Háromnapos régészeti konferenciát tartanak Szegeden

A régészeti szempontból komoly kihívásnak tekinthető 9. század Alföldjének tárgyi és kulturális hagyatékát mutatják be háromnapos konferencián a SZAB-székházban.

Második alkalommal rendezik meg Szegeden „Az Alföld a 9. században” című régészeti konferenciát, mely alcíméhez híven – Új eredmények – az 1992-ben tartott első seregszemle óta eltelt idő eredményeit hivatott összefoglalni. A középpontban ezúttal is az Alföld állt, melynek történeti-régészeti titkait járják körbe a szakemberek 2014. május 21. és 23. között.

– A 9. század a Kárpát-medence egyik forrásokban legszegényebb és ezért legismeretlenebb időszaka – hangsúlyozta a konferencia témájának kihívásait Révész László, a szervező SZTE BTK Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, aki maga is előadott az ülésen. – Mivel a korabeli írott források bővülésére nem számíthatunk, és a régészeti leletek is lassan gyűltek, ezért időre volt szükség, hogy többet tudjunk meg erről az időszakról – magyarázta a két konferencia közt eltelt hosszú időt.

A háromnapos tudományos tanácskozás több sarkalatos témával is bír, melyek komoly szakmai tanácskozásokat is életre hívtak. Ezek közt szerepel, hogy a Bolgár Birodalom kiterjedt-e az Alföld területére. Kimutatható-e az avar továbbélés? A peremterületek szláv népességéről milyen megállapítások tehetőek? A tudományos előadásokon túl továbbá könyvbemutatók is szerepelnek a konferencia programjában.

– Az előző alkalomhoz híven most is szeretnénk az elhangzottakat egy konferenciakötetben megjelentetni – utalt a jövőre Révész László. – Ami pedig a konferencia-sorozatot illeti, öt-hat évre szükség van ahhoz, hogy egy adott témakörben új eredmények szülessenek, így öt-nyolcéves távlaton belül lehet számítani a folytatásra – utalt a szakember a „Az Alföld a 9. században” harmadik felvonásának várható idejére.

 

Őszi Tamás

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_41

Kiss Attila az SZTE BTK Angol Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, több szervezet, köztük a Magyar Shakespeare Bizottság és a Magyar Anglisztikai Társaság (HUSSE) elnökségi tagja, utóbbinak egykori megválasztott elnöke, a hazai anglisztika megkerülhetetlen alakja. A grandiózus vállalkozás, a hétkötetes Az angol irodalom története sorozat második kötetének egyik szerkesztője tavaly, kiemelkedő életművének és szakmai sikereinek elismeréseként, Országh László-díjban részesült. Kiss Attila 2023 szeptemberében megvédte Kettős anatómia. Angol reneszánsz tragédiák a kora újkorban és ma című akadémiai doktori értekezését, 2024 áprilisában pedig hivatalosan is az MTA doktora lett.