Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

BUDAPEST OKTATÁSI ELŐNYE MEGKOPOTT, a fővárosi oktatási intézményeknél nagyobb a teljesítménycsökkenés – például beiskolázás, eredmények, vagy érettségi területén - mint az ország más iskoláiban – fejezte ki az egyik alapvető problémát a Fővárosi Pedagógiai Napok megnyitóján az oktatásért felelős főpolgármester-helyettes. Schiffer János a kompetencia felmérések eredményeire utalva szólt arról, hogy a fővárosi iskolák nem mindegyike teljesíti az igényeket. „Ez az intézményirányítás, ezeknek az intézményeknek a rendszere szétaprózódott, 24 helyre van telepítve. Még az a szakmai együttműködés sincs megfogalmazva igazából kötelező érvénnyel, amely legalább a párbeszéd érdekében szükséges. Ez az intézményrendszer viszonylag stabil, de ennek van hátránya is. Amikor megpróbáljuk az intézményrendszert mozgatni, azért, hogy alkalmazkodjon azokhoz az igényekhez, amit a piac megfogalmaz, amit megfogalmaz a felsőoktatás, akkor látjuk azt, hogy milyen rugalmatlanul, nehézkesen tud mozdulni a rendszer” - mondta Schiffer János. A gazdaság, társadalom és oktatás kölcsönhatásaival foglalkozó kétnapos konferencián Stumpf István politológus az oktatást az egyenlőtlenségeket újrateremtő talajnak nevezte. Kupa Mihály pedig tudásalapú társadalom helyett dudásalapúról beszélt, mivel a problémák egyik gyökerét abban látja, hogy négyévente újabb dudások, újabb reformtervekkel érkeznek, de alapvetően mégsem nyúl hozzá senki a rendszerhez.

 

A FELVI.HU KÉSZÍTŐI KAPTÁK AZ IDEI ELSŐ EKORMÁNYZAT DÍJAT. Három szervezetet tartottak érdemesnek a bronzplakett átvételére: az Educatio Kht. Országos Felsőoktatási Információs Központját (OFIK) a felsőoktatási információs szolgáltatásért – a www.felvi.hu , illetve az e-jelentkezés létrehozásáért –, a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát a kormányzati és önkormányzati elektronikus szolgáltatások fejlesztéséért, valamint az APEH-et az elektronikus adózási rendszer megteremtéséért. Az Elektronikuskormányzat-központ idén először ítélte oda az elismerést azoknak a központi közigazgatási szervezeteknek, amelyek a legtöbbet tettek az elektronikus szolgáltatások és az informatikai rendszerek fejlesztéséért. A díj az OFIK-nak a magyarországi központi közigazgatásban, továbbá az eKormányzat eredményeinek felhasználásában elért kiemelkedő teljesítményét hivatott elismerni.

 

HUNGARIAN RESEARCH DIRECTORY címmel új kiadvány segíti a kutatók, egyetemek és kutatóintézetek európai partnerkeresését. A kötet a kutatóintézetek és doktori iskolák szakmai tevékenységét mutatja be angol nyelven, illetve 10 kutatás-fejlesztési területen tevékenykedő cég mutatkozik be Magyarország mind a hét régiójából. A Hungarian Research Directory 2005 a magyar tudományos élet szereplőinek mobilitását kívánja elősegíteni, hogy nemzetközi együttműködéseken és ösztöndíjakon keresztül kutatóink bekerülhessenek a nemzetközi vérkeringésbe, fejleszthessék szakmai ismereteiket, és hozzájáruljanak az Európai Unió versenyképességének növeléséhez. A könyvben 247 kutatóintézet, kutatócsoport és doktori iskola, valamint 10 kutatás-fejlesztési területen tevékenykedő cég mutatkozik be Magyarország mind a hét régiójából. A kiadványt megjelentető Tempus Közalapítvány EU6 Irodájának célja, hogy a későbbiekben minél több intézmény éljen a megjelenési lehetőséggel, így a kutatási profilú intézmények könnyebben fogadhatnak kutatókat, vagy találhatnak partnereket európai együttműködési projektjeikhez. A fizikai, természettudományi, technológiai, egészségügyi, társadalomtudományi és bölcsészeti kutatásokat folytató intézményeket bemutató kötetet a kutatói mobilitási központokhoz, nagykövetségekhez, kulturális intézetekhez és külföldi kutatóintézetekhez juttatják el, de a kiadványban szereplő magyar kutatócsoportok jegyzéke megtalálható a Tempus Közalapítvány honlapján is.

 

A MAGYAR AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG állítása szerint jövőre harminc olyan szak indul egyetemeken és főiskolákon, amelyek nem felelnek meg a szakmai követelményeknek. A diákokban ezek után pedig joggal vetődhet fel a kérdés: olyan diplomáért küzdenek éveken át, amely később használhatatlan lesz? A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) minden szakindítási kérelemről megállapítja, megfelel-e a követelményeknek, ezután pedig javaslatot tesz az adott szak indítására vonatkozóan. Fontos azonban tudni, hogy ezeket a javaslatokat az oktatási miniszter figyelembe veszi, de felül is bírálhatja. Ez történt most is, amikor a MAB összegzését összesen nem kevesebb, mint harminc szak esetében ítélte meg másként az oktatási miniszter. Magyar Bálint korábban azt mondta: a MAB véleményét néha azért kell felülbírálni, mert egy-egy régióban erős társadalmi és piaci igény van egy-egy képzésre. Az OM szerint a december 15-én megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztatóban minden érintett szaknál lábjegyzetben szerepel majd az, hogy a szak indítására két évre kapott jogosultságot az intézmény. Ez azt jelenti, hogy ezután újra kell kérelmezniük az egyetemeknek a szakindítást.

 

JÖVŐRE FÉLMILLIÁRD FORINTOT FORDÍT AZ ÁLLAMI DIGITÁLIS TANAGYAGOK FEJLESZTÉSÉRE – hangzott el a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvkiállítás és vásár megnyitóján. Magyar Bálint oktatási miniszter a Műegyetemen tartott kiállításon elmondta: jövőre 400-500 millió forintot fordítanak majd digitális tananyagok kifejlesztésére. Ez nem csak e-könyveket jelent, hanem például olyan animációkat is, melyek segítségével jobban megérthetők bonyolultabb számítások, törvényszerűségek. Hasonló digitális tananyagokkal korábban már előrukkolt a tárca: a Sulinet Digitális Tudásbázis másfél éve kínál netről összeállítható tanmenetet pedagógusoknak, de az oldal tartalmát - oktatási célra - ingyenesen felhasználhatják mások is. Az egyetemi tankönyvek, jegyzetek kiadásának költségeit 70 százalékban a nyomtatási, szállítási és egyéb logisztikai kiadások alkotják. Ezzel szemben a digitális formátumban kiadott e-könyveket ezek a költségek nem terhelik. A tárca információi szerint az egyetemi tankönyvek, jegyzetek kapcsán az egyik komoly főfájást okozó jelenség ezek illegális fénymásolása, terjesztése, másolása. A digitális kiadásnál azonban lehetőség van jogkezelő rendszer (DRM) segítségével figyelemmel kísérni a felhasználást, így kiszűrhető például a nagyüzemi jegyzetfénymásolók működése. A tárca tervei szerint a kifutott köteteket már csak elektronikus változatban adnák ki, 2007-től pedig a Nemzeti fejlesztési terv második szakaszának indulása után még fokozottabb hangsúlyt helyeznének a digitális tankönyvpiac fejlesztésére.