Vannak kötelező kérdések, vannak protokollkérdések, vannak önző kérdések és vannak fontos kérdések. Meg azok, amiktől megfogható, tapintható, érezhető ember lesz a riportalany – ismerős. Több: barát. Így kellene tudni kérdezni. Mint Schäffer Erzsébet.
„Itt nincs semmiféle szöveg, semmiféle „imidzs”, csak zene van, de nem komolykodunk, nem próbáljuk bebizonyítani azt, mi milyen vájtfülű és mennyire bonyolult zenészek vagyunk, hanem feketén-fehéren arról van szó, hogy tánczenét játszunk” – mondta lapunknak Tátrai Tibor.