A szegedi és a veronai egyetem közös hasonmás kiadásban a világ egyik legrégebbi Dante-kódexét jelenteti meg. A reprezentatív, kilencvennégy miniatúrával, rajzokkal és iniciálékkal díszített kódex a költő halála után egy-két évtizeddel az 1330-as vagy 1340-es években keletkezett. Az Isteni Színjáték majd teljes szövegét tartalmazza. Az egyetlen példányban fennmaradt kódex a tudósok ismerete szerint Nagy Lajos királyunk tulajdonában volt, majd több corvinával együtt a törökök Konstantinápolyba szállították. 1877-ben került ismét Magyarországra, a budapesti Egyetemi Könyvtár tulajdonába.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkara az Olasz Kulturális Központban csütörtökön rendezett konferenciát e páratlan értékű kötetről.
A meghívón tízórai kezdést jelöltek meg a szervezők. Egy neves újságíró szakmai tanácsait megfogadva, tíz perccel korábban érkeztem, hogy beleszippantsak a levegőbe, füleljek egy keveset, néhány apró kérdést intézzek a büfében kávézókhoz.
Úgy döntök, hogy kérdéseimmel várok a szünetig. Előbb meghallgatom az előadásokat. Pál József, az olasz tanszék vezetőjének köszöntője után kétségek ébredtek bennem tervemet illetően. A rossz sejtés, amit a – biztos lesz tolmács – gondolat optimizmusával próbáltam elhessegetni, valósággá vált. Rajtam kívül mindenki beszélt olaszul. És természetesen egy ilyen komoly tudományos munkafolyamatnak az előkészítése két egyetem együttműködésében egy közös nyelvet igényel. Így hát szerényen kiballagtam az előtérbe, és a Kulturális Központ referensétől egy interjú-időpontot kértem. Az ebédszünetben Pál József készségesen állt rendelkezésemre.
A kódexről a Olasz Kulturális Központban rendeztek konferenciát. Fotó: Nagy László
– Milyen tudományos jelentősége van a közel hatszáz éves Dante kódex feldolgozásának és kiadásának?
– A Dante művek kutatása szempontjából nagyon érdekes lehet, hogy a ma ismert legkorábbi írást tanulmányozhatjuk. A modern dantisztika eddig Giovanni Boccaccio által kiadott Isteni Színjátékra támaszkodott. Ez a másolat viszont nem sokkal Dante halála után már elkészült, így ez nevezhető a legkorábbi kommentárnak. Ez azért is különleges, mert az eredeti műre vonatkozólag új ismereteket is szerezhetünk. Magáról a kódexmásolóról is sokat elárul az írás, sőt a kor nyelvezetéről is. Feltételezéseink szerint, melyben egy órája egyeztünk meg, valószínűsíthető, hogy a mű Velencében íródott. A könyvet kilencvennégy miniatúra, több rajz, és iniciálé díszíti. Figyelemre méltó, hogy míg az író nem tartozott a legfinomabb kezű másolók közé, addig a miniatúrák készítője rendkívül magasan képzett, valószínűleg a Giotto festői iskolához tartozó művész volt. A lapokon török széljegyzetek vannak, melyeket Konstantinápolyban írtak hozzá. Érzékelhető, hogy milyen sok tudományterületnek tartogathat meglepetéseket munkánk.
– A kódex valószínűleg Magyarországról került török kézbe. Mire alapozható e feltevés?
– A kódex történetéről még folynak a kutatások. Ami biztos, hogy az 1600-as években, mikor a törökök kivonultak Európából, ugyanarra a helyre került, ahová az országunkból elvitt corvinák, Konstantinápolyba. Ez persze nem bizonyítja, hogy a Kárpát-medencéből hurcolták volna el. Mindenesetre a corvinákkal együtt 1877-ben visszakaptuk, és jelenleg is a Budapesti Egyetemi Könyvtár birtokában van. Amint az előbb említettem, a török „fogság” idején kerültek a kódex lapjaira a margináliák, melyek egy egész más kultúra gondolatait, bölcsességeit tartalmazzák. Ezeket Berta Árpád, a bölcsészkar dékánja elemzi majd.
– Hol tartanak a feldolgozásban? A mai konferencián milyen témák megvitatására került sor?
– A megbeszélés tárgya az elmúlt három év munkájának ismertetése, értékelése volt. Ismertettük, hogy a különböző szakterületek képviselői meddig jutottak, hogyan kapcsolhatók öszsze a tanulmányok, miként tudjuk segíteni egymást a különböző társterületeken. A következő konferencián fogjuk véglegesíteni az egész anyagot. Nagy a felelősség rajtunk. Fontos, hogy amit kiadunk, az a történelem előtt vállalható legyen, hiszen az elkészült kötet hosszú évekre meghatározza majd az egész világ dantisztikáját.
– Hogyan jutottak el Dante-hoz, és miért éppen a szegedi és a veronai egyetem együttműködésében végzik a tudományos munkát?
– Volt egy hasonló együttműködés a két intézmény között, amikor egy szintén középkori iratot, a híres aranybullát adtuk ki. Akkor a veronai, és a szegedi egyetem jogi karának közös munkájával. Három éve a bölcsészkarok is eldöntötték, hogy egy hasonló nagy vállalkozásba fognak, és jelentőségét tekintve hamar egyértelművé vált, hogy ezt a kódexet dolgozzuk fel.
– Beszélne magáról a publikációról?
– Az ilyen jellegű munkáknál a legfontosabb az úgynevezett transzkripció, az átírás. Gyakorlatilag a mai olvasó számára ezek a betűk nem olvashatók. Ez a munka a veronai egyetem szakembereinek a feladata. Ezt már felerészben el is végezték. Maga a kötet két részből áll majd. Az egyik a kódex hasonmás kiadása, mely tartalmazza az átírást, majd az Isteni színjáték mai ismereteink szerinti változatát. Azt még nem döntöttük el, hogy a Babits fordítást bele tesszük-e. A második könyv egy tanulmánykötet lesz, mely végigköveti a kódexet. Ebben a könyvbe olvashatók majd a mű történetéről, a nyelvi problémákról szóló tanulmányok. Külön dolgozat készül a miniatúrákról és a művészeti értékéről, ezen kívül a XIV.- XV. századi magyar könyvkultúráról is, és Dante írásainak hatásáról Magyarországon. Nagyjából ezek a témakörök. A kiadást egy veronai nyomda készíti, és a tervezett időpontja 2006.
– Kik vesznek részt a munkában?
– Nagyon sok szakember dolgozik a kutatásokban. Mindenkit nem tudnék felsorolni. A csoportot négyen vezetjük. Giampaolo Marchi a veronai egyetem idegen nyelvi karának dékánja, és jó magam vagyunk a kötet szerkesztői. Berta Árpád a bölcsészkar dékánja, és Mario Lombardo a veronai egyetem irodalmi karának vezetője segít még az irányításban. Összefogott, jól koordinált munka kell ahhoz, hogy ez a történelmi jelentőségű kötet létre jöhessen. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a kollégákra nagy felelősség hárul, hiszen a jövőben, aki az Isteni Színjáték eredeti művéhez a legközelebbi másolatot szeretné tanulmányozni, a mi kiadásunkat lapozza majd.
Dobó Csaba