2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2007  --  8. szám - 2007. április 16.  --  Vita
Három szó: Collegium, Seminarium, Academia az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár-ból(1)
 
 
Szent-Györgyi Albert érkezése az egyetemre (1937 körül).
Fotó: MFM történeti osztály fotótára
 
Az idézett három szó, pontosabban e szavak szövegkörnyezete nem egyforma súllyal vonható be a Szeged egyetemének elődeiről kibontakozó intézménytörténeti vitába. A Collegiummal kapcsolatos idézet árnyalja, színezi, elmélyíti, amit róla a kutatók eddig már feltártak, s egymástól kölcsönösen elfogadnak. A Seminárium címszó esetében maga a név, vagyis az intézmény megnevezése vonja magára a figyelmünket; míg az Académia szó intézménytörténeti súlyán – olyan egyetemi rangú tisztségen, mint a rector, superior, valamint egyetemhez kötött jogán: a certificaltatás kontextusában – minden kutatónak érdemes eltöprengenie.
1. Témánkhoz a Collegium szó szövegkörnyezetéből két – egyaránt a befejezettségre utaló – vonatkozást egyértelműen kiemelhetünk. Az egyik egy állapot, tudniillik hogy 1583-ban a jezsuiták a városban már csendes békességben éltek: 'ő felsége figyelmeztetett a csendes békesség megtartására a jezsuitákkal'. A másik vonatkozás egy tény: a Collegium már működött: '... ő felsége egynéhány számú ifjakat hozna városunkba a kollégiumba, kiknek ugyanez városban lenne szállásuk'. Idézet az EMSZT-ből:
1583: Erthik eo kgmekVarosul(2) aztis mikeppen intet volna eo felsege Lengiel kiraly(3) Sombory Vram altal az chendez bekesegnek meg tartasara az Iesuitakkal Ielenthwen Azt(is)hog' eo felsege eg' Nehany zamw iffiakat hozna Varosunkba Az Collegiumba kiknek vgian ez varosba(n) lenne zallasok [Kolozsvár város tanácsi jegyzőkönyve V/3. 271a.]
2. A Seminarium szó használatából s szövegkörnyezetéből itt is legalább két, szembetűnő vonatkozásra kell felfigyelnünk. Az egyik az, hogy Kolozsvár város tanácsa érdeklődött az itt Seminariumnak nevezett intézmény megléte felől: 'Mint város tudomásul vették … minemű választ adott Kendy Sándor uram … az Seminariumnak megléte felől'. Továbbá igen figyelemreméltó Báthory István elhatározásának – Kendy Sándor által minősített – ereje: 'Lengyel királynak tökéletes elvégezett (befejezett) akaratja ez(4), hogy itt, ez városban megépüljön az Seminarium'. Idézet az EMSZT-ből:
1584: Meg ertettek varosul ... minemeo valaszt Adot Kendy Sandor vram ... az Seminariumnak meg lete feleol, Meg Ielenthwe(n) azt hog' Lengiel kiralnak teokelletes el vegezet Akarattia ez hog' itt ez varosba(n) meg epwllien az Seminarium [Kolozsvár város tanácsi jegyzőkönyve V/3. 278.b.]
3. Az Academia címszót magába foglaló közlés annyira fontos – az intézmény rangját minősítő – részletekből épül fel, hogy hozzáértő kutatónak a teljes szöveget kellene feldolgoznia. Ennek indítékául elegendő csupán a dátumra, 1668-ra utalnunk! Idézet az EMSZT-ből:
1668: Beszpremi Judit aszszony ... Kgdett ... Kolosvarban lévő Romano Catholica Jesuita Paterek eo kgek Academiajok Rectorat, vagj Superiorat, Tiszteletes ... Görgei Imre Uramat ... certficaltattya [Kolozsvár; a báró Jósika család hitbizományi levéltára XLIII/36]
*
Azzal természetesen mindenki tisztában van, hogy egy levéltári irat nem pápai bulla. A hitele azonban több, mint a Farkas utcai román nyelvű emléktáblának.
 
Békési Imre
professor emeritus
 
(1) Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár sok-sok erdélyi munkatársnak, mindenekelőtt a mű létrehozójának, Szabó T. Attila nyelvtudósnak az érdeme. A Tár első kötetét a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg 1976-ban Bukarestben;  jelenleg a mű a XII. (Szák – Táv ) köteténél tart, s az Akadémiai Kiadó adja ki az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel közösen. Az első kötet kéziratának előszavát 1972 júliusában, Kolozsvárott Szabó T. Attila az alábbi reménnyel zárta le: „... használható kézikönyve lesz nemcsak a magyar nyelvtörténet művelőinek, hanem az erdélyi művelődéstörténet sok-sok kérdése iránt érdeklődő magyar kutatók mellett a román és a szász történeti jellegű kutatások munkásainak is.”
(2) Mai nyelvhasználattal: 'ő kegyelmük városként (mint város) értik (tudomásul veszik)' azt is,...
(3) Báthory István
(4) Nemcsak az akaratja szó erősebb szinonima a szándéka szónál, hanem szintagmatikus kiterjesztése is: teokelletes el vegezet Akarattia. Vö. Lukács László kiváló jezsuita egyháztörténész Balázs Mihály által idézett véleményével: „Egészen nyilvánvaló a kollégium alapító leveléből: a királynak kezdettől fogva az volt a szándéka, hogy Kolozsvárott fokozatosan egyetemet hozzon létre.” (Idézi Balázs Mihály: SZEGED, 2006/9. p. 32)
Bezár