Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Nem véletlen, hogy az Odüsszeia története jobbára nem a nőket ihleti meg, hanem a férfiakat. Pénelopé története, az asszonyi hűség modellje ugyan szép, de nincs az a nő, aki arra vágyna, hogy húsz évig otthon üljön és szövögessen, miközben a férje a legvadabb számítógépes játékokat is überelő kalandokban vesz részt. Mentegetőzhet Odüsszeusz, hogy ő csak kötelességét teljesítette, a nagy munkában valahogy mégiscsak született egy fiacskája Kirkétől. Ez egy fiús játék – ami még Chagallt is elvarázsolta. Október 30-ig lehet a Vármúzeumban megnézni, ő hogyan látja Sziszüphoszt, Kalüpszót és a többieket. Nagy Imrével, a kiállítást rendezőjével, a Móra Ferenc Múzeum művészettörténészével a kiállításról és Chagallról beszélgettünk.

 

A litográfiák hat hétig láthatók a szegedi Vármúzeumban. Fotó: Segesvári Csaba

 

 - Hogyhogy nem kerül Budapestre a kiállítás?

– Ez a vidék szerencséje – Szegedre az Alliance Francaise  révén jutott el a kiállítás, ugyanis az intézmény új vezetőjének a múzeumban tett bemutatkozó látogatása során merült fel egy rangos francia művészeti kiállítás ötlete Szegeden. Miután ezt az elképzelést mind a két fél komolyan támogatta, megegyeztek Marc Chagall nevében is, később a szegedi kiállítás részleteiben is. A francia partner mindenképpen szerette volna a fővárosba is elvinni a tárlatot, de nem igazán talált megfelelő fogadó intézményt. Különben, ha én pesti lennék, és módom lenne rá, akkor igyekeznék minden helyszínen megnézni a kiállítást, mert minden anyag másképpen szól más-más helyen.
– Hogyan szól majd Szegeden?
– Az Alliance Francaise azt az előfeltételt szabta számunkra, hogy a szegedi vár legyen a kiállítóhely – ez jó is, és rossz is. Rossz abból a szempontból, mert jelenleg ásatás zajlik az épület mellett, ahol a hajdani szegedi vár korábbi életének a nyomait keresik a régészek. Ezért nem a megszokott módon, a városi oldalon lehet majd bemenni a kiállítóhelyre, hanem a Tisza-part felől, a tulajdonképpeni hátsó bejáraton. De a múzeum megoldja, hogy kellő emelkedettséggel lehessen bejutni a kiállításra. A nehézségekhez tartozik az is, hogy a vár eléggé kötött struktúra – az építmény egy háromhajós, dongaboltozatos téglaépítésű hely, ami egy kiállítás-rendező kezét meglehetősen megköti. Ezt még fokozza az, hogy a biztonságra, a riasztórendszerre is gondolni kell. Ha az lenne a dolgom, hogy egy fehérre meszelt falú teremben helyezzem el a Chagall-műveket, akkor nem fájna a fejem, hanem sorrendben felaggatnám a képeket, és kész. De mivel a vár egy osztott belsőterű tér, itt valamilyen módon tálalni kell az anyagot, azaz nagy kihívást jelent, hogy egy megfelelő hangulatú bemutatót teremtsünk. Vannak elképzeléseim, amiket nem tudom még, mennyire sikerül megvalósítani. Izgalmasan és érdekesen szeretnénk ezt a kiállítást megrendezni. Kíváncsi vagyok, a többi helyszínen mit fognak majd kihozni ugyanebből az anyagból.
– Melyek azok a litográfiák, amelyeket most bemutatnak?
– Marc Chagall Odüsszeia című színes kőnyomatsorozatát mutatjuk be ebben a kiállításban, amely sorozat úgy jött létre, hogy a kiadója meghívására 1952-54-ben Chagall Görögországban élt, ahol megihlette a táj, a művészeti emlékek és az Odüsszeia témája is.  Ezt 1974-75-ben dolgozta fel ebben a 43 darabos színes kőnyomatsorozatban, amely sajátos chagalli látásmóddal ábrázolja ezt a mondakört. Maga a kőnyomat az egyik legmunkaigényesebb, legizgalmasabb grafikai sokszorosító eljárás. Ennek során a nagyméretű mészkőlapokat egy ugyanolyan méretű mészkőlappal lecsiszolják, hogy teljesen sima, repedések és mélyedések nélküli felületet hozzanak létre. Ezt zsírtalanítják, és erre a felületre lehet közvetlenül felhordani a majdani kép témáját, akár úgy, hogy tustollal rajzol rá a művész, akár speciális litográfiai használatra készült kréták, festékek alkalmazásával. Ezeknek a zsíros anyagát felhordja a kőfelületre úgy, hogy közben ő maga nem ér hozzá, mert annak is nyoma maradna a majdani képen. Ha többszínű nyomatot akar készíteni, akkor minden egyes színhez más-más lapot kell készíteni, amelyeken pontosan ki kell mérni, hogy az egyik színfelület hogyan illeszkedik a másikhoz, hogyan fedje egymást, milyen kompozíciós megoldások kerüljenek rá. Ezeket nagyon pontos illesztésekkel szokták a kőnyomatkészítő mesterek elvégezni a munka során. A most Szegeden látható negyvenhárom darabos sorozatból két év alatt kétszáz szériát készítettek. Ebből harminc készült japán gyöngyházfényű merített papírra, ezeket szignálta és számozta meg Chagall, és ezeket osztotta el a kiadója, valamint a családja között. A Magyarországon kiállított anyag a huszonnégyes sorszámot viseli, amely a Nizzai Marc Chagall Bibliai Üzenet Múzeum mellett működő Marc Chagall Baráti Kör tulajdona, akik ezt a szériát a nizzai múzeumban letétbe elhelyezték.
– Egy zsidó származású orosz művész mennyire látja másként az Odüsszeia világát, mint mi?
– Mindenképpen eltér attól a képtől, amit, például, én őrzök a fejemben az Odüsszeiával kapcsolatban. Az, aki valamelyest is ismeri Marc Chagall munkásságát, és esetleg azért riadna el a kiállítás megtekintésétől, mert hogy csak grafikák láthatók itt, vagy aki attól fél, hogy az Odüsszeia témaválasztása miatt nem lesz igazán chagallos ez a kiállítás, azokat bátorítanám, hogy jöjjenek el, és nézzék meg a kiállítást. Ezek a művek annak ellenére, hogy grafikai sokszorosító eljárással készültek, hihetetlenül izgalmasak, nagyon színesek, teljes mértékben chagalliak – mind a megformálás módjában, mind a használt motívumok, szimbólumok alkalmazásában abszolút beleillenek abba a képbe, amit az ember Marc Chagall munkáiról őriz magában. Aki esetleg azért berzenkedik, mert jobbára grafikák vannak, annak figyelmébe ajánlom a három nagyméretű olajképet, amelyek megint csak hitelesen és hűen mutatja be Chagall gondolatvilágát, képi megfogalmazási módjait.
– Valami alapján fel tudják már mérni, mekkora érdeklődésre számíthatnak?
– Valójában nem, mert ilyen stílusú és súlyú rendezvény még nem volt Szegeden. Nincs semmifajta viszonyítási alapunk, hogy milyen lesz a látogatottság, mekkora lesz az érdeklődés, a katalógusvásárlási kedv. Mindenképpen az az álmunk, hogy ez egy nagy sikerű kiállítás legyen, de hogy milyen volumenű lesz ez a siker, azt nem tudjuk még csak vizionálni sem.