Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A 2000. január 1-jén megalakult integrált szegedi univetsitas keresztelését késhegyre menő harcok előzték meg. Végül kompromisszumos megoldásként a futottak még kategóriában landoltak az elődegyetemek névadói, József Attila és Szent-Györgyi Albert is, s a semlegesnek tűnő Szegedi Tudományegyetem nevet kapta az újszülött. De jó-e az, hogy a városról kapja nevét az egyetem, vagy egy híres személyiségről elnevezett intézményre hamarabb felfigyelne a nagyvilág? Korábban többször felmerült, hogy új, a kor viszonyaihoz és elvárásaihoz jobban igazodó nevet kellene adni egyetemünknek, mert hagyományainkat, az itt folyó oktatás minőségét is jobban kifejezné egy neves személyiségünkhöz köthető elnevezés. Ha a változtatás mellett döntünk, mi adna erre megfelelőbb alkalmat, mint a mostani jubileumi tanév? A rendkívül szerteágazó névváltozatokhoz pro és kontra is találunk megfontolandó érveket.
Kiindulásként meg kell jegyeznünk, hogy sokan kiállnak a már megszokott Szegedi Tudományegyetem elnevezés mellett. (Például az egyetem létére igencsak támaszkodó és imázsát feltehetően erre is alapozó városvezetés.) Hogy az otthont adó város nevével is lehet hagyományt teremteni, azt bizonyítja többek között Oxford és Cambridge példája is. Az egyetem rektora, Szabó Gábor sem látja jelenleg aktuálisnak a változtatást. „Mára elég jól bejáratódott a Szegedi Tudományegyetem elnevezés, a nemzetközi ranglistákon is „University of Szeged”-ként szerepelünk. Ha és amennyiben viszont felmerül az esetleges változtatás kérdése, állunk elébe, ám nagyon körültekintően kellene kiválasztani azt a nevet, akihez kötni lehetne az egyetemet. Ha az Egyetemi Tanács ezt kezdeményezi és elfogadja, akkor én mint rektor ezt akceptálom, s biztos megtaláljuk a megfelelő elnevezést. A saját véleményem azonban az, hogy az elmúlt időszakban jól csengő márkanév lett a Szegedi Tudományegyetem itthon és a nagyvilágban is” – nyilatkozta lapunknak az egyetem vezetője.
Egyes egyetemi vélemények szerint az a gond Szeged nevével, hogy az iskola szegedi múltja nem fejezi ki az egyetem ennél sokkal régebbre nyúló eredetét. A történelem viharaitól többszörösen is megtépázott egyetemünk ugyanis Kolozsvárról költözött Szegedre 1921-ben, a trianoni diktátum után. 

A Kolozsvári Egyetemet 1872-ben alapította névadója, Ferenc József, ám már jól kiépült, működő alapokra tehette mindezt. Ahogy arra legutóbb Minker Emil, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Tanszék emeritus professzora „A szegedi egyetem elődei” című, 2003-ban megjelent munkájában rámutatott, a Kolozsvári Egyetem egészen a XVI. századra vezethető vissza: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, aki a tudomány támogatásának hasznosságát hamar felfedezte és kihasználta, a litván vilnai egyetem mellett Kolozsváron is iskolát alapított 1581-ben, melyet XIII. Gergely pápa 1582-ben egyetemi rangra emelt.

 

 

 

Minker Emil lapunknak elmondta, bár a Báthory alapította egyetem semmiképpen sem nevezhető az SZTE hivatalos jogelődjének, ám a XVI. századtól létező egyetemi és városi kultúra örököse lehet az 1872-ben létrejött Kolozsvári Egyetem, amely tagadhatatlanul elődintézményünk. (Ezt hivatott igazolni az is, hogy az SZTE egyetemi napja hagyományosan november 11-ére esik, amely dátum is a Kolozsvári Egyetem első hivatalos tanítási napjának állít emléket. Az SZTE identitásának kettősségét jól mutatja, hogy az Egyetem Napját a Ferenc József-féle kolozsvári egyetem első tanítási napjához kötődve ünnepeljük, ugyanakkor külön megemlékezünk a szegedi felsőoktatás évfordulóiról, így most a 85.-ről. Sokan viszont tévesen jelentik ki, hogy 85 éves az egyetemünk.) Ha tehát az intézményi gyökereket tekintjük, jogosan kaphatná egyetemünk Báthory nevét, ami egyébiránt egész Európában a kulturális és oktatási hagyományok szimbóluma – fogalmazott a kutató.
Minker Emil nézetét persze sokan vitatják, hiszen az egyetemi oktatás többször szünetelt Kolozsváron. (Bővebben lásd lent.) Igaz, több nagy európai egyetem nem veszi ennyire komolyan a jogi csűrcsavarokat. Az amszterdami egyetem például az 1600-as évektől eredezteti önmagát, ugyanakkor csak az 1800-as évek elején adott ki először egyetemi diplomát, addig egyetemi tanulmányokra felkészítő intézményként működött.
Ezek mellett az egyetem 85 éves szegedi korszakában is bőven találhatnánk esélyes keresztapát. Ilyen lehetne gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, akinek vitathatatlan érdemei voltak az intézmény Szegedre telepítésében, és akinek sokat köszönhet az egyetem. Többek között ő csábította haza Szent-Györgyi Albertet is, aki mindig roppant hálával nyilatkozott a miniszterről. Viszont kifogásként felmerülhet vele szemben a szegedi Hattyas-lakótelep példája. Ugyanis a régebben Klebelsberg nevét viselő telep lakosai igencsak nehezen gyürkőztek meg a nem egyszerű névvel, és hamarosan „Klebi”-ként emlegették az államférfit. A nehéz kiejthetőség mellett még a név németes hangzása miatt is aggódnak sokan, félve, hogy nemzetközi színtéren német egyetemként könyvelnének el minket a felületesek.
Egyetemi múltunk nagy alakjai közül mindenképpen kiemelkedő Szent-Györgyi Albert és József Attila, és legtöbben talán őket látnák szívesen az elnevezésben. E téren azonban igen diplomatikus az egyetem vezetése. A sokáig József Atilla nevét viselő, és nem véletlenül őt támogató karok és a Nobel-díjas professzort előnyben részesítő élettudományi fakultások konfliktusát elcsendesítette, hogy Szent-Györgyi Albert nevét felvette az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, míg József Attila nevét december 9-étől a Tanulmányi és Információs Központ viseli majd.
Persze válogatni még így is lehetne. A rengeteg híres matematikus, természettudós mellett akár Bibó István, Bálint Sándor, Sík Sándor is méltó lenne a címre, nem is beszélve a kissé méltatlanul háttérbe szorított Radnóti Miklósról. Ha már nevet változtatnánk, az integrált egyetem névadójának mindenképpen az egységet kifejező személynek kellene lennie, és az előbb idézett nagyságok, bár saját területükön vitathatatlanul nagyot alkottak, nem igazán felelnek meg e kritériumnak.
Az összesítésben Szent-Györgyi Albert – mint az egyetem majd összes karának életében komoly szerepet játszó egykori rektor – testesíthetné meg leginkább az integrált egyetemet. A modern tudományban is méltán világhírű tudósként pedig egyetemünk nívóját, eredményeit, és a nemzetközi színtéren képviselt helyét is szimbolizálná.
Igaz, mint fentebb említettük, az egyetemen belül működő Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum már több éve viseli Szent-Györgyi Albert nevét. Megkeresésünkre azonban Lonovics János centrumelnök elmondta, a mai oktatásban sokszor fel kell vennünk a versenyt külföldi, nívós egyetemekkel. Ebben a versenyhelyzetben nem is indulhatnánk jobban, mint hogy egy világszerte elismert tudósunk nevét viseljük. Az elnök emellett úgy véli, nem akadály, hogy a centrum és az egyetem egyaránt őrizze Szent-Györgyi nevét, de ha csak ezen múlna a Szent-Györgyi Albert Tudományegyetemmé válás, a centrum bizonyára hajlandó lenne lemondani a névről.
Konklúziót vonni nehéz, egy azonban biztos: az egyetemünk hozzáadott értékét is biztosító elnevezés minket, egyetemi polgárokat is minősít a világban.