Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Gyerekkoromban többször is láttam a tévében a Bors nénit, de nem szerettem. A városi gyerekek szórakozásának tűnt ez a meseszínházasdi, a történet lényegét sem értettem – Lackó elmegy a boltba borsért, kiborítja, és fél a következményektől. Saját, egészséges falusi neveltetésem miatt nem értettem a fiú félelmeit, hogy miért nem megy haza, és mondja meg, mit csinált, különben sem volt az egésznek semmi realitása – boltba a kislányok mennek, nem holmi Lackók.
Felnőttként megváltozik az ember hozzáállása a gyerekszínházakhoz – tudja, nagyobb élmény a gyerekeket nézni, mint a színpadot. Aztán a Bors néni rávilágított arra, hogy eddig nem nagyon láthattam jó mesedarabot, ha ezek a következtetéseket vontam le. Kicsit meglepett, amikor az előadás elején mint börtönőrök állták körbe a nézőteret a színitanodások, de a gyerekek jobban megszokták a folyamatos felügyeletet. Megérkezett a Játékmester is, Boncz Ádám, aki olyan dinamikusan, a közönség spontán megnyilvánulásait tökéletesen kezelve, szeretettel énekelt és táncolt a színpadon, hogy három perc elteltével a Három Kívánság című műsorban éreztem magam. A darab azon részében, amikor a nappá avanzsált arany és ezüstszínű labdákat dobálták a közönségbe, biztos voltam benne, hogy Dévényi boldog lenne, ha velünk lehetne. Ő nem volt, viszont volt néhányszáz tíz éven aluli, akik énekeltek, táncoltak, rajzoltak, versenyeztek, kiabáltak és ugráltak – tökéletesen rendezett káosz uralta a nagyszínházat.
Pásztor Erzsi Bors néni szerepében nem alakított különösebben maradandót: kedves, néha kicsit ijesztően, gyermekien együgyű, többnyire ahogy a felnőttek a gyerekek szerint kedves nagymamát képzelik el. Nemes Nagy Ágnes írta ilyennek, egy nagy adag természetességgel lehetett volna segíteni rajta, de a rutinnak hála egy skatulya-mesenagymama billegett a színpadon.
De a multifunkcionális díszletek, Boncz Ádám mindig időszerű, sosem tolakodó fellépése és a mindenhol kéznél lévő énekes-táncos segítők bebizonyították, hogy egy mesedarab képes ellátni a funkcióját: szórakoztat. Ennek kulcsa a rendező, Novák János.