Mi az, ami közös, és mi az, ami különböző az eltérő nemzetek társadalmi viszonyaiban és újságírásában? Az Újvidéki Egyetem által szervezett, Bridges in Media Education címmel szeptember 7. és 14. között megrendezett nyári egyetemen többek között erre a kérdésre is választ kerestek a résztvevők. A szerb, a montenegrói, a szlovén és a román diákok mellett a magyarok is képviseltették magukat: méghozzá a szegedi bölcsészkar kommunikáció szakos hallgatói.
A nyári egyetem egy hetét olyan műhelymunkák és előadások tették intenzívvé, amelyek hasonló szempontokat adtak a különböző nemzetekből érkező egyetemistáknak saját országuk sajtótermékeinek vizsgálatához. Az otthonról hozott újságokat két fő szempontból elemezték a résztvevők: a hallgatók egyik csoportjának a kisebbségek médiareprezentációját kellett vizsgálniuk, míg a másik csoport a biztonsági szektorral kapcsolatos híradásokat vette szemügyre – olyan kérdések kerültek tehát a középpontba, amelyek nem csak a posztjugoszláv országok számára lehetnek fontosak, noha nyilván kitüntetett jelentőségűek a számukra.
Az egyetemek által delegált csoportok a diskurzusanalízis módszereivel elemezték újságjaikat. A szervezők olyan kvantitatív módszertannal kívánták megalapozni a vizsgálatokat, amelyek matematikai egzaktsága első látásra akár ijesztőnek is tűnhet egy bölcsész számára, ám ami a nagy mennyiségű szövegekről való értékelő beszédet mindenféleképpen megkönnyíti. Mindezek mellett a kisebbségek helyzetével és a biztonságpolitikával foglalkozó előadások is segítették a munkát. Svenka Savic, az Újvidéki Egyetem tanára elméleti előadásában ugyanakkor arra is emlékeztette a hallgatókat, hogy sajtóelemző munkájuk közben ne feledkezzenek el arról, milyen gyakorlati relevanciával megfogalmazható kijelentések tehetők a társadalom megjobbítása érdekében. A tudományos vizsgálódás társadalmi eredményességébe vetett hite éreztette is a hatását a nyári egyetemen elkészült és a zárókonferencián bemutatott kutatások értékeléseiben.
Talán ezért sem meglepő, hogy a különböző országok újságjaira vonatkozó vizsgálatok eredményei szinte kivétel nélkül elmarasztalták a sajtóviszonyokat. A szegedi csapat tagjai Kiss Tímea, Kovács Viktor, László Mária és Makovits Zsolt voltak: a Magyar Nemzet és a romániai Új Magyar Szó számait elemezték. Utóbbi azért is volt különleges választás, mert bár nem magyar, de magyar nyelvű lap, amely nem csak a saját kisebbségi helyzetére reflektál. A szegedi bölcsészkar kommunikáció szakos hallgatóinak előadása a matematikailag adatolható eredményeken túl a kvalitatív elemzésére fektetett nagy hangsúlyt.
Persze nem csupán a munka tette valóban a különböző kultúrák találkozásává az újvidéki egy hetet. A szervezők olyan közösségi rendezvényekről is gondoskodtak, amelyek a remények szerint valójában segíthetik egymás jobb megismerését. Egy interkulturális estre például minden csoport a saját országára jellemző étellel, itallal, zenével készült. Ezen az estén is azonban a legtöbbek számára nem a különbségek, hanem a hasonlóságok felfedezései voltak a leginkább emlékezetesek.
Turi Tímea