Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A MTA Szegedi Területi Bizottságának két Szakbizottsága, a Filozófiai és Történeti, valamint Orvostudományi Szakbizottsága kerekasztal-megbeszélést kezdeményezett a SZAB dísztermében egyetemünk történetéről. A kerekasztal elnökségét egyetemünk rektora, Szabó Gábor egyetemi tanár, a moderátori szerepet Blazovich László egyetemi tanár vállalta.

A mintegy 90 főnyi érdeklődő sorából 15-en szóltak hozzá a kérdéshez, meglehetősen egyértelműen. A kerekasztal úgy fogalt állást, hogy Szeged egyetemének eszmei-szellemi elődje az 1581-ben alapított kolozsvári Báthory-egyetem.

A kerekasztal-megbeszélést elnöklő Szabó Gábor rektor hiányolta az ellenvélemény megjelenését, és úgy gondolta, hogy a kérdést még szélesebb körben nyilvánossá kellene tenni. Sajnos, az ellenzők köréből (már akiket megismertünk) nem vállalta senki a megjelenést vagy a véleménynyilvánítást annak ellenére, hogy a rendezvény helyét és időpontját a legszélesebb körben nyilvánosságra hoztuk.

Egyetemünk rektora javasolta, hogy egyrészt vitát kellene kezdeményezni a Szegedi Egyetem hasábjain, másrészt a Makk Ferenc professzor elnökletével megalakuló bizottság előterjesztést készítene, melynek alapján egyetemünk szenátusa az eszmei-szellemi előd kérdésében állást foglalhatna.
Újságunk, a Szegedi Egyetem – a rektori intenciónak megfelelően – vitát nyitott Szeged egyetemének történetéről. A szerkesztőség többeket név szerint is felkért. Péter László professzor és személyem a felkérésnek megfelelően reagált is, azonban Balázs Mihály professzor rövid nyilatkozatban közölte, hogy a most kezdeményezett vitában nem kíván részt venni.
Magyarázatként az alábbiakat fejtette ki. 1. tennivalói olyannyira sűrűsödtek, hogy gyors válaszra nem vállalkozhat; 2. különben is városunk Szeged című folyóiratában kifejtette a véleményét; 3. már az idővel és hellyel való takarékosság okán célszerű az ott leírtakat akkor elővenni, ha már szakszerű és alapos bírálatban részesült; 4. távolmaradásának fő oka, hogy más módszert tartana megfelelőnek egyetemünk múltjának megbeszélésére, mint amely most kialakulni látszik; 5. véleménye szerint egyetemünk minden polgárát megilleti a jog, hogy a kérdésben véleményt alkothasson intézményünk múltjáról.

Kívánatos lenne azonban, hogy az állásfoglalás minél alaposabb szakmai ismeretek birtokában történhessék, mégpedig csak azután, hogy a több mint négy évszázadról a korszak avatott ismerői kifejthették véleményüket.
Balázs Mihály professzor szó szerint az alábbiakat mondja: „Szerintem a szegedi egyetem műhelyei többségének szakmai igényessége szinte kötelezne is bennünket az ilyen típusú eszmecserék gondozására, ezek után lenne célszerű megfogalmaznunk a megtett út általánosítható jellemzőit”.
Balázs Mihály professzor kijelenti továbbá, hogy a legnagyobb örömmel társulna egy olyan értekezlethez, melyen a 16-17. századra szakosodott történészek filológusok vennének részt, akiknek véleményét könnyelműség lenne mellőzni.
Remélem, hogy megértettem Balázs Mihály professzor távolmaradásának sokarcú okát.
Koncentráltan tehát igaz az is, hogy – Balázs Mihály professzor szerint – egyetemünk minden polgárának joga van véleményt alkotni egyetemünk múltjáról, de ő a jelenlegi vitában nem vesz részt.
Odi profanum vulgus et arceo?
További javaslatai: 1. célszerű lenne Balázs Mihály professzornak a Szeged folyóiratban közölt álláspontjával akkor foglalkozni, ha szakszerű és alapos bírálat érkezne címére; 2. ha egy szakavatott történészekből és filológusokból összehívott értekezlet, megvitatva egyetemünk múltját, állást foglalna a kérdésben.
Két – egyáltalában nem költői – kérdésem van. Ad 1. Ki és hol lenne hajlandó megszólalási lehetőséget adni számomra? Például a Szeged folyóirat?
Ad. 2. Ki és mikor hívná össze azt a szakértő történészekből és filológusokból álló tanácskozást, akik állásfoglalást adnának közre egyetemünk múltjáról?
Magam ez utóbbi tanácskozásra feltétlenül elmegyek! Mert a jó pap is HOLTÁIG tanul.
Ha egyáltalán megéri.

Tisztelettel:
Minker Emil
professor emeritus