2024. április 24., szerda English version
Archívum  --  2005  --  4. szám - 2005 március 7.  --  Egyetemi élet
Innováció és növekedés
Az innovatív vállalkozások fejlődése nélkül a gazdaság tartós növekedése hosszútávon elképzelhetetlen – jelentette ki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese az innovációs kezdeményezések finanszírozási lehetőségeiről a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség bemutatkozó konferenciáján.
Ez év januárjában regionális innovációs ügynökség kezdte meg működését a Dél-alföldi régióban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával. A szervezet alapvetően a kutatói és a vállalkozói szféra közötti koordinációs feladatok ellátására, valamint az innovációs tevékenységekhez való finanszírozási lehetőségek nyújtására jött létre nyolc konzorciumi tag részvételével. Az innovációs ügynökség a széles nyilvánosság előtt az SZTE Tanulmányi és Információs Központjában rendezett nyitó konferencián mutatkozott be. A tanácskozás célja, az ügynökség szolgáltatásainak bemutatása, konkrét tevékenységeinek részletes, minél szélesebb körben történő ismertetése volt.
A konferencia nyitóelőadását a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese tartotta az állami szerepvállalásról innováció területén.
– Ha azt akarjuk, hogy az emberek jobban éljenek, akkor igenis az innovációra, a kutatás-fejlesztésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, és ebben az államnak is óriási szerepe van – mondta Lippényi Tivadar.
 
Az innovációra nagyobb hangsúlyt kell helyezni – mondta Lippényi Tivadar. Fotó: Segesvári Csaba
 
A szakember szerint olyan fejlesztéspolitikára van szükség, mely eredménye nemcsak egy-egy szektor fejlődése, hanem a gazdaság fejlődése és a régiók felzárkózása.
A vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordításainak zöme a hazánkban megtelepedett multinacionális cégeknél jelentkezik. Kevéssel haladta meg a négyszázat azoknak a vállalkozásoknak a száma, melyek saját K+F ráfordításaik után adókedvezményt vettek igénybe – tudatta a szakember.
Ki kell alakítani azokat a regionális tudásközpontokat, ahol az egyetemek, a vállalkozások és a különböző ezt segítő szolgáltató intézmények képesek együttműködni – közölte Lippényi Tivadar.
Hazánk más uniós országokhoz képest lemaradt a felsőoktatásban természettudományos és műszaki területen oktatott hallgatók számában. Ma már több nagy technológia intenzív befektetés megvalósulásának az az gátja, hogy nincs elegendő jó szakember – hangsúlyozta az elnökhelyettes.
A tavaly elindított Regionális Egyetemi Tudásközpont pályázat célja az volt, hogy a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a vállalkozások egy adott területen hozzák létre azt a kritikus tömeget, amely lehetővé teszi nemzetközi szinten is sikeres projektek megvalósítását. Az elmúlt évben 6 intézmény nyert el összesen 9 milliárd forintot, idén a rendelkezésre álló 6-7 milliárd forintból 4 vagy 5 programot támogatnak.
A megfelelő innovációs ismeretekkel rendelkező szakemberek száma nagyon csekély – közölte az SZTE innovációs igazgatója. A vállalkozások mellet a közfinanszírozású intézményekben, egyetemeken, kutatóintézetekben és a nem rég alakult –  jórészt pályázati forrásokból létrehozott – innovációs intézményrendszerben is szükség lenne olyan munkatársakra, akik felkészülten tudják e feladatokat menedzselni – jelentette ki Buzás Norbert. Szükség lenne olyan menedzserekre, akik tisztában vannak az innovációs folyamatok specialitásával, az iparjogvédelem alapjaival, ismerik a módját annak, hogyan kell a  szellemi tulajdont gazdaságilag hasznosíthatóvá tenni és a finanszírozás folyamatait is legalább alapvető szinten átlátják.
A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség a rendszerezett ismeretátadásra több lehetőséget is lát – fejtette ki az innovációs igazgató. Az elkövetkező hónapokban az ügynökség tematikus napokat, workshopokat rendez, ahol egy adott témában felkészült előadók tartanak előadásokat. Azoknak, akik a közelmúltban alapítottak kis céget egyetem, vagy kutatóintézet segítségével, illetve valamely innovációs központban kezdtek el dolgozni átfogóbb képzést szervez az ügynökség. Itt az érintettek megismerkedhetnének a hazai és a nemzetközi intézményrendszer sajátosságaival, a szellemi jogvédelem és a finanszírozás kérdéseivel.
A hosszú távú cél egy iskolarendszerű akkreditált innovációsmenedzser-képzés létrehozása, amely egy egyéves szakirányú továbbképzés lenne a Szegedi Tudományegyetemen.
Jelenleg az SZTE Gazdaságtudományi Karán a vállalkozásfejlesztés szakirányos hallgatók tanulnak két féléven keresztül innováció menedzsmentet. Hasonló kurzusokra van igény más karok részéről is. A Természettudományi Kar és az Általános Orvostudományi Kar már jelezte, hogy a végzős, valamint a doktorandusz hallgatók számára kívánatos lenne egy, a tudástranszferrel kapcsolatos képzés megszervezése. A végleges döntés még nem született meg, de a következő tanévtől valószínűleg elindul az innovációs ismeretek oktatása a TTK-n is.
F. J.

szgep_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár