resz­tény­ség is alapér­ték­nek te­kint.
Ec­lo­gá­i­ban az em­ber és ter­mé­szet vi­szo­nyát vizs­gál­ja, a pász­to­rok mint mű­vé­szek je­len­nek meg. A mű­vé­szet ké­pes ar­ra, hogy az em­bert ne­mes­sé, ér­té­ke­seb­bé, mo­rá­li­san job­bá te­gye.
A Geor­gi­ca Ver­gi­li­us tan­köl­te­mé­nye, amely­ben szin­tén az em­ber és ter­mé­szet vi­szo­nyá­ra he­lye­zi a hang­súlyt, és ar­ról ír, hogy a ter­mé­szet meg­vál­toz­tat­ha­tó. Üze­ne­te, ahogy Tar Ibo­lya meg­fo­gal­maz­ta: „Ora et lab­o­ra!”, az­az „Imád­koz­zál és dol­goz­zál!”, mely ké­sőbb a ben­cé­sek jel­mon­da­tá­vá vált.
Az Ae­ne­is Ver­gi­li­us egyik leg­je­len­tő­sebb mű­ve, mely szin­te az ös­­szes ké­sőb­bi eposz­ra ha­tás­sal van, még Ho­mé­rosz is Ver­gi­li­u­son ke­resz­tül tud hat­ni iga­zán. Ver­gi­li­us üze­ne­te na­gyon szé­les kö­rű, de ami­ért a mai Eu­ró­pa szá­má­ra is fon­tos, az a meg­bé­ké­lés, az „Ora et lab­o­ra!”, il­let­ve ami ma­nap­ság hát­tér­be szo­rul: a mű­vé­sze­tek meg­be­csü­lé­se.

Tóth Bog­lár­ka

DSC_6710_230x154.png

Címkék

Szabadegyetem 

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

Gyorslinkek

Bezár