A képzés
A Zeneművészeti Karon a képzés hét tanszéken zajlik, és elsősorban a Bölcsészettudományi Karral létrejött egy olyan együttműködés, amely a tanárképzést alapvetően meghatározta: ebben a BTK három, a TTK – az akusztika révén – egy tanszékkel vesz részt.
A ZMK-n eddig egyetemi szakon végzettek hangszerművész-tanári, illetve énekművész-tanári diplomát kaptak, a főiskolai szakokon pedig hangszertanár- (illetve énektanár-) kamaraművész diplomát lehetett szerezni. A 2007-ben induló tanévben már itt is a bolognai rendszer szerint felvételiznek a diákok. A karon két alapszakot akkreditált a MAB: az előadó-művészet, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapszakra lehet jelentkezni.
Alapszakok
Az előadó-művészet alapszaki képzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik előadó-művészi teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Magasfokú gyakorlati és elméleti készséget és tudást szereznek itt a hallgatók, ami hozzásegíti őket ahhoz, hogy kiművelt zenei ízléssel, technikával, formálókészséggel tudják a művészi szolgálatot ellátni zene- és énekkarokban, kamarazenei együttesekben. A zenei élet intézményeiben hasznos és aktív kulturális szerep betöltésére alkalmasak. A végzettek kidolgozott zenei készségekkel, kellő mélységű vokális és hangszeres, valamint megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
Az alkotóművészet és muzikológia alapszakon a hangsúly a zenetudományban való alapos elmélyülésre helyeződik a felkészítésben: a zenetörténeti korszakok, illetve a zeneszerzők életének elemzése kerül előtérbe, valamint az e területhez kapcsolódó legfontosabb kutatási módszerek elsajátítása.
A két alapszaknak összesen 22 szakiránya indul a szakon. A hároméves BA-képzés elvégzése után klasszikus előadóművész végzettség szerezhető. (Például fuvola szakirányon, ha valaki a BA-képzés után elvégzi a kétéves tanári mesterképzést, akkor lehet – példánk esetében – okleveles fuvolatanár; a művész mesterképzés elvégzése után pedig okleveles fuvolaművész.) A BA-képzés nem feleltethető meg mechanikusan a jelenlegi főiskolai képzésnek, annál ugyanis kevesebb. BA-képzettséggel zenekarban, kórusokban, művelődési házakban zenei referensként, zenei könyvtárakban lehet elhelyezkedni. Tanári képzettséget az MA (mesterképzés) keretében lehet szerezni, ezután lehet tehát művészeti iskolában vagy szakközépiskolában, illetve zeneiskolában tanítani. Emellett a végzett tanítványok közül sokan a Szegedi Szimfonikus Zenekarban, a Szegedi Nemzeti Színházban vagy akár az Állami Operaházban magánénekesként vagy kórustagként, illetve budapesti zenekarokban működnek közre. Az elhelyezkedési lehetőség optimálisnak mondható, az eddigi évfolyamok alapján közelített a száz százalékhoz.
Doktori és mesterkurzusok
Az alap- és mesterképzési struktúrára épül rá majd a hároméves doktoriskola, ami DLA-fokozatot (Doctor of Liberal Arts) jelent.
A kar vezetése folyamatosan törekszik arra, hogy emelkedjen az oktatói munka színvonala is. Ennek egyik eleme, hogy minél több oktató rendelkezzen megfelelő tudományos fokozattal. A ZMK saját doktoriskola kiépítésén dolgozik. Jelenleg hat minősített oktató dolgozik az intézményben: Csanádi László, Keresztes Eszter DLA-fokozattal, Kerek Ferenc, Temesi Mária DLA-fokozattal, habilitációval és Liszt-díjjal, Szecsődi Ferenc habilitációval és Liszt-díjjal, Huszár Lajos habilitációval és Erkel-díjjal rendelkezik.
2006 nyarán másodízben rendezték meg a Szegedi Művészeti Akadémiát és Mesterkurzust, ennek az eseménynek a ZMK oktatói mellett alapító tagként Marton Éva világhírű, Kossuth-díjas opera-énekesnő is aktív részese. A művészeti akadémia lebonyolításához a Szegedi Szabadtéri Játékok Kht. is jelentős támogatást nyújt. Ez is mutatja, hogy a karnak kiemelkedően jó az együttműködése a város kulturális intézményeivel, például a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, amely a ZMK legtehetségesebb tanítványait a diplomahangversenyeken kíséri; a Szegedi Nemzeti Színházzal, ahol a magánének szakos növendékek operavizsgája zajlik. A kar tevékenységét, a kulturális eseményeket számos esetben segíti a város Polgármesteri Hivatala. Az intézmény a művészet és a kultúra szempontjából kulcspozíciót tölt be: a város egyetlen hangversenyterme, a Fricsay Ferenc Hangversenyterem is az intézményben található, ahol évente több tucat koncertet rendeznek. A jövőben ennek a teremnek a fejlesztését is tervezik.
Zenei versenyek
A ZMK gyakran szervez saját versenyeket. Csak a legfajsúlyosabbakat említve: 2006-ban ötödik alkalommal rendezték meg a Simándy József Énekversenyt, amelyet Szeged városával közösen szervez meg a kar. Évek óta megrendezik a gitárversenyt és -fesztivált is, valamint a közelmúltban zajlott le a Hubay-hegedűverseny; kétévente orgonista találkozóra és fesztiválra kerül sor. 2006-ban másodízben tartotta meg az intézmény a Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. A kar öt éve intenzív együttműködést tart fenn a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társasággal, amelynek elnöke Kerek Ferencet kérte fel művészeti vezetőnek.
Évente több olyan koncertet tartanak Bartók szülővárosában, ahol a Temesvári Egyetem Zenei Fakultása és a ZMK hallgatói, művészei működnek közre.
Kapcsolatok
A kar szoros kapcsolatot tart fenn számos szakközépiskolával (Szeged, Budapest, Békéscsaba, Kecskemét), alapfokú intézményekkel (Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó). Így a ZMK a kezdetektől figyelemmel kíséri a fiatal tehetségek kibontakozását. Az intézmény ad otthont a több évtizedes múltra visszatekintő Kortárs Zenei Napoknak. A kar részt vesz az Erasmus-programban, intenzív kapcsolatai vannak többek között Kölnnel, Osnabrückkel és más német városokkal, valamint Pármával, Temesvárral, a turkui egyetemmel, emellett spanyol és svájci városokkal. Az intézményben többször fordultak meg világhírességek, a hazai és nemzetközi zenei élet legjelentősebb személyiségei, mint például Sass Sylvia, Marton Éva, Onczay Csaba, Polgár László, Sebők György és Schiff András.