Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Akár egy jó házibuliban is érezhettem volna magam, az arány is jó volt, tíz lányra egy fiú, de mire leesett, hogy a Kultúr Zugban ez egy olyan csendes, ülős lesz, addigra nem volt menekülés. (-hát zúzni itt nem fogunk). A Támadaláma hozta magát, bár jobb lenne, ha összelapátolnának egy bulira való saját számot. Az Ajándék című kimondottan érdekes, szikár és fegyelmezett ritmus alap és oda nem illő gitárlebegés. Mégis ettől szép. A dobos „Láma” pedig már most guru a hangszerén. Én inkább a Kollapsra vártam, de ők négy szám után levonultak, éppen kezdtem volna csápolni. (A zene jó volt, a hely jó volt, igaz, kiesik a városból, a csajok jók voltak, de büfé nem volt! Izgalmas, unalmas? Hozz magaddal piát!) A Kollaps valahol a Colorstar és a Korai között, de erről véleményt mondani még „korai" lenne. (Kicsit többen voltunk, mármint az autóhoz, Maszat a csomagtartóba, helyes kis szállítmány, még nincs éjfél, irány a JATE Klub.) A Ladánybene a legprofibb koncertzenekarok egyike, igényes megszólalás, korrekt műsor. (Egyszerű fogás, időben kell érkezni, be kell állni. Ha ezt teszed, a legkisebb csörgő kütyü hangját is hallani fogod.) Boldogan szálltak fél méterrel föld felett a szabadság raszta hívei. Nagyon jó buli volt. Az Eleven Hold nem volt méltó nevéhez, több mint egy órás késés után még legurítottak néhány sört, hogy aztán elénekelhessék: kurva gyors leszek. Ennek ellenére jól indult, táncoló lányok, az IH Caffe „diszkó” fényei, kóser szilva és sör. G., a Dystopia frontembere nem hitt nekem, ők ennél sokkal jobbak voltak. Mert ott éjjel, sörrel a kezemben értettem meg Czutor szavait, melyeket éppen a Dystopiának címzett, aki belekezd a zenélésbe, ne kössön kompromisszumokat. Az Eleven Hold zenéje más se volt, csak kompromisszumok, a negyedik szám, mint a második, a harmadik, mint az első. (Két kóser szilvát jobban meg tudtam különböztetni egymástól. Ennyi.) A Kínai nátha már megfertőzött. És azóta a Másfél koncertről koncertre jobb. Különbuszt kellett volna indítani a Kispál koncertről, hadd rázzák ki zsibbadt végtagjaikat az álldogálásban megfáradt fiatalok. Az új anyag nagyon húzós. Húsz évvel ezelőtt Külső-Ferencvárosban felszedtük volna a macskaköveket az Üllői útról, ha ilyen zenét hallhattunk volna.  Valami egészen elképesztően jó ipari-dzsungelzene, ilyenre zúzhatnak a kenyai gyári munkások, de a JATE Klubban lüktető tömegen talán még ők is csodálkoztak volna. Szerencse, hogy a Másfélnél egy ráadás tizenöt perc. Háromnál nem adták alább a szomjas partizánok. (Ismét hajnal, a kocsiban Quimby szól, már így ismernek a szegedi taxisok.) Először Szegeden, másodszor Plázában a Tanu Tuva. Nem tudom, ki az az idióta menedzser, aki kiteszi ilyesminek az együttesét. Talán tíz ember, aki megállt, ebből csak én voltam, aki koncertre jött. Plázacicák, diszkófiúk, lepukkant emberek, csak érintőlegesen, mert igényes a zene, nem állunk meg. Sültkrumpli-szag, édes-savanyú kínai, fagylalt, karácsonyi fények. De sehol a szeretet. (Tíz percet bírtam, hős vagyok?) Ne menjetek plázába koncertre, én se teszem soha többet! (Szóval írom, írjuk nektek ezeket a novellákat, de kedvet mégsem kaptatok. Ki fog lejárni a pincékbe zenét hallgatni, ha ti nem? Én nem lehetek ott mindenhol.)
      
Támadaláma, Kollaps – SZTE, Kultúr Zug – 30 néző
Ladánybene 27 – JATE Klub – 150 néző
Eleven Hold – IH Caffe – 100 néző
Másfél – JATE Klub – 150 néző
Tanu Tuva lemezbemutató koncert – Szeged Plaza

P.J.