Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Minker Emil kutatásai mindenki számára világossá tették, hogy az 1921-ben Szegedre átköltöztetett kolozsvári egyetem (s így közvetetten a szegedi universitas) eszmetörténeti, intézményi gyökerei Báthory István 1581-es egyetemalapítási nyilatkozatáig vezethetők vissza. Az azonban még 2005-ben sem eldöntött tény, hogy a Szegedi Tudományegyetem magáénak tekinti, magáénak tekintheti-e a Báthory-féle örökséget.
Az egyetemtörténetet kutató gyógyszerészprofesszor rámutatott: az 1872-ben Kolozsvárott Ferenc József által meglapított egyetem (mely 1921-ben Szegedre költözött) előzményei 1581-ig nyúlnak vissza, mikor is Báthory István erdélyi fejedelem a jezsuiták segítségével kétkarú, bölcseleti és teológiai fakultással rendelkező egyetemet szervezett a városban. Ezt követően kisebb-nagyobb megszakításokkal működött egyetem Kolozsvárott, Mária Terézia 1774/1775-ben jogi és orvosi karral egészítette ki, II. József uralkodása alatt líceummá fokozták le.
A több mint négyszáz esztendős intézményi gyökereket az SZTE első rektora, Mészáros Rezső, majd utódja, Szabó Gábor is elfogadni látszott, egyes történészek, kultúrtörténészek, jogtörténészek azonban tiltakoztak a felvetés ellen. A Báthory-hagyomány a mai napig sem vált az integrált universitas identitásának szerves részévé. Szabó Gábor rektor a Szegedi Egyetemnek úgy nyilatkozott, ő már két és fél éve kezdeményezte, hogy tudományos konferencia tisztázza pro és kontra az érveket, a történelmi hitelesség kérdését. Ez még nem jött létre. Az ünnepi tanév tehát annak jegyében zajlik, hogy 2006-ban 85 éves a szegedi felsőoktatás. A Báthory-féle (2006-ban 425 esztendős) gyökereket akkor lehet elfogadni, ha tudományosan megalapozottá válnak. Az rektor úgy véli, az egyetem közvéleményének kell döntenie ebben a kérdésben.
Kérdés, egy ilyen szituációban komolyan mérlegelhető-e, hogy Báthory István nevét vegye fel esetleg az ünnepi esztendőben a szegedi egyetem, mint arra Anderle Ádám történészprofesszor (a BTK Hispanisztika Tanszék tanszékvezetője) a Magyar Tudomány című folyóirat 2004/11. számában a Minker-kötetről írott recenziójában utalt („Báthory Egyetem?").
Minker Emil szerint mindenképpen megfontolandó ez a lehetőség,  hiszen Báthory István neve egész Európában jól cseng. Ruszoly József jogtörténész-professzor szerint viszont túlzás lenne Báthory István nevét előhúzni a cilinderből, ezt legfeljebb csak PR-szempontok magyarázhatnák. Úgy véli, a modern értelemben egyetemnek tekinthető elődintézmény 1872-ben alakult meg, 1581-től 1872-ig akkora kihagyások mutatkoznak, melyek kétségessé teszik a folytonosságot. Ráadásul az is vitatható, hogy az 1581-1872 között Kolozsvárott működő intézmények mennyiben tekinthetők egyetemnek. Hasonlóan vélekedett lapunknak nyilatkozva Pukánszky Béla neveléstörténész-, iskolatörténész-professzor is, aki elmondta: egy felsőoktatási intézmény középkori, illetve a kora újkori gyökereire való hivatkozás csak akkor állja meg a helyét, ha megfigyelhető a folyamatosság, mint az egykori nagyszombati, ma bizonyos budapesti egyetemek között. A szegedi egyetem esetében a kontinuitás szerinte is csupán 1872-től datálható, a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári megalapításától. Pukánszky Béla a rektorhoz hasonlóan úgy véli, mindenképpen olyan fontos, szakmai kérdésről van szó, amelyről konferenciát kellene rendezni, s erre meghívni a pestiek közül például Szögi Lászlót, az egyik legnagyobb hazai egyetemtörténészt.  
Anderle Ádám viszont azon a véleményen van, hogy ebből a kérdésből nem szabad tudománytörténeti vitát provokálni. A 16. század végétől rögzíthető előzmények szerinte tagadhatatlanok: azt kell eldönteni, hogy a rendkívül szoros erdélyi kapcsolatokkal rendelkező szegedi egyetem új identitásának keresésekor milyen gyökerekhez nyúl vissza, felkarolja-e a senki által nem vállalt, gazdátlan, 1581-től kezdődő erdélyi magyar felsőoktatási örökséget. Ebből a szempontból ő elfogadhatónak tartaná a Báthory István Tudományegyetem elnevezést, de ugyanígy elfogadná Szent-Györgyi Albert, József Attila vagy egyéb felmerülő szegedi kötődésű személy nevét is. Egyet azonban fontosnak tart hangsúlyozni: nem tudományos vitákon, hanem barátságos beszélgetésekben kell az esetleges névadást előkészíteni, hogy majd bölcsen dönthessen az Egyetemi Tanács.
Báthory-kérdésben tehát elkerülhetetlennek tűnik a vita. Állunk elébe. Ha nyíltan ütköztetjük a konkurens álláspontokat, jobban járunk, mint ha még sokáig kerülgetjük a forró kását.