2019. február 21., csütörtök English version
Archívum  --  2007  --  7. szám - 2007. március 26.  --  Vita
Egyetemtörténeti kérdések
Megszólíttattam a Szegedi Egyetemtől, melynek hajdan, még Papp Lajos idejében dolgozótársa voltam, hogy szóljak hozzá a február 20-i SZAB-béli ankéton elindult eszmecseréhez. A föladat, melyet a vita kezdeményezői kitűztek: eldönteni, hogy – ha áttételesen is – visszavezethető-e egyetemünk története a Báthori István erdélyi fejedelemtől 1581. május 12-én Vilnában kiadott alapítólevéllel a jezsuiták frissen átadott kolozsvári kollégiumának egyetemi rangra emelt rövid életű intézményére (1581-1588).
 
Klebelsberg Kunó kultuszminiszter alapító kalapácsütése 1926-ban.
Fotó: MFM történeti osztály fotótára

Az irodalom tanúsága szerint ettől kezdve Kolozsvárt – hoszszabb-rövidebb megszakításokkal és visszaminősítésekkel – volt felsőfokú képzés, amely az utóbb alapító Ferenc Józsefről elnevezett Kolozsvári Tudományegyetemhez vezetett (1872).
A Báthori István alapította kolozsvári egyetemhez Szegednek csakis az 1921-ben törvényhozásilag idetelepített Ferenc József Tudományegyetem révén lehet köze. Kérdés most már, hogy Erdély 1872-ben alapított egyetemének a korábbi kolozsvári intézményekkel való folytonossága igazolható-e. S e ponton hadd szűkítsem le vizsgálódásaimat a jog- és államtudományi karra!
A Báthori Istvántól származtatott egyetemnek jogi kara bizonyosan nem volt. Így is figyelemre méltó, hogy Baranyai Decsi János Kolozsvárt tette közzé a Németföldön recipiált római jogot és a magyar jogot összevető kézikönyvét (Syntagma institutionum juris imperialis ac Ungarici, 1593). A jezsuiták 1698. november 17-én megnyitott bölcseleti-teológiai akadémiája észjogot (természetjogot) tanított ugyan (1712), jogi kart azonban csak Mária Terézia létesített (1774) a három évtizedig (1753-1784) universitasként működő intézményben. II. József 1784-ben ennek rangját líceumi szintre szállította le; ekkor vált különálló intézménnyé két kar: jogakadémia és orvos-sebészeti tanintézet formájában.
A két magyar hon: Magyarország és Erdély 1848-i, mindkét országgyűléstől törvénybe foglalt, V. Ferdinánd által szentesített és kihirdetett, így történeti alkotmányunknak tökéletesen megfelelő uniója keretében nyomban fölvetődött a kolozsvári líceumnak tudományos egyetemmé alakítása. A javaslatot Szász Károly nagyenyedi matematikus – korábban jogász – professzor, a kultuszminisztérium államtitkára 1848. augusztus 16-án fogalmazta meg. (Balázsfalván meg a görög katolikus nagygimnázumot szerették volna román egyetemmé bővíteni…)
A bukás után fejlesztés helyett megszüntetés és lefokozás lett a kolozsvári intézmények sorsa; a jogi képzés megszűnt (1849), a líceum pedig főgimnáziummá vált (1850). Az orvos-sebészeti intézet mellé egy jó évtized múltán ismét újjászervezték az állami jogakadémiát (1863).
E két főiskolai szintű intézmény, melyek eredete 1774-ig vezethető vissza, jelentette az 1866-tól helyreállított unió keretében a kiindulópontot a második hazai tudományegyetem megalapításához. Br. Eötvös József kultuszminiszter 1868. február 8-án fölszólította őket: tegyenek javaslatot az új egyetembe való beolvadásuk, egyszersmind egyetemi karrá alakulásuk iránt. A négyéves képzés bevezetésével a jogakadémia ennek eleget is tett. Eötvös 1870. április 7-én tette le az országgyűlés képviselőházának asztalára törvényjavaslatát, melyet a következő ciklusban utóda, Pauler Tivadar 1872. május 29-én ismételten benyújtott.
Miután nyilvánvaló volt a vonatkozó törvények elfogadása, az előkészületek a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumban, nemkülönben Kolozsvárt is párhuzamosan folytak. Az események az 1872/73-i akadémiai év kezdetén gyorsan peregtek.
1872. október 12-én Ferenc József szentesítette a Kolozsvári Tudományegyetem létesítését kimondó törvényeket (1872:XIX., XX. tc.); a négy kar: a jog- és államtudományi; az orvostudományi; a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint a matematika- és természettudományi.
1872. október 19-én a kinevezett tanárok esküt tettek; az egyetemi testületek megalakultak.
1872. november 12-én 258 beiratkozott hallgatóval megtartották az egyetem nyitó közgyűlését. Az egyetem főépülete a megszűnt gubernium székháza lett.
Az orvos-sebészeti tanintézetből hét, a jogakadémiáról öt professzor került át. Mindkét intézmény az előző tanév végén szűnt meg.
Alapító jogászprofesszoraink, akikkel nap mint nap találkozhatunk óépületünkben elhelyezett Professzori Arcképcsarnokunkban (2001), kevés kivétellel személyesen is kötődtek Erdélyhez. A „továbbszolgáló” öt jogakadémiai tanár:
Berde Áron (1819-1892/1872-1890) a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan tanára; 1863-tól a jogakadémián ezek mellett politikát és statisztikát is előadott. Eredetileg természettudós, ám „vegytani kísérletezése egészségét megrontotta”. Folyóirat- és lapszerkesztő, az Erdélyi Múzeum Egyesület alapító tagja; az MTA  tagja (l. 1858). Az egyetem első rektora.
Haller Károly (1836-1911/1872-1905) az Erdélyben továbbra is hatályos Osztrák Polgári Törvénykönyvet adta elő; miként 1863-tól már a jogakadémián is; ott a váltó- és kereskedelmi joggal, valamint a bányajoggal együtt. Volt Kolozsvár polgármestere is (1884-1886).
Csiky Viktor (1839-1924/1872-1899) az egyházjog és a hűbérjog tanára 1867-ben lett a jogakadémián; tárgyait tovább vitte az egyetemen is.
Groisz Gusztáv (1840-1899/ 1872-1894) a büntetőjog és az eljárásjog professzoraként folytatta 1863-ban elkezdett tevékenységét.
Farkas Lajos (1841-1921/1872-1915) ugyanezt tette a római jog terén. Pesten és Nagyszebenben tanult jogot. Azt MTA tagja (l. 1892).
A többiek:
Jenei Viktor (1840-1887/1872-1887), jogbölcsészet és nemzetközi jog; Marosvásárhelyen Dósa Elek, az ékes szólású jogtanár tanítványa, Pesten végzett, Székelyudvarhelyről került tanszékére.
Kolosváry Sándor (1840-1922/1872-1910), magyar magánjog; ugyancsak Dósa Elek tanítványa; Pesten végzett jogakadémiai tanár, majd professzor. Az MTA tagja (l. 1892).
Vályi Gábor (1844-1926/1872-1905) a statisztika professzora; nagybátyjának, Dósa Eleknek a tanítványa és rövid ideig utóda is volt Marosvásárhelyen (1867-1870).
Óvári Kelemen (1844-1925/1872-1916), jogtörténet; Pesten habilitált (1871). Kolosváry Sándorral együtt gondozták a Magyar Törvénytár millenniumi kiadását, valamint a Corpus statutorumot. Az MTA tagja (l. 1892).
Korbuly Imre (1844-1876/ 1872-1876), közjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog; Pesten végzett, a győri jogakadémiáról jutott a kolozsvári katedrára.
Plósz Sándor (1846-1925/ 1872-1881), polgári perjog; Pesten végzett, oda is tért vissza; az MTA tagja (l. 1884, r. 1892, tiszteleti 1902); igazságügy-miniszter (1899-1905), a Polgári perrendtartás atyja (1911:I. tc.).
Concha Győző (1846-1933/ 1874-1892), politika; Pestről jött és oda is távozott; már kolozsvári egyetemi és társadalmi tevékenysége is nagyon jelentős. Az MTA tagja (l. 1886, r. 1900, tiszteleti 1931).
Más karok, más pályák. Első tizenkét jogászprofesszorunk mogyoróhéjba foglalt életírása is fölvillant valamit a százados történetből.
Hogy egyetemük alapítási évének 1872-t tartották, az nem lehet kétséges. Ám az 1863-ban újjászervezett kolozsvári jogakadémiával és társintézményeivel való folytonosság olyan történeti tény volt, melyet aligha tagadhattak volna. Miért is tagadták volna? Az 1872-i átmenetet, nemkülönben annak előzményeit érdemes tovább kutatni. Miként a Báthori István 1581-i alapító levele nyomán elmaradt – Balázs Mihály kimutatta – pápai hozzájárulás a legújabb szakirodalmi eredmények fényében is további búvárlatokra és megfontolásokra sarkall.
Ruszoly József
egyetemi tanár

DSC_00661_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Legújabb híreink

Rendezvénynaptár *

  • Kalmár László matematikus Kínában
    február 13. - február 22.
  • Revitalizing Self-Determination: Conceptualizing a Right of Secession
    február 21.
  • Tájékoztató a PhD felvételiről és a képzésről
    február 21.
  • MTA Szegedi Területi Bizottság közgyűlése
    február 21.
  • Sajátos nevelési igény = Sajátos értékelési igény?
    február 21.

Gyorslinkek

Bezár