Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az 1880-ban Langer Vik­tor ze­ne­szer­ző ál­tal meg­ala­pí­tott Vá­ro­si Ze­ne­dét 1883-tól 1903-ig Szö­gi End­re mu­zsi­kus és ze­ne­szer­ző ve­zet­te. Eh­hez az idő­szak­hoz fű­ző­dik szá­mos új tan­tárgy be­ve­ze­té­se, va­la­mint az in­téz­mény nö­ven­dék­lét­szá­má­nak je­len­tős emel­ke­dé­se. 1904-től hív­ták meg a Ze­ne­de élé­re a ki­vá­ló mu­zsi­kust, König Pé­tert, aki szak­tu­dá­sá­val és szer­ve­ző­kész­sé­gé­vel év­ti­ze­de­ken át meg­ha­tá­ro­zó egyé­ni­sé­ge lett Sze­ged ze­nei éle­té­nek.

 

 

 

A ze­ne­ok­ta­tás in­téz­mé­nyi és szak­mai hát­te­re fo­lya­ma­to­san vál­to­zott, és pró­bált meg­fe­lel­ni az adott kor igé­nye­i­nek. A sok év­ti­zed­nyi át­ala­ku­lás ered­mé­nye­ként ala­kult ki a je­len­le­gi struk­tú­ra. Az in­téz­mény 1998-ig a bu­da­pes­ti Liszt Fe­renc Ze­ne­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­la ré­sze­ként mű­kö­dött, majd 1998-ban le­vált a Ze­ne­aka­dé­mi­á­ról, és a Sze­ge­di Fel­ső­ok­ta­tá­si Szö­vet­ség ala­pí­tó tag­ja­ként mű­kö­dött 2000. ja­nu­ár 1-jé­ig. Ek­kor az in­teg­rá­ció ré­vén lét­re­jött Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ka­ri jel­leg­gel mű­kö­dő önál­ló ok­ta­tá­si egy­sé­gé­vé vált. Si­ke­res ka­ri akkred­itá­ciót kö­ve­tő­en 2003. szep­tem­ber 1-jé­től a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem 11. ka­ra­ként, Ze­ne­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­lai Kar­ként, majd  – 2006 őszé­től – Ze­ne­mű­vé­sze­ti Kar­ként foly­tat­ja te­vé­keny­sé­gét. Ilyen mó­don ez az in­téz­mény volt az or­szág el­ső ze­ne­mű­vé­sze­ti ka­ra.

Hall­ga­tó­bá­zi­sa el­ső­sor­ban Csong­rád, Bács-Kis­kun és Bé­kés me­gyék­hez kap­cso­ló­dik, de be­is­ko­lá­zá­si te­rü­le­te és ki­su­gár­zá­sa or­szá­gos. A gyógy­sze­rész­kar mel­lett a ZMK-ra je­lent­kez­nek a leg­töb­ben az or­szág leg­tá­vo­lab­bi pont­ja­i­ról.

A ZMK leg­fon­to­sabb fel­ada­ta Sze­ged és az em­lí­tett há­rom me­gye hang­szer­ta­nár-, il­let­ve magánének­tanár-után­pótlásá­nak biz­to­sí­tá­sa, to­váb­bá a ré­gi­ó­hoz tar­to­zó ze­ne­kar­ok és szín­há­zak szá­má­ra fi­a­tal mu­zsi­ku­sok kép­zé­se.

A nyílt na­po­kat elő­fel­vé­te­li for­má­ban bo­nyo­lít­ják le, va­gyis meg­hall­gat­ják a di­á­ko­kat, és el­lát­ják ta­ná­csok­kal ar­ra vo­nat­ko­zó­lag is, hogy az adott di­ák egyé­ni­sé­gé­nek meg­fe­le­lő­en mi­lyen prog­ram­mal ér­de­mes ké­szül­ni a fel­vé­te­li­re. Ezt meg­elő­ző­en azon­ban már ko­ráb­ban is fi­gye­lem­mel for­dul­nak a ré­gió te­het­sé­gei fe­lé. Mind alap-, mind kö­zép­fo­kú ze­nei in­téz­mé­nyek­kel in­ten­zív kap­cso­la­tot tart fent a kar: a te­het­ség­ku­ta­tó te­vé­keny­ség­nek és a ver­se­nye­ken zsű­ri­ként va­ló rész­vé­tel­nek kö­szön­he­tő­en az in­téz­mény­nek jó rá­lá­tá­sa van az után­pót­lás­ra. Ke­rek Fe­renc, a ZMK dé­kán­ja hang­sú­lyoz­ta, hogy – a szak­ma ter­mé­sze­té­ből adó­dó szo­ros mes­ter-ta­nít­vány kap­cso­lat­ból fa­ka­dó­an is – igye­kez­nek vé­gig­kí­sér­ni a kö­zép­is­ko­lás di­á­kok, a fel­ső­ok­ta­tás­ban részt ve­vő hall­ga­tók, majd a vég­zett mű­vé­szek, ta­ná­rok pá­lyá­ját. Ez is mu­tat­ja, hogy az in­téz­mény­ben egy­ér­tel­mű­en hall­gató­cent-rikus kép­zés fo­lyik. A Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Kar fel­mé­ré­se sze­rint a ZMK-n ta­nu­ló hall­ga­tók vis­­sza­jel­zé­se rend­kí­vül po­zi­tív: na­gyon jó­nak ítél­ték meg a hall­ga­tó-ok­ta­tó vi­szonyt. „Ez min­ket is ins­pi­rál, hogy ilyen mó­don szin­te má­so­dik ott­ho­nuk­nak te­kin­tik hall­ga­tó­ink in­téz­mé­nyün­ket. Na­gyon jel­lem­ző ka­runk­ra ez a csa­lá­di­as lég­kör" – mond­ta a dé­kán.

 

ADATTÁR

A karon 44 oktató és 20 óraadó dolgozik, és közel 210 hallgatója van az intézménynek. A szakokon jellemzően négy-, öt-, esetenként hatszoros a túljelentkezés – a tavalyi év rekordot döntött 367 jelentkezővel. Nagyon sok olyan diák volt, aki első vagy második helyen adta be jelentkezését a karra.

 

Az or­szá­gos ver­se­nyek mel­lett, ame­lye­ken a kar ok­ta­tói zsű­ri­ként vesz­nek részt, az in­téz­mény ren­dez sa­ját ver­se­nye­ket is. „Ez a hall­ga­tó­ink­nak mint le­en­dő fi­a­tal mű­vé­szek­nek is fon­tos; de ne­künk is, mert ez­ál­tal a vonz­erőt fo­lya­ma­to­san ide tud­juk irá­nyí­ta­ni akár a ha­zai, akár a nem­zet­kö­zi élet­ből” – emel­te ki Ke­rek Fe­renc. A kar­nak szá­mos együt­te­se (Szim­fo­ni­kus Ze­ne­kar, Vo­nós Ka­ma­ra­ze­ne­kar, Kon­cert-fú­vós­ze­ne­kar, Ve­gyes kar – Gre­go­ri­án-együt­tes, ütő­e­gyüttes, har­son­a­e­gyüttes stb.) lép fel a vá­ros és a ré­gió kü­lön­bö­ző ren­dez­vé­nye­in, va­la­mint az egye­tem ün­ne­pi ese­mé­nye­in. A ZMK ilyen mó­don is a vá­ro­si kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nyek mel­lett Sze­ged és a ré­gió egyik ki­emel­ke­dő je­len­tő­sé­gű mű­vé­sze­ti cent­ru­ma.

„Mű­kö­dé­sünk­kel – re­mé­nye­im sze­rint – si­ke­rül át­men­te­ni a jö­vő nem­ze­dé­ke szá­má­ra is a ze­ne ki­su­gár­zó ere­jét. A tan­tár­gyi prog­ra­mon be­lül óri­á­si a vá­lasz­ték a ko­rai ba­rokk­tól a kor­társ ze­né­ig. A ze­ne­tör­té­net leg­je­len­tő­sebb szer­zői mel­lett min­den­ki­re nyi­tot­tak va­gyunk, és ke­res­sük az ér­té­ke­ket. Azon mun­kál­ko­dunk, hogy a ma­gyar ze­nei kul­tú­ra mint vi­lág­már­ka a jö­vő­ben is meg­ma­rad­jon" – fo­gal­maz­ta meg a kép­zés esz­mei cél­ját Ke­rek Fe­renc.

Je­les, ki­tün­te­tett mű­vé­szek, ki­vá­ló ta­ná­rok, fo­lya­ma­tos ze­nei ren­dez­vé­nyek, szo­ros mes­ter-ta­nít­vány kap­cso­lat: egy mon­dat­ban ez a ZMK.